Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.

Ülésnapok - 1884-314

311. ttáiás»s Hés véleményemet, a rosszalág szót nem használva senki ellen, de elmondva, miben látom egyik vagy másik részről a hibát. Es én ezekhez nem is kívánok többet tenni, de megkívánok egy pár szót jegyezni. (Halljuk!) Először azt, hogy én látnám, hogy az ügyvédek túl akarnak terjeszkedni, nem mondtam, sőt figyelmeztettem, hogy azok, a kik az indokokat kellően nem ismernék, hihetnék talán ezt. Én részemről tehát ezen vádat nem emeltem, visszautasítására tehát ok nem volt. Ez az egyik megjegyzésem. A másik az, hogy az ügyvédnek igenis hatóságok előtt teljes joga van feleket képviselni, de mégis minden hatóság előtt azon módon, a mint a dolgoknak vezettetniük kell. (ügy van! jóbbfélöl.) És igaza van a képviselő urnak, teljes joggal lehetett ügyvédi ellenjegyzéssel élni a fellebbezésnél és ezt senki sem támadja meg. Legyen joga mindenkinek, a kire nézve ez a szabály a törvényben és annak analógiájára a rendeletben szól, bárki az, 8 nap alatt, ha tetszik, ügyvédi tanácsot igénybe venni. Elismerem azt is, hogy ha a fél megidéztetik — s itt azt akarom még megjegyezni, nem volt szükséges a felett megidézni — akkor az ügyvéd is elmehet; de ha az ily tárgyalás Írásbeli, sem a félnek, sem az ügyvédnek szóbeli eljárásra joga nincs.(Helyeslés jobbfelől.) Ez, engedelmet kérek, azt hiszem, szoros magyarázattal megfelel a törvénynek és az igazságnak. Én részemről azt Ígérhetem a t. képviselő urnak, hogy egyfelől intézkedni fogok, miután a szabály épen ugy, mint a törvény, melynek alapjára ez helyezve van, a vádlottnak a tárgyalási napra megidézését nem követeli, sőt nem is helyesli, mert a dolog természetéből foly, hogy ne történjék, az ezentúl se történjék. És intézkedni fogok az iránt is — abban nyugodt lehet — ha volna rá szükség, hogy ha még is történnének olyanforma jelenetek, mint a múltkori, ugy a mint magam helyesnek jeleztem — a t. képviselő ur is — bírósági végzéssel történjék az eljárás, nem pedig az általam helytelenített módon. De különben megjegyzek még két dolgot. Az egyik az, hogy egy minister, midőn oly ágazatban melyre törvény nem alkottatik és jóformán talán nem is alkotható, azon legújabban az ő hatáskörében hason természetű ügyekre alkotott törvényt másolja le, azt hiszem, nem hibáztatható, de sőt épen a leghelyesebb és a legscrupulosusabb eljárást követi (Ugy van! jóbbfélöl) és ha igényt formálhat arra, hogy a mi azon törvényre nézve, melyet lemásolt, oly tiszta, mint a kétszer kettő négy, mert az ellenkező indítványoztatván, elvettetett, akkor ugyanazt tarthassa azon szabályrendeletről is. Végül még egyet jelentek ki, a mit már az imént akartam és ez az, hogy az operára nézve febro&r S. 1SS7. 21 j a forumok, az eljáró közegek megállnpittattak azon szempontból, mely tán liberális, mely más ilyen intézetnél is követtetni szokott, hogy tudniillik a saját közegeiknek adatik egy bizo nyoa hatáskör. De megvallom, t. képviselőház, azon szomorú meggyőződésre jutottam, látva ott azt a temérdek személyes gyűlölködést és torzsalkodást, hogy sajnálom, de nálunk erre megérve nem vagyunk, gondoskodni fogok, hogy ezentúl ezen fórum máiként alakittassék. (Élénk helyeslés.)Hódossy Imre: T.képviselőház! (HaUjuk!) Szabad a tárgyhoz szólanom? (Felkiáltások a baloldalon: Halljuk! Jobb felöl: Nincs joga!) Elnök: Mi ezímen kíván a t. képviselő ur szólani'? (Felkiáltások a baloldalon: A napirendhez !) E tárgy nincs napirenden. (Nagy zaj és mozgás a baloldalon.) Mégis indokolni kell, ha valaki szólni akar; (Helyeslés a jobboldalon) mert a ház engedelme nélkül nem lehet a tárgyhoz szólni. Hódossy Imre: Ha szabad, ugy a tárgyhoz kívánok szólni. (Felkiáltások balfelöl Halljuk! Jobbfelől: Nem lehet!) Elnök: T. ház! (Halljuk!) Sajátságos dolog az, a mi most itt történik. A gyakorlatban előfordult már többször, hogy sürgősebb esetekben a képviselő urak nem használták a tulaj donképeni interpellationali« eljárást, hanem kérdéseket intéztek a minister urakhoz vagy az elnökhöz, a mint azt Győry Elek t. képviselő ur is tette. A minister ur akkor nem nyilatkozhatott, mert a dolog előtte ismeretlen volt s azért ez ügy most ugy tekinthető, mint annak a felszólalásnak folytatása. (Ugy van! halfelöl.) Az az eset is többször fordult elő. hogy ily esetekben más képviselő is hozzászólott a tárgyhoz, de mindig csak a háznak engedelmével; azért intéztem most a t. képviselő úrhoz a kérdést, hogy mily ezímen kivan szólni, mert ez az eljárás tulaj donkép nem felel meg a házszabályoknak. Ugy van! jobbfelől. Ellenmondás és felkiáltások bah felől: Megengedjük a szólást!) Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e abba belenyugodni, hogy a t. képviselő ur a tárgyhoz szólhasson? (Igen! Nem!) Azt hiszem, hogy mivel hasonló eset már előfordult, a t. ház méltóztatik a képviselő urnak a szólási jogot megadni. (Halljuk!) Hódossy Imre: T. ház! (Halljuk!) Csernátony Lajos: Nincs a dolog tárgyalásra kitűzve és így nem lehet hozzászólni. (Nagy zaj!) Hódossy Imre: A t. elnök urnak nyilatkozatából azt veszem ki, hogy azt méltóztatott eonstatálni. hogy a t. ház megengedi nekem a szólást. (Halljuk!) Az eset, mely a t. ház elé hozatott, magában véve egy jelentéktelen fegyelmi ügy színében tűnik fel é? annak is volna vehető, de az ennéi felemlített és szóban forgó elvi kérdések és a ministerelnök urnak mai nyilatkozata ezt oly