Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.

Ülésnapok - 1884-317

317. országos ülés február 9. 188?. : a jobboldalon.) De igazolják ezen adatok igenis, hogy a törekvés komoly és hogy ez irányban a haladás lehetővé van téve. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon.) Ezek vonatkoznak az 1886. évi eredményre, a melylyel a képviselőháznak még lesz módja fog­lalkozni. Legyen szabad most az 1887-ik évi költ­ségvetésre áttérni. (Halljuk! Halljuk!) Én azt tartom, hogy az 1887-iki költségvetés az eddigi eredményekhez képest reális hasison áll. Tényleg előirányoztattak a jövedelmek azon ada­tok szerint, melyek rendelkezésünkre állottak. Ha az 1887-iki előirányzatnál azon kulcsot használtuk volna, a mely 1886-ban használtatott a jövedelem megállapításnál kilométerenkint, egészen más ered­ményre jutottunk volna. Az 1886. évi költségvetésben 4533 pálya­kilométer után kilométerenként 7,940 frt 29 kr. bevétel lett felvéve. Ha ugyanezen kulcsot vesz­szük 1887-re és tekintetbe vesszük az 555 kilo­méter pályanövekedést, akkor előirányozni kellett volna 40.414,000 frt bevételt, a mit azonban nem tettünk, mert előirányoztunk 36.500,000 frtot; tehát a tavalyi kulcs mellőzésével, sokkal ala­csonyabb kulcs szerint állapítottuk meg a bevételt. A mostani jövedelmi többletnél csak a sze­mélyszállítási bevétel bir fontossággal, a mennyi­ben a személyszállítási jövedelemre az 1886. évre előirányoztatott 7.800,000 frt és 1887-re 8.100,000 forint. Igaz, hogy 1886-ban a személyszállítási bevételek nem mutatnak oly kedvező eredményt, mint előirányozva volt, de az eltérés nem jelen­tékeny ; az eltérés tesz körülbelül 7—800,000 frtot, ami a rendelkezésre álló adatok szerint elenyész­tethető. A ministerium e tekintetben megtette az intézkedéseket arra, hogy a személyszállítási díjak, különösen a gyorsvonatoknál, rectificáltas­sanak és mérsékelt pótlékot hozzon be Azonkívül rectificáltattak az egyes osztályok személyszállí­tási díjai, ugy, hogy az 1884—85-iki adatok sze­rint ezen díjemelésből körülbelől 6 — 700,000 frt jövedelem várható, melyet, ha hozzávesszük az 1886-iki személyszállítás eredményeit, reményem van, hogy 1887-ben a személyszállítás előirányzott jövedelme el fog éretni. De, t. ház, a jövedelem-előirányzat mindig problematicus. Kérdés csak az, vájjon rationalis alapon mozog-e ? Azt hiszem, hogy ez az előirány­zat tényleg rationalis alapon áll, mert nemcsak a díjfölemeléssel számol, hanem számol azzal a ténynyel is, hogy a vasúti hálózat hossza 555 kilo­méterrel szaporodott. Vájjon elérjük-e ezen jöve­delmet, azt valójában nem tudom; de azt hiszem, hogy ha a körülmények és a viszonyok nem rosz­szabbulnak, el fogjuk érni. A mi a kiadásokat illeti, e tekintetben, t. kép­viselőház, még könnyebben igazolhatom azt, hogy rationabilis alapon mozgunk. (Halljuk!) Ha az 1886. évi kiadási kulcsot pálya-kilométerenként vettem volna zsinórmértékül, akkor 1887. évre előirányozni kellett volna 23 millió 184 ezer forintnyi kiadást, előirányoztunk 22 milliót. És épen a személyes kiadások tekintetében bátor vagyok azt megjegyezni, hogy igenis ott jelen­tékeny megtakarítást eszközöltünk a költségvetés­ben, mert méltóztassék számba venni, hogy 555 kilo­métert tesz a vonalszaporulat. A személyzeti létszám-szaporulatot a t. kép­viselő ur nekem a költségvetésben a központi igaz­gatóságnál kimutatni nem fogja. Hogy a külszol­gálatnál van személyszaporítás, az természetes, mert az az 555 kilométerrel több vasút és annyival több állomás a külszolgálati egyének szaporítását teszi szükségessé; de a központban és az üzlet­vezetőségeknél e tekintetben semminemű szapo­rítás nincs javaslatba hozva. Csak egy van javaslatba hozva; az, hogy a virement a mi­nister részére megadassák azért, mert, a mint bátor voltam mondani, a szervezésnek még további fejlesztésére szükséges, nehogy az egyénekkel való rendelkezésre nézve ilyen vagy amolyan irányban a költségvetés megkösse a ministeriumot; a legközelebbi költségvetés alkalmával azonban már azon helyzetben leszünk, hogy fixebb költség­vetést fogunk e tekintetben is előterjeszthetni. A mi tehát a kiadásokat illeti, azok sokkal szerényebb mértékben vannak előirányozva, mint 1886-ra voltak és remélem, hogy ezen keretben meg fogunk maradni, valamint megmaradtunk az 1886-iki keretben is, mint ezt bátor voltam bebizonyítani. És még itt megérintem azt, hogy igen sok fontos, hadi szempontokból igen fontos építkezés hajtatott végre és mindannak daczára, mégis az 1886-ikév kiadási keretében 600,000 írtnál nagyobb meg­takarítás fog mutatkozni; tehát túlkiadás helyett megtakarítás. (Helyeslés.) A t. ház ezek után meg fogja nekem engedni, hogy még röviden megemlítsem azt, hogy az üzlet­vezetőségek tekintetében miért intézkedtünk ugy, a mint az történt. (Halljuk!) Egy tekintet a térképre, t. ház, meg fog min­denkit arról győzni, hogy a székhelyeket jobban megválasztani nem lehetett. (Ellenmondások balfelöl.) Nem lehetett! A t. képviselő ur méltóztatott a zágrábi és budapesti üzletvezetőséget állítani egy­mással szembe. Elismerem, a budapesti üzlet­vezetőség nagy, 1400 kilométerre terjed; de ne feledje a t. képviselő ur, hogy forgalmi főnökeink is vannak és hogy azok a pályaszolgálatot sokkal olcsóbban teljesítik ma a nagyobb kiterjedésű üzletvezetőségeknél, mint teljesítette volna még egy nagy kiterjedésű üzletvezetőség maga. Hát Zágrábban, hogy kerekítettük volna ki az üzlet­vezetőséget jobban ? Kérem, méltóztassék a mappát megtekinteni! Hát mely vonalakat kellett volna

Next

/
Oldalképek
Tartalom