Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.
Ülésnapok - 1884-315
30 315. országos üléi febrnár 7. 18".". előadója: T. ház! A t. képviselő ur indokolásában nem veszi tekintetbe azt, hogy az 1886-iki költségvetésben az adó-nyilvántartásra való költségek nem egész mértékben vétettek fel két okból: először az országnak nem minden részében lettek először keresztülvive e munkálatok, másodszor pedig Horvátországban magában nem volt ezen ügy szervezve. A t. képviselő ur leszámította a Horvátországra vonatkozó részt, azonban nem méltóztatott tekintetbe venni azt, hogy a mint az egész szervezet előrehaladott, illetőleg keresztülvitetett, szükség volt a 21 levéltár kezelő iroda-tisztre és a 3 nyilvántartási biztosra. Ez az a 24 személy, a kiknek költségei előirányzatát kifogásolja a t. képviselőtársam. De bátor vagyok megjegyezni azt, hogy a törvény, melyet hoztunk a fökdadÓ-cataster nyilvántartására, az 1885. évi XXII. t.-cz. arra vonatkozólag megszabja azon agendákat, melyeket elvégezni kell és miután már akkor a törvényhozás elé terjesztetett egy költségvetési előirányzat, a mely ahhoz a törvényjavaslathoz 118. szám alatt mellékelve volt, ebben már ki volt fejezve általában, hogy miféle személyzetnek kell ott működni és a törvényhozás az illető költséget helybenhagyta. Most a költségben a változást csak az idézi elő, hogy az 1886-iki év folyamán nem volt mind életbeléptéivé az az állás, a melyet a szervezet szükségessé tesz és pedig ezek nem is valami magas állások, hanem tisztán kezelő-személyzet az, a melynek az alkalmazását, ha megtagadnék, akkor egyszerűen a nyilvántartást fognók koezkáztatni. Már pedig azt hiszem, nemcsak az államkincstár, hanem az adózó közönség érdeke is azt követeli, hogy e tekintetben, a nyilvántartásban ne essünk abba a hibába, a mely hibába estünk a régi cataster alatt, a melyről azt lehet mondani, hogy az a nyilvántartás a követelményeknek egyáltalán meg nem felelt, mert ennek azután igen káros következményei voltak és pedig nemcsak pénzügyi tekintetben, tudniillik az adózókra és a kincstárra, hanem még a hitelviszonyok szempontjából is. (XJgy van! jőbbfélöl.) Itt tehát ez a költség nem új' költség; ez a helybenhagyott szervezetnek természetes következménye és tisztán csak az életbeléptetésnek időpontja tekintetéből mutatkozik a különbség a költségekben. Különben, ha az egész költséget meg akarjuk ítélni, csakugyan ugy kell eljárni, mint a t. képviselő ur akarja: azonban annak ellentétét is tekintetbe kell venni, tudniillik, ha az összes nyilvántartási költségeket, valamint a kolozsvári catasteri igazgatóságokét, mindezeket együttvéve veszszük, itt e tekintetben 121,000 frt költségszaporulat áll elő; azonban a beruházások czímén tavaly felvett átalányból ki van törölve 100,000 frt. Ez az összeg tehát a rendes költségvetésbe be van | véve és igy a költségszaporulat maga összesen ezen czímeken együtt véve 21,000 frtra megy. Ezek azok, a miket e kérdésnél bátor voltam megjegyezni és ezen szempontból ajánlom a tétel megszavazását. (Helyeslés jőbbfélöl.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. képviselőház! (Halljuk!) Én azokhoz, a miket a pénzügyi bizottság t. előadója előterjesztett, csatlakozva, kérem a t. képviselőházat, ne méltóztassék ebben a nagyfontosságú kérdésben akként intézkedni, hogy egyszerűen, mintegy egy tollvonással ezen költség leszáílittassék és az illető állások száma reducáltassék. Mindenekelőtt bátor vagyok megjegyezni, hogy a létezett állapottal, a múlttal szemben, ez nem képez több kiadást, hanem csak áthelyezést; mert e kiadások tulaj donképen még nagyobb mértékben meg voltak a múltban, csakhogy a beruházásoknál fordultak elő. De, t. ház, azért mosta rendszeresített tisztviselőknek igen nagy és fontos feladatuk van. Ilyen feladat először a nagy catasteri levéltárak őrzése, melyeket csak nem lehet ugy ott hagyni az adófelügyel ősegeknél, a nélkül, hogy valaki gondot viselne reájuk. Azonfelül e nyilvántartás nagy és fontos kérdés, mert ennek pontos eszközlése épen az adófizető közönség érdekében van. Minthogy pedig száz községnél több esik egy nyilvántartási kerületre, a nagy mértékbeni leszállítás csak az eljárás rovására történhetnék. (Ugy van! jőbbfélöl.) A t. képviselő ur, a ki e tekintetben felszólalt, azt kívánta, hogy ne legyenek a nyilvántartási tisztviselők külön szervezve, hanem legyenek beillesztve az administratio szervezetébe. Ez tényleg meg is van, mert e tisztviselők az adófelügyelőségi személyzetnek kiegészítő részét képezik. Magam is hiszem, hogy e kapcsolatot fokozatosan még szűkebbre lehet vonni és idővel e költséget is le lehet szállítani, hanem igen kérném, hogy ezt nem egyszerre méltóztassék megtenni, hanem megnyugodni abban, hogy igenis, apródonként lehet ezt eszközölni. Most ez összeg megszavazását kérem. (Helyeslés jőbbfélöl.) Horánszky Nándor : T. képviselőház! (Halljuk!) Magára a tétel leszállítására vonatkozólag csatlakozom azokhoz, a miket előttem szólott t. képviselőtársam felhozott, azonban a mi magára az intézményre vonatkozólag részint a t. minister ur által, részint az előadó ur által mondatott, arra nézve részemről egy pár megjegyzést leszek bátor koczkáztatni. (Halljuk!) Legelőször az én t. barátom azon érvelését, mely szerint ezen nyilvántartási hivatalok annak idején, midőn a törvény megalkottatott, talán mellőzhetők és a létezett pénzügyi administrativ közegek működésének keretein bélül is elláthatók
