Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.

Ülésnapok - 1884-315

36 "5. országos ülés február 7. 1SS7. kérek, ne méltóztassanak a példámat ugy venni, mintha az osztályok közti egyenetlenséget akarnám szítani, nem irigység szól belőlem, csak az igazságtalanságot constatálom — mondom, elismert milliomosok 800 és ezer forinttal vannak megadóztatva, fizetnek annyit, mint a vidéken három úrbéri telek tulajdonosa. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Mondom, t. ház, ezek után nagyon indokoltnak találnám azt is, hogy itt a mellett indítanánk mozgalmat, hogy a földadó szállíttassák le. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Én ezt ez alkalommal tenni nem akarom egyszerűen azért, mert a mostani válságos helyzetben ezt a kérdést csak egy másik kérdéssel kapcsolatban tudnám megoldani, ugy tudniillik hogy ha egyszersmind felállíttatnék az önálló vámterület és külön vám fogyasztási vonal. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ekkor igenis hozzájárulnék ahhoz és megtudnám találni annak módját, mely szerint a földadó leszállítható volna. Azonban most ez alkalommal idáig nem akarok menni, de odáig igenis megyek, hogy némi biztosítékokat kérek arra nézve, hogy ez az adó, mely már most is alig elviselhető, egy bizonyos ideig emelhető ne legyen. (Helyeslés. Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) A t. ministerelnök ur igéretett tett ugyanarra nézve, hogy egyelőre ezen adó emeltetni nem fog; szeretném, ha ez az egyelőre bővebben körüíiratnék (Felkiáltások balfelől: A választásokig!) és kérném a t. ministerelnök urat, hogy méltóztassék beleegyezni, hogy mondassák ki a ház határozata által, hogy a földadó 5 esztendőn belül ne emeltessék. (Élénk helyeslés a balés szélső baloldalon.) Ha komolyan veszi a t. ministerelnök ur azt, a mit akkor mondott, abbeli határozati javaslatomhoz is hozzájárulhat, melyben semmi más nincsen, mint hogy mondja ki a ház, hogy a földadó a legközelebbi 5 esztendőn belül fel nem emeltetik. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Én azt hiszem — és minden vádlási szándék nélkül mondhatom — (Halljuk!) hogy a képviselő ur beszédje tökéletesen igazolta azt a régi közmondást, hogy: „qui multum probat, nihil probat"; (Halljuk! Halljuk!) mert ha a képviselő ur megelégedett volna azzal, hogy azt mondja, hogy a földadó Magyarországon terhes adó, akkor olyan valamit mondott volna, a mi tökéletesen megfelel az igazságnak. De midőn először egy gazdának összes terheit úgy számítja, mint államterheket, Hoitsy Pál: Mint közterheket! Tisza Kálmán ministerelnök: mert megnevezi ugyan Milön-külön a terheket, de mikor concludál, azt mondja: az államnak saját documentumai szerint a tiszta jövedelem 90 frt, ebből elvesz az állam 90 frtot. Pedig az állam csakis az adót veszi el; a többi terheket ezzel összezavarni | nem szabad. (Helyeslés johbfélől.) Ez az egyik. A másik az, hogy a képviselő ur kiszámítja, milyen kevés marad annak a negyedtelkes gazdaembernek, mily keveset hoz a birtoka, mert hiszen első sorban erről van szó és azt mondja, hoz neki a 87* hold 7 métermázsa búzát holdanként. Ebből kell vetőmagra ennyi; ez helyes, ez gazdasági kiadás; de azt mondja, kell a családja és a maga egy évi szükségletére ennyi meg ennyi. Már engedelmet kérek, ezt levonni a föld tiszta jövedelméből, nem lehet, (Ugy van! jóbbjelől) mert az már a tiszta jövedelem élvezete, a mit a tulajdonos felhasznál. (Helyeslés a jobboldalon.) Ez tehát fenn nem tartható. De azt is mondja a t. képviselő ur és a számítást ezen alapon teszi meg, hogy a legelő semmi, mert abból nincs jövedelem, hisz az kell az állatok eltartására. De én úgy tudom, hogy Magyarország negyedtelkes gazdái — a békésieket is ismerem, a csabaiakat épen nagyon jól — marhát is szoktak tartani s abból is szoktak jövedelmet bevenni. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) E mellett azt, hogy annak a negyedtelkes családos gazdaembernek azon föld jövedelmén kivül más jövedelme is van, szintén tudja minden ember: fuvarozás, napszám s más hasonlókból. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Ezt nem a föld adja!) Az igaz, ezt már nem a földjétől kapja; de a terheket sem mind a föld viseli, mint pl. nem a házosztályadót, hanem a földje után terheli az egynegyed telkesgazdát, az a 26 frt, melyet a képviselő ur megemlített. A többi nem a földhöz kötött adó, nem földadó. Nem lehet tehát a többit is felhozni arra, hogy mily magas a földadó, mert az egyiket a háza, másikat a keresete után fizeti s ezeket egyáltalán.nem lehet a földadó alá vonni. Egyébiránt nem szükséges a képviselő ur állításaival szemben nagyon mélyen argumentálni. Miért nem ? Azért, mert hiszen ha a képviselő ur számításai állanának, akkor azoknak a szegény negyed telkesgazdáknak már régen éhen kellett volna halniok és rongyokban kellene járniok. Ez pedig, t. ház, hála Istennek, nem ugy van ; mert azok a negyedtelkes gazdák és épen Békés városában jobban élnek, mint a hasonló sorsú emberek Európa^bármely más államában, (ügy van! jobbfelől.) És nem fhogy elszegényednek, de birtokot s zereznek. (Ugy van! jobbfelöl.) Én magam tudnék megnevezni több községet, hol a negyedtelkes gazdák megvettek ezer és ezer holdra menő szomszéd birtokot és ki is fizették egy pár év alatt. (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) Vájjon, t. ház, lehet ezt tenni, ha a negyedtelkes gazdának a maga és családja számára 36 frtja marad ?Higyje el, t. képviselő ur, az ily túlzásokkal lehet az embereket izgatni, lehet elégedetlenséget teremteni ott, hol utoljára elhiszik az állapotot; de segíteni a bajon vagy jót eszközölni nem lehet; mert jót csak akkor