Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.

Ülésnapok - 1884-326

826. országos ülés felírná? IS. 18S7. f §7 előtt az ország ezen eminens érdeke előtt kell meghajolnunk. Holnap ismét harczölni fogunk azon téren, ahol azt hiszszük, hogy Magyarország érdekét csak az önök ellen (a többségre mutatva) folytatott harcz által tudjuk megóvni; ma azt látjuk, hogy Magyarország érdekét ugy biztosíthatjuk legjobban, hogy ha ezen különben terhes szükségletre önökkel együtt ráadjuk szavazatunkat. Azért ugy a magam, mint •elvtársaim hevében kijelentem, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot elfogadom. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Irányi Dániel: T. képviselőház! (Hátijuk!) Nehéz feladat előtt állunk, midőn a kormány a honvédség és népfóíkelés számára közel nyolczadféj millió forint megszavazását kéri tőlünk. Nehéz feladat az mindnyájunkra nézve, mert hisz mindannyian ismerjük ugy az állam zilált pénzügyi helyzetét, mint azon terheket, melyek alatt a nép vállai görnyedeznek. De kétszeresen, sokszorosan nehéz a feladat reánk nézve, kik nem viseltetünk bizalommal a kormány iránt, a mely — hogy egyéb hibáit ez alkalommal mellőzzem— súlyos anyagi viszonyainkat nagyrészt maga okozta; (Ugy van! balfelöl) reánk nézve, kik ha elvben elfogadtuk is ugy a honvédség, mint a népfölkelés intézményeit, az ezekről alkotott törvényeket több oknál fogva mégis elleneztük. És ha mindamellett megszavazzuk ezen törvényjavaslatot, a mit barár taim megbízásából és nevében kijelentek, erre egyedül azon tekintet vezet, hogy a kormány — ámbár a béke fentartásában még mindig bizik — a helyzetet mégis oly komolynak állítja, miszerint a háború lehetősége nincs kizárva és annálfogva a készülődés elkerülhetlenné válik. Ez és csakis ez birhat rá, hogy félretéve ezúttal és kivételkép minden más tekintetet,azonban, — a mi természetes, — fentartva elveinket és pártállásunkat, (Ugy van! a szélső baloldalon) ezen előterjesztéshez hozzájáruljunk. (Általános helyeslés.) A felelősség terhét azonban magunkról el és egészen a kormányra hárítjuk. (Helyeslés balfélol.) O van beavatva a diplomatia titkaiba; ő tudhatja és tudja csak, vájjon a helyzet valóban oly komoly, a veszély oly fenyegető-e, hogy daczára nyomasztó anyagi viszonyainknak, ily áldozatok mégis múlhatatlanul szükségesek-e ? A kormány ilyennek állítja a helyzetet és mi ily körülmények között,magunkba szállva, nem vehetjük lelkiismeretesen magunkra a felelősséget, hogy a mi a haza védelmére okvetlenül szükséges, azt megtagadjuk. (Helyeslés balfélol.) Tudjuk ugyan — hiszen ismerjük a pártok számbeli erejét — hogy a mit a kormány kivan, a mi hozzájárulásunk nélkül is törvénynyé válik. De azt mondják, hogy valamennyi pártnak, a törvényhozás összes tényezőinek egyértelműsége inkább képes ellenségeinket a netaláni támadástól visszatartani s mi ezen fontos érdeknek aggodalmainkat és ellenvetéseinket alárendelni hajlandók vagyunk. Ezen áldozatot azonban csakis a hazának hozzuk, (Ugy van.

1 bal felől) & melyért minden áldozatra készek vagyunk és nem a kormánynak, mely bizalmunkra, támogatásunkra igényt nem tarthat. (Ugy van! b&!felől.) De midőn ezt tesszük, tesszük azon feltevésben, hogy a kormány a béke további fentartására ezentúl is meg fog tenni mindent, a mit az ország életbevágó érdekeinek és becsületének koezkáztatása: nélkül megtehet. fí7«lyéslés.)~Éi& tesszük azon világos kikötéssel, hogyha a koczka háborúra fordul, a fegyveres erő nem hódítások,, (Ugy van! a szélső baloldalon) nem új tartományok elfoglalására, (Ugy van! a szélsS baloldalon) avagy, bár közvetve, más nemzetek szabadságának leigázására fog fordíttatni, (Ugy van í Élénk helyeslés a szélső baloldalon) hanem kizárólag az ország határainak védelmére, az állam életbevágó érdekeinek megoltalmazására fog használtatni. (Ugy van! Helyeslésa -szélső baloldalon.) Ésvégre tesszük azon reményben, hogy bármi legyen is. a háború eredménye, (Halljuk!) az uralkodó és akormány,méltányolva a nemzet nagy áldozatkészségét, annak nemcsak létező alkotmányát és jogait sértetlenül fentartani, (Ugy van! Helyeslés a szélső baloldalon) hanem azokat kibővíteni, kiegészíteni, (Ugy van! Helyeslés a szélső baloldalon)az ország függetlenségét helyreállítani fogják. (Élénk helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) Ily fentartással, ily feltétel mellett, ily reményben készek vagyunk elfogadni a törvényjavaslatot. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hadd lássák ellenségeink, hogy ha megtámadni mernek, itt nem pártokat, hanem egy egységes, egyetértő és együttérző nemzetet fognak találni. (Általános élénk helyeslés.) Hadd lássák, hogy mi a haza érdekében készek vagyunk — ideiglen bár —• lemondani pártviszályainkról, készek félretenni sérelmeinket, készek megfeledkezni a szenvedésekről, csak egyről nem: a haza iránti kötelességről. (Ugy van! Helyeslés szélső balfélol.) Az ellenséggel netán vívandó harezok közepett közöttünk béke fog uralkodni. Egymással, ha kell, azután fogunk számolni, miután előbb ellenségeinkkel leszámoltunk. (Helyeslés.) Megszavazzuk tehát a törvényjavaslatot, megszavazom azt barátaimmal együtt én is, mert a mint Kölcsey énekli; „Neked élni kell, óh hon! S örökké, mint tavasz virulni; Ah! mert omladékidon Reszketve fognék szétomolni. Hazám! Hazám!" (Élénk éljenzés, általános helyeslés és tetszés.) Vadnay Andor: T. képviselőház! (Zaj. Halljuk !) Nem hiszem, hogy volna birodalom, a mely a békés magatartásra jobban utalva lenne, ' mint monarchiánk és nem tudunk népet a föld