Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.

Ülésnapok - 1884-315

ílá. országos iUés'febrBár 7 1887. 38 1V» hold rétből, 6 hold legelőből. Ez után fizet földadót 27 forintot, legelő után földadót 6 forintot, házosztályadót 80 krt, II. osztályú kereseti adót 6 frtot, általános jövedelmi adót 8 frt 72 krt, községi adót 6 frt 43 krt, megyei pótadót 77 krt, egyházi adót 6 frt 35 krt, Kőrös-Tisza-Maros ártérítési költséget 2 frt 90 krt, ivánfenéki ártéri költséget 2 frt 3 krt, megyei közmunkára 4 frtot, községi közmunkára 2 frtot. — Fizet tehát 87» cat. hold szántó, 6 hold legelő és lVä hold rét után 73 frt 6 krt, (Mozgás a szélső baloldalon) tehát körülbelől annyit, mintha haszonbérbenbirnásaját földjét. Viszont számítást csináltam arra nézve is, hogy e negyedtelek tulajdonosa, a ki ekkora terhet visel, körülbelül mennyi jövedelem fölött rendelkezik. Kiadattam magamnak a község által mennyi volt a föld átlagos jövedelme, alapul nem is a 86-iki, hanem a sokkal kedvezőbb 85-iki évet vévén. Adott egy catasteri hold 7 métermázsa búzát, 466 kilogramm árpát és 560 kilogramm szemes tengerit, 7 métermázsa holdankint bizonyára nem mondható rossz termésnek. A községben szokásos gazdálkodás szerint a föld fele be van vetve őszivel, másik fele tavaszival. (Ellenmondás a szélső balon.) Ott kérem mindig ez a szokás és maga a község megjegyzi, hogy „a szántóföld fele rendszerint őszszel, másik feletavaszszal vettetik be". De a legtöbb békésmegyei községben máskép gazdálkodni nem is lehet, minthogy e községek nagy része commassálva nincs és az egyiknek ugy kell gazdálkodnia, mint a másiknak. A mi először a legelőt és a rétet illeti, tudja mindenki, hogy a legelő arra szolgál a gazdának, hogy nyáron át a jószágot ott legeltesse. A rét jövedelméből pénzt soha sem lát, mert ez szükséges a jószág eltartására télen át, tehát csakis szántójára van utalva, annak javadalmaiból kell élnie. Már most számítsuk össze azon összegeket, melyeket ő, mint bruttó bevételt számíthat. 47* hold van bevetve búzával, terem 7 métermázsát catasteri holdanként 29 métermázsa és 75 kilogramm, 27* hold kukoricza 560 kilogrammal 12-60 mm., 2 hold árpa 466 kilogrammal számítva 932 mm. Már most, t. h búzából 3 métermázsa kell vetésre, 12 métermázsa szükséges 4 tagból álló család ellátására egész éven át; marad tehát neki eladásra l4»/

4 métermázsa. Ezt, ha helyben 8 forintjával eladja, kap érte 118 frtot; ha 2 métermázsa árpát elad — én mindig a jobb számítást veszem. (Közbeszólások a szélső baloldalról: 8 forintért nem adja él!) Mondottam eleintén is, nem akarom, hogy abban a színben tűnjék fel, hogy tálsötéten akarok festeni; a 9 métermázsa árpából legnagyobb rész elmegy részben abrakra, részben vetésre s legfeljebb eladhat 2 métermázsát 7 forintjával, az 14 forint. A kukoriczája szükséges a sertéshizlalásra, de miután 13 métermázsája termett, elad KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. XV. KÖTET. 3 métermázsát 6 forintjával, az 18 forint. Az összes termés mind magasan van számítva s ezen legkedvezőbb esetben van neki 150 forint bruttó bevétele. Ebből az adók kitesznek 73 frt 6 krt, marad tehát családjának egész évi fentartására 76 frt 94 kr. T. ház! Mindenekelőtt lássuk már most gazdasági kiadásait. Minden évben van bizonyos szerszámra szükség: fa-, vaslapát, ásó, kapa, kasza, kosár, dézsa, zsákra van szükség, melyeket be kell vásárolni. A legkisebb számokat veszem a kiadásoknál, a lehető legnagyobbakat vettem a bevételeknél. Ezen czímen mindössze kiad nem többet, mint 3 forintot. Azután a kocsinak és ekének reperálása; ezt minden évben tataroztatni kell, itt is törik, ott is szakad valami, az összes fa- és vasmunkák, a kovács és a bognár járandósága, vasalás, ráfhúzás, ekevas-élesítés 7 forint évenként. Azután a hám reperäturája, járom, tézsla, járomszög, borona, fogas s másféle gazdasági szerek kopnak, romlanak, lánczok, kötelek, stb., ezekre veszek 2 forintot. Azután a házat, az ólakat kell reperálni, itt egy deszkát, amott egy léczet felverni, itt a kerítést megigazítani, mész, vakolat, minderre számítok 5 forintot. Maguk ezen gazdasági kiadások tesznek 17 forintot s ezt a fennmaradó 77 forintból levonva marad tisztán 60 forint. Ebből neki családjával együtt élni kell. De a mint ebből a számításból méltóztatik kivenni, fölvettem, hogy az egész gazdasági munkákat a legutolsó darabig maga csinálja. Szánt, vet, arat, maga hordja be a termését, maga aszatol, maga veri marokba, maga nyomtatja, maga szórja fel, maga viszi a vásárra, maga kapálja meg a kukoriczát, maga kaszál, maga gyűjt, szóval minden néven nevezendő gazdasági és mezei munkát maga végez, maga eteti és gondozza egész télen át marháját, napszámba semfti néven nevezendő munkáért még csak egy krajczárja sem megy, tehát az esztendőnek első napjától utolsó napjáig folyton maga foglalkozik a gazdasága körül, marad egy negyedtelek gazdája részére 60 forint, naponként 16 krajezár, tehát sokkal kevesebb, mint a mennyit kereshetne, ha ugyan ezen idő alatt napszámba járna. T. képviselőház! Ne méltóztassék azonban azt gondolni, hogy ez talán egy isolált eset, a milyen több talán nem fordul elő az egész országban, a melyet én keresve kerestem ki, hogy épen a legrosszabbat veszem a kezembe. Nem, t. ház, ilyen ott a községben minden negyedtelek. De azonkívül összeállítottam más községből is az adatokat. Itt van egy más békésmegyei község Doboz és abban M.-Nagy-András negyedtelke, mely a 229. számú telekjegyzőkönyvben van bejegyezve. Ez a következő közterheket viseli. Földadóban fizet 26 frt 88 krt, házosztály-adóban 2 forintot, másodosztályú i kereseti adóban 4 forintot, általános jövedelmi 5