Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.
Ülésnapok - 1884-317
90 817. orstágos ülés február 9. 1887. frtot. A több tiszta jövedelem 3.395,993 forint 18 krajczár. Tehát, t. ház, ezen 3 millió és néhány száz ezer forint több tiszta bevételben foglaltatik a kiadások megtakarítása, a mely 2.300,000 frt. Hát nem hivatkozhatom-e méltán arra, hogy ez a megtakarítás felé való komoly törekvés ? (Helyeslés jobbfelöl.) De, t. ház, én az egész 1886-iki eredményre nézve megadhatom a felvilágosítást és azt hiszem, nem fogok a későbbi eredmények által megczáfoltatni. A mérleg szerint, melyet gondosan felállítok és periodice mindig felállíttatni szoktam, az 1886-ki előirányzat volt 36 millió forint. A kiadások előirányoztattak 20.651,571 frtban. A beszállítandó tiszta jövedelem lett volna 15.348,425 frt. Az eddig ismert tényleges eredményt alapul véve s az 1885-iki tacticus, tehát nem épen kedvező eredményeket hozzá adva, akként eombinálom a dolgot, hogy a bruttó bevétel lesz 34.594,48j3 frt, ellenben a kiadás 19.970,763 forint. A nettó bevétel tehát e számok szerint 14 millió 623 ezer 723 forint. Az 1886-iki eredmények az előirányzattal szemben tehát a bevételeknél 1.405,514 forinttal kedvezőtlenebbek, illetőleg kisebbek; a kiadás kevesebb 680,812 forinttal, a nettó bevétel tehát kedvezőtlenebb volna 724,702 írttal. Az 1885-iki eredménynyel szemben a bevétel nagyobb 901,610 írttal, a kiadás kevesebb 2.600,000 írttal, a nettó bevétel kedvezőbb 3.513,372 frttal. (Élénk helyeslés jobbfdöl.) Vájjon ez nem komoly törekvés jele-e a takarékosság felé ? (Helyeslés jobbfelöl.) De, t. ház, ha mindjárt ez adatok szerint a bruttó bevételt nem is érjük el a praeliminált magasságban, mégis a nettó bevételekben tán hivatkozhatom egy tényezőre, mely igazolttá teszi állításomat, hogy a nettó eredményeket csakugyan beszolgáltatjuk a pénzügyministeriumhoz. Megemlítem még előzőleg azt, hogy ne méltóztassanak elfelejteni, hogy a lefolyt év reánk nézve valóban nem volt szerencsés. Mindjárt kezdetben nagymérvű hófúvások miatt tetemes kiadásaink voltak; a cholera miatt Fiume quarantaine alatt állott és később is ezen viszonyok csaknem rendkívüli módon hatottak közre a forgalom csökkentésére. (Igaz! jobbfelöl.) Ebből tehát talán nem vonható semmi kedvezőtlen következtetés a kezelés rovására, kivált ha hozzátesszük, hogy a bevételek nem állanak az emberi hatalom kezében, azokra bizony más tényezők is közre hatnak. Tehát a tiszta bevételekben a hiány 724,702 frt. Ezt azonban talán elenyésztetettnek vehetem az által, hogy 1886-ikévbenmégagradiska-sunjai vonal építése folytán a magyar államvasút addig is, roig a horvát bán ur részéről kellő hitel fog annak rendelkezésére bocsájtatni, körülbelül 912 ezer forintot bocsájtott az építési alap rendelkezésére, különben ez az összeg természetesen befolyt volna a pénztárba. Ezt az összeget, melyet 1887. évi január hóban kaptunk vissza, nem számoltuk át, nem is lett volna helyes átszámolni az 1886-ik év javára, ez tehát marad az 1887-iki számla javára, de azt hiszem, felemlíthetem azon kilátásnak igazolásául, hogy a magyar államvasutak részéről a beszállítás teljes mértékben meg fog történni, legalább nagy hiány semmi esetre nem lesz, a mi szintén nagy haladás e téren. Ez bizonyítja, t. ház, hogy az államvasutak igazgatásában a takarékosság elve tényleg érvényesült. Leginkább bizonyít e mellett a felhozott adatok alapján az üzleti hányad. Az üzleti hányad volt 1873-ban 72o/o, 1883-ban 59»/o, 1884-ben 64'2<>/o, 1885-ben 67-2°/o és 1886-ban az általam elmondott eredmények szerint 57% és egy tört, tehát egy eddig igen ritkán előfordult kedvező hányad. Még inkább igazolhatom a takarékosságot az igazgatás egyes ágazataira nézve. Igaz, hogy e tekintetben, nem ugyan itt, hanem másutt, azzal a szemrehányással találkozom, hogy a ministerium a takarékosság kedveért nem enged meg bizonyos építkezéseket és létesítményeket, a melyeknek hiánya később majd megbőszülj a magát, mert a pályafentartás annál költségesebb lesz e miatt. Valójában bűnt követnék el, t. ház, ha ez igy történnék; mert a megtakarítás contójára csakugyan nem szabad oly módon intézkedni, hogy abból káros következmények származzanak. A mi szükséges, azt okvetlenül meg kell adni, meg különösen ily nagy hálózatnál, mely, a mint méltóztattatnak tudni, qualitas szempontjából heterogén elemekből áll. Ott van például a pályafentartás. Nézzük és pedig a pályakilometerenkint való számítást véve alapul, mert bizonyos kiadásoknál mindig ez marad a legfixebb kulcs, mit látunk e részben ? Az 1886-ik évi eredmény — krajczárokban számítva— 1331'61 krajczár; az 1885-iki 174308 kr. Ez lényeges különbség. Ugyancsak a pályafentartásnál vonat-kilometerenkint 1886-ban 38-719 kr., 1885-ben 48-135 kr. Azt hiszem, ez is lényeges különbség. De elegy-tonnakilometerenkint még inkább kitűnik a belső kezelésben folytatott takarékosság, mert mig 1886-ban 165'290 kr. volt az eredmény, 1885-ben 216*945 kr. Es ez igy megy a belkezelés többi részleteinél is és mindezek azt tanúsítják, hogy igenis a takarékosságot a belkezelésben igyekeztünk érvényesíteni és ha nem is értük el azt az eredményt, a mélyet a pályaállag sérelme nélkül elérni óhajtottunk, méltóztassék ezt annak tulajdonítani, hogy azon egy kézfordulattal egyszerre segíteni egyáltalában nem lehet. (Helyeslés
