Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.

Ülésnapok - 1884-324

256 324. országos ülés február 17. 1887. megemlékezett, a melyeket még Pauler Tivadar közoktatási ministersége alatt követtek el, a midőn ő hosszabb ideig műegyetemi tanár s egyszersmind képviselő is volt, hogy miért nem lépett fel e vádakkal akkor. (Ugy van! jóbbfeUl.) A t. képviselő ur erősen megtámadott igen tisztességes embereket, a kik jelen nincsenek. En az ezen urak ellen intézett vádakat a priori visszautasítom. (Élénli helyeslés.) Dobránszky Péter: Ez nem elég! Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi minister: A képviselő ur sok mindenféléről beszélt. Mindezeket fel lehet deríteni. Most csak méltóztassék a t. ház megengedni, hogy a műegyetemi épület korhadt menyezetére vonatkozó apró vádakra a t. államtitkár nr felelhessen és azokra nézve alapos felvilágosítást adhasson. (Helyeslés.) Berzeviczy Albert államtitkár: A minister ur ő excellentiájának megbízásából van szerencsém felelni először és főképen Dobránszky képviselő urnak azon vádjára, hogy a műegyetem építése és az épület felülvizsgálata körül mulasztások követtettek volna el, a miknek tanújele a műegyetem második emelete menyezeti gerendáinak korhadtsága. Bátor leszek a tényállást egyszerűen előadni. (Halljuk!) Midőn a műegyetem építtetett, az ezen építéshez .kellő mindennemű famunkálatok egy igen előkelő és a legjobb hírnévnek örvendő, a képviselő ur által meg is nevezett czégnek adattak ki árlejtés útján szabályszerű eljárás mellett. Ezen árlejtés szerint a czég az összes itt szóban forgó csapos gerendák elkészítését 7 ezer s néhány száz forintért vállalta el. Hogy akkoriban csapos gerendák alkalmaztattak a második emeleten és nem hullámlemezek vagy traversek, annak oka az volt, hogy a hullámlemezek azon időben még drágábbak voltak, mint most. Különben most is 10,000 írttal többe került volna azokkal az egész szerkezet. Traverseket pedig azért nem lett volna tanácsos alkalmazni, mert alkalmazásuk mellett a tűzveszély nagyobb, mint a csapos gerendáknál; a mennyiben tűzvész esetén a lehulló födélzet könnyen betöri a traversek közötti bolthajtást és ezáltal az épület belsejének elégését idézi elő. Az épület elkészült és szabályszerűen nem is a vallás- és közoktatásügyi ministerium, hanem az illető szakmínisterium közegei által felülvizsgáltatott, a kiszabott határidő letelte után az utóvizsgálat megejtetett, mely alkalommal több helyen részletes vizsgálat eszközöltetett a gerendákra nézve s minden rendben lévőnek és hiánytalannak találtatván, a vállalkozó biztosítéka ki lett szolgáltatva és ő a további felelősség alól fel lett mentve. Visszatérve még az építkezésekre, megjegyzem, hogy az építés-vezetőség a legnagyobb óvatossággal járt el a gerendák elhelyezésénél és kiválogatásánál, a mennyiben az építési anyagot gondosan megvizsgálta és az építés alkalmával vigyázott arra, hogy a csapos gerendák vagy legalább azok legnagyobb része oly időben helyeztessenek el, midőn a fedél kész volt, hogy azok az eső káros behatásától megóva legyenek. Még azon törmelék is, a mely a csapos gerendákra rakatott, előlegesen raktárakban meg lett szárítva, nehogy nedvesség által a csapos gerendák ártalmára legyen. Az utóvizsgálat megejtése után tapasztaltattak azon bajok, a melyeket a képviselő ur említett és a melyek abból állanak, hogy a műegyetem főépületében köröskörül a második emeleten a menyezet csapos gerendái különösen a szögletekben többé-kevésbé korhadtaknak találtattak. Hogy ez nem a hanyag kezelés vagy az esőnek behatása folytán állott elő, annak tanúsága, ű

°gy a gerendák nem annyira a felületen, mint inkább bensejükben voltak megtámadva. Tehát kétségen felül áll, hogy a szóban forgó fák túléltek, túlnőttek voltak, oly hiba, a melyet a legtapasztaltabb szakértő is alig képes külsőleg megállapítani. Az egész eset tehát egy párját ritkító kellemetlen véletlen, a mely ellen védekezni nem lehet s a melynek elhárítására a ministerium minden lehető óvrendszabályt megragadott. A ministerium per útján nem igen támadhatja meg a vállalkozót s ezért a legczélszerűbbnek találta a vállalkozókkal egyezkedési tárgyalásokba bocsátkozni, a melyek eredmény nyel kecsegtetnek és remélhetővé teszik, hogy a kárt legalább nagy részben a vállalkozó viselendi. Ezeket voltam bátor, t. ház, a korhadt gerendákra nézve előadni. (Helyeslés jobbfélöl.) Aminister ur ő excellentiája kilátásba helyezte, hogy beszerzendő adatok alapján fog az egyes személyek ellen irányult vádakra részletes felvilágosítást adni. Tehát csak néhány főbb kérdésre nézve legyen szabad helyreigazításképen némelyeket már ezúttal elmondanom. (Halljuk!) A t. képviselő ur kifogásolta azt a nagy költségtöbbletet, a mely a műegyetem idei költségvetésében előfordul. Erre nézve megjegyzem, t. ház, hogy a tényleges költségtöbblet nem több, mint 1,200 forint és hogy a költségtöbblet többi része abból ered, hogy az iutercalaris megtakarítás összege, mely a múlt évben oly összegben vétetett fel, hogy lehetetlen volt e czímen annyit megtakarítani, a rendszerint irányadóul szolgáló százalékos számítás szerint, csekélyebb összegben irányoztatott elő. Hogy egy oly intézetnél, mint a műegyetem, a 190,000 frtra menő javadalom túlságos volna, ezt állítani alig lehet, hisz maguk a házi kiadások, a melyekre nézve a legtöbb kifogása volt a képviselő urnak, a következők: fűtés 9,000 frt, világítás 5,000 frt, vízfogyasztás, szemét-