Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.

Ülésnapok - 1884-324

324. országos ülés február 17. 1887. 357 kihordás, kéményseprés, stb. 3,000 frt, Ezek az összegek túlhaladva tényleg alig lettek, a túllépést az intercalaris megtakarítás összege okozta. A mi a műegyetem szervezetére vonatkozó észrevételeket illeti, azokat rectificálva meg kell jegyeznem,hogy örökös reetorság a műegyetemen soha sem volt, a mennyiben 1884. óta most a harmadik reetor működik. Hogy a műegyetem tanári karának többsége szándékosan és mesterségesen iparkodott volna a műegyetem szervezetét és tanulmány - rendszerét olykép megváltoztatni, hogy az által a műegyetem hallgatóit elriaszsza, ez magában véve valószínűtlen állítás, mert a tanárokat, kik ott is tanpénzből húzzák jövedelmük egy részét, semmiféle önérdek sem vezethette oly tanulmányrendszer megállapítására, mely a hallgatókat elriaszsza. Továbbá a statistikai tanszéket illetőleg meg kell jegyeznem, hogy e tantárgynak és a kereskedelmi földrajznak tanszéke a műegyetemen azért lett megszüntetve a műegyetem kívánságához képest, mert a statisticának évek óta egyetlen egy hallgatója sem volt. Ismétlem, a műegyetem maga kérelmezte ennek a tanszéknek megszüntetését. A kisebbség pedig, melynek nézetét helyesíi a t. képviselő ur, nemabb;m látotthibát, hogy astatisticai tanszék elejtetik, hanem azt kívánta, hogy az e tanszék helyébe léptetendő jogi tanszéken kivül még egy második jogi tanszék is állittassék fel; az a tanár pedig, ki ezen tanszékre kineveztetett, a műegyetemi tanács egyhangú javaslata alapján lett ő excellentiája előterjesztésére ő Felsége által kinézve. Még egy adatra vagyok bátor áttérni, tudni illik azon műegyetemi tanár kérdésére, kire t. képviselő ur azt mondotta, hogy magát öt szolgával környezi. Ezen tanár a teehnieai vegytan tanára, kinek vezetése alatt két laboratórium áll, a teehnieai chemiáé és a borászati chemiáé. A borászati chemia tanszéke ez idő szerint betöltve nincs, hanem ott egy adiunctus működött és ezen laboratórium alá van rendelve a teehnieai chemia tanárának, ki mindkét laboratóriumot vezeti és ezenkívül ugyané tanár van egyúttal megbízva a könyvtárnoki teendők ellátásával. A műegyetemnek becses és nagy könyvtára van és természetes, hogy ennek, valamint a két laboratóriumnak kezelésére szolgák igényeltetnek, nem azon tanárnak személyes kényelme, hanem az általa vezetett két laboratórium és a könyvtár elláthatása végett. (Élénk helyeslés.) Elnök: Eakovszky István és Dobránszky Péter képviselő urak kívánnak szólani. Rakovszky István: Mivel nem voltam szerencsés jelen lehetni a t. házban akkor, midőn egyik képviselőtársunk jónak látta a költségvetési vitába az én csekély személyemet is belevonni, KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. XV. KÖTET. méltóztassék megengedni, hogy személyes kérdésben most tehessek néhány rövid megjegyzést. Azt mondja Szemnecz Emil képviselő ur a gyorsírói jegyzetek szerint, hogy nálunk az egyház vagyonát sokan Csáky szalmájának tekintik és ennek igazolására arra hivatkozik, hogy az alapok és alapítványok kezelésére a felügyelő bizottságba kineveztetett oly férfin, kinek lehetnek érdemei más téren, de nincsenek a catholicismus terén ; sőt ellenkezőleg nem átallotta szabadkőmivessé lenni és temetés alkalmával nyilvános helyen szabadkőmives felett emlékbeszédet mondani. Ha nevet nem is említett t. képviselő ur, azt hiszem, nem vagyok szerénytelen, ha magamra ismertem az idézettekből, annál is inkább, mert akár azt, hogy legújabban kitüntetés ért; akár azt, hogy régóta szabadkőmives vagyok, sem tagadni, sem restelleni nincs okom. Nincs okom elfelejtkezni arról sem, hogy annak idejében én részesültem t. képviselőtársaim részéről azon megtiszteltetésben, hogy Simonyi Ernő, boldogult képviselőtársunk sirja fölött néhány szót mondhassak. Tettem ezt azonban nem mint szabadkőmives, szabadkőmives fölött, hanem mint képviselő, képviselőtársa fölött. És ha azon emlékbeszéd néhány passusában, melyben a bolgult nemes szívére, szeretetére, emberiességi érzeteire és munkaszeretetére utaltam, a boldogultban a szabadkőmívesre ismertek: úgy erre akár én, akár bármely más szabadkőmives szívesen hivatkozhatunk. De egyébiránt, t. ház, ha csak az én egyéniségemről volna szó, nem fárasztottam volna a t. ház becses türelmét személyes kérdéssel, mert az, hogy a képviselő ur az én csekély egyéniségemet illetőleg miként vélekedik,azzal sem én nemtörődöm, sem nem fárasztanám a t. ház türelmét. De !az én személyemet összefüggésbe hozta magával a szabadkőmívességgel, mondván, hogy a szabadíj kőmívesek pedig a katholikus vagyon ellenőrzésére I nem illetékesek, mert azok nem oly ártatlanok, a \ milyeneknek látszanak, pinczékben bujkálnak, titkos aknamunkát folytatnak az állam és egyház ellen és a ki azok közé belép, kiközösíti magát a katholikus egyházból. (Zaj a säélsöbal és a baloldal némely helyén.) T. ház! Igen sajnos, hogy a szabadkőmívesség, melyet az egész világon ismernek, itt még annyira félreértetik. És ez teszi kötelességemmé, hogy néhány szóval határozottan tiltakozzam az ellen, mintha a szabadkőművesség ellensége volna akár az államnak, akár az egyháznak, vagy bármely vallásnak. Az elsőnek már csak azért sem lehet, mert nálunk Magyarországon megengedett és hatóságilag jóváhagyott egyesület, melynek alapszabályai 33