Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.

Ülésnapok - 1884-315

SÍI. országos ttlőx február 7. 1887. 35 vesszük azt, hogy itten tisztán normális viszonyokat vettem alapul; azt vettem fel, hogy az esztendő jó, a termés meglehetős, hogy semmi szerencsétlenség be nem köszönthet; ha már most tekintetbe veszem azt is, hogy ezek mind beállhatnak, akkor valóban a legsanyaruabbnak, a legnyomoruságosabbnak kell az ő helyzetét festenem. Álljon csak elő oly körülmény, mely a közönségesnél nagyobb költekezést vesz igénybe, álljon elő egy betegség, álljon elő, hogy a gyermekét iskoláztatni kell, könyveket kell vásárolnia, álljon elő egy szomorú eset, hogy halálozás történt a családban, vagy csak azt a luxust engedje meg magának, hogy keresztelés legyen a családban, akkor, t. képviselőház már rá van utalva arra, hogy kölcsön pénzen éljen és a mint erre a térre egyszer lépett, akkor bizonyosan nagy következetességgel igen rövid idő alatt el fog úszni az egész vagyona. De t. képviselőház, nem akarnám azt, hogy elfogultsággal vádoltassam. Igyekeztem ugyan az adatokat lehetőleg ngy állítani össze, hogy minden elfogultságtól messze maradjak; azonban, hogy mintegy controllt, ellenőrzést gyakoroljak magam is magam ellen, más számítást is alapul vettem és tekintetbe vettem az a számítást, hogy vájjon ezeknek az embereki.ek a jövedelmét maga az állam mennyire irányozza elő. Tudvalevőleg ez a catasteri ivben benfoglaltatik. Hát t. képviselőház, vagyok bátor bemutatni ezen telkeknek a catasteri ívét is; az első, a melynél látjuk, hogy 73 frt 6 kr. az összes adó, a tiszta jövedelme 86 frt 58 kr. Az állam becsüli tehát az ő jövedelmét 86 frt 58 krajczárra, szed pedig utána adót 73 frt 6 krt. Nevezetesebb a másik, t. képviselőház, a dobozi eset, a hol az illetőnek a catasteri tiszta jövedelme 9$ frt 94 kr., az utána fizetett adó pedig 97 frt 37 kr., maradt tehát neki összesen 2 forintja és 57 krja, a melyet az állam tőle el nem szed. T. képviselőház! A ministerelnök ur figyelmeztetett minket a minap az általános vita alkalmával, hogy ne hasonlítgassuk össze azt, hogy az állampolgár mit kap az államtól, azzal, hogy mit szolgáltat az államnak; hogy ne vessük párhuzamba, hogy mit ad az állam és mit követel az egyes állampolgártól. Annyira elismerem, t. képviselőház, ennek jogosultságát, hogy néhány év előtt határozottan magam is utaltam arra, gondolom azzal az alkalommal, mikor legelőször voltam szerencsés e házban felszólalni. De t. ház, maga az állam két okmányt ad egy ember kezébe, a melyből következtetését levonja, vájjon mikép gondolkozzék akkor az illető. Az egyik okmányban azt mondj a az állam: „ime neked van 99 frt jövedelmed, de ezért dolgoznod kell, arczod verítékével kell azt megszerezned egész éven át." A másik okmányban pedig azt mondja: „ha nagy fáradozás után a 99 frtot megszerezted, elveszünk tőled 97 frtot." Vájjon micsoda okoskodásra fog jönni, mikor ebből a következtetést levonja? Thaly Kálmán: Hogy Amerikába kivándoroljon! (Mozgás.) Hoitsy Pál: Semmi egyéb következtetésre, mint arra hogy ez nem is méltánytalan az államtól, hanem ez valóságos rablógazdálkodás. (Ugy van! a szélső bálfélöl.) T. képviselőház! Homer, a jelzők e nagy mestere, — a t. ministerelnök ur bizonyosan olvassa gyakran Homert, mert itt oly szép beszédet tartotta görög nyelv tanulása mellett — azt mondja a kormányzók és fejedelmekről „TCOÍ^SVI Xawv" „a népek pásztorai". Mi megtanultuk, hogy valóban pásztorai a népnek, de olyanok, kiknek nem az fekszik szivükön, hogy a gondjaikra bízott nyájat megőrizzék, hanem, hogy arról mentől több gyapjút nyírjanak le. (Ugy van! a szélső halon. Derültség.) Mindenki be fogja látni ezek után, t. ház, hogy adózási viszonyaink, különösen a kisebb — de a nagyobb gazdáknál is ugy van ez, én kisebbeket akartam bemutatni, mert valamennyire kiterjeszkedni nem lehetett — földbirtokosokra nézve olyanok, hogy az állapotokon segíteni kell, meg vagyok róla győződve, hogy a gazdának az állapotán máskép segíteni, mint a földadók leszállítása által, teljesen lehetetlen. (Ugy van! a szélső baloldalon*) Francziaország leghíresebb nemzetgazdája León Say maga mondta, hogy agrár vámok, másféle vámok, mesterséges intézkedések segíthetnek az iparoson, vállalkozón, de a gazdán nem segít semmi egyéb, mint az egyenes földadó leszállítása. (Ugy van! a szélső balfelől.) T. képviselőház! Joggal követelhetné ez idő szerint épen a földnek a tulajdonosa, hogy adója leszállittassék, mert nemcsak, hogy oly nagy mértékben van megadóztatva, mit többé nem viselhet el, de egyszersmind nagyon igazságtalanul van megadóztatva a többi osztályokhoz képest. (Igaz! Ugy van ! a szélső baloldalon.) És t. képviselőház, mikor az, a ki folytonos munkájával producál, aki folytonosan értékeket állít elő, a mikor az esztendő minden napján reggeltől estig szakadatlan munkával keresi meg a maga kenyerét, ilyen adókkal van megróva, akkor semmi arány sincs abban, hogy például a tőke tulajdonosai, az államnak hitelezői, a kik az egész esztendőben semmit sem csinálnak, mint legfölebb a szelvényeket részvényeikről leszelik, épenséggel semmi adót nem fizetnek. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) És a ki meg akar arról győződni, hogy vállalkozások mily kevéssé vannak Magyarországon megadóztatva, vegye kezébe azt az összeállítást, mely a budapesti legtöbb adót fizetők névsorát tünteti elő és látni fogja, hogy általánosan ismert milliomosok — engedelmet 5*