Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.

Ülésnapok - 1884-326

284 tlQ, orsságo* lléi február 13. 1S87. lanul meglévő gyúányag tüzet fog; egyszóval, t. ház, a helyzet bizonytalansága egész Európában nyomasztólag hat a kedélyekre. Ha én tehát ezúttal a magyar törvényhozás figyelmét felkérem arra, hogy részünkről is megtörténjék mindaz, a mi elkerülhetlenül szükséges, hogy az esetlegesen beállható események által meg ne lepettessük magunkat, ez korántsem vészjelnek tekintendő, mert közvetlen veszély ajtónk előtt, ugy hiszem, nincs; ez csakis a helyzet parancsolta óvatosság kifolyása, mely óvatosság minden állam kötelessége, mely létérdekeiről lemondani nem akar, (Helyeslés.) Kérem tehát a t. képviselőházat, hogy jelen előterjesztésemet ezen szempontból birálva meg, az előttünk fekvő törvényjavaslatot egészben és részleteiben elfogadni méltóztassék. (Általános helyeslés.) Gr. Apponyi Albert: T. ház! (HaUjukí Halljuk!) Ugy a két bizottsági előadó, mint a honvédelmi minister ur, taztózkodtak attól, hogy a tárgyalás alatt levő javaslatra, illetőleg az abban foglalt hiteligény hováfordítására nézve részletes nyilatkozatot tegyen. Én e tartózkodást értem és a jelen körülmények között nem is helytelenítem, sőt követni fogom ; annyit azonban szükségesnek látok saját magam és azok igazolására, a kik velem együtt szavaznak, megmondani, hogy az előzetes bizottsági tárgyalások folyamán a ház számos tagjának nyújtatott alkalom arra, hogy az előterjesztés czéljainak minden részletével megismerkedjék; hogy ott alkalmam volt meggyőződni arról, hogy ezen előterjesztések csakugyan nem mennek túl a szükségesnek határain és hogy a beszerzendő felszerelési készletekhez képest előirányzott költség nem mondható túlságosnak. Hogy jellemezzem ezen előterjesztést, csatlakozva részben a már előbb és az imént elmondottakhoz: az a hitel, mely kéretik, nem képez mozgósítási hitelt; egyáltalában nem képez hadi készülődést, hanem csupán a felszerelésnek kiegészítésére vonatkozik oly fokig, hogy az esetleg beállható mozgósításnak semmi oly akadálya ne legyen, mely a dolog természete szerint már béke idejében elhárítható. (Helyeslés.) T. ház! Ha tehát az ezen hitelnek természete és ha a rendkivüliség, mely abban rejlik, nem a kért tárgyak minőségében, de csak abban található fel — a mint a pénzügyi bizottság t. előadója is mondta — hogy a mit egészen rendes időben lassankint szereztünk volna be, most egyszerre vagyunk kénytelenek beszerezni, akkor gondolom, a nélkül, hogy a czáfolat veszélyének tegyem ki magamat, azt mondhatom, hogy a t. kormánynak ezen előterjesztése nem alkalmatos arra, hogy kifelé politikailag nyugtalanító hatást idézzen elő és a helyzetnek amúgy is létező nagy mérvű nyugtalanságát fokozza. De, t. ház, midőn ezt nemcsak elismerem, hanem kiemelni is czélszerünek tartom, nem tagadhatom, hogy tekintettel a hazai állapotokra, az előterjesztés igen nyugtalanító és igen súlyos természetű. Súlyos természetű először azért, mert nem tagadhatom, hogy az előterjesztés tárgyalása folytán kiderültek az újabban alkotott népfelkelési törvény azon számos visszásságai, a melyekre a ház ezen oldaláról ama törvény tárgyalásakor is rámutattunk ; de még aggasztóbb ez az előterjesztés, ha azt hozzá mérjük pénzügyi állapotunkhoz. Midőn, t. ház, körülbelül negyven millió forintnyi megrögzött deficittel állunk szemben, midőn ennek eltávolításáról kell gondoskodnunk minden eszközzel és midőn az erre szükséges eszközök közt, ha nem is szám szerinti eredményében a legfontosabb, de a nélkülözhetetlenek egyike mindenesetre az észszerüségnek legtávolabb határáig menő takarékosság alkalmazása, akkor egy oly költség megszavazása, mely az ország rendes költségvetését körülbelül V* millió teherrel fogja gyarapítani, mindenesetre komoly és megfontolandó dolog. Midőn pedig államháztartásunk, hogy most már nem az állandó, hanem pillanatnyi nehézségekről szóljak, csak ebben az évben pusztán a deficit fedezésére és a pénztári készlet kiegészítésére is tetemes pénz beszerzésének gondjaival küzd, akkor ezen pénz beszerzésének terhét, i.ehézségeit, esetleg drágaságát egy újabb 7V» millió rendkívüli hitel beszerzésének szükségességével fokozni, mindenesetre aggályos és súlyos dolog. Ebből, t. ház, önként következik az, hogy igen súlyos, igen parancsoló indokoknak kell azoknak lenniök, melyek nyomása alatt magát a képviselőház egy ily előterjesztés megszavazására elhatározza. Az indokok ez elhatározásra pedig másban, mint az európai helyzetben nem találhatók. A t. kormány az európai helyzetre nézve több izben nyilatkozott. Utoljára tette ezt a t. ministerelnök ur, midőn Irányi t. képviselőtársamnak egyik interpellatiójára válaszolt. Az akkor adott válasznak lényegét ismételte a javaslat tárgyalása alkalmából a pénzügyi bizottságban és hasonló nyilatkozatot hallottunk ma a honvédelmi minister ur részéről. És e nyilatkozatok lényege abban áll: hogy a kormány és a monarchia minden factorának törekvése természetesen első sorban a béke fenntartására van irányozva, hogy nincs ok elveszteni a hitet, a reményt abban, hogy e törekvés sikerre fog vezetni, hogy a kormány reményli és biszi is, hogy a béke fenntartható lesz, de hogy kizárva nincs annak lehetősége, hogy ez az első sorban óhajtandó czél nem fog eléretni és hogy háborús complicatiók fognak beállani. Az a helyzet, a melyet a kormány élénkbe állított hivatalos \