Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.

Ülésnapok - 1884-323

|f2 323. ersrágos iiléi február 16. 188T. fentartásában, jókora összeget lehet megtakarítani, nem mondom, hogy a deficit eltüntetésére, mert lehetetlenséget nem kívánok, hanem más szükséges beruházásra. Az iskolába járók száma növekedett a görög katholikusoknál 42%, az evangélikus reformátusoknál 58%-kal, az ágostai hitvallásuaknál 47%-kal, a görög keletieknél 121%-kal, a zsidóknál 160°/«-kal. 1869-ben még csak 34,761 járt iskolába, most jár 90,266 zsidó gyerek. Hasonló arány van a középiskolánál és itt egy körülményre hivom fel a t. ház figyelmét. Nem a levegőből beszélünk, mikor a zsidókérdés elodázhatlan voltát említjük, hanem az életből, hivatalos kimutatásokból veszszük az adatokat. A ministeri kimutatásban világosan meg van jegyezve, hogy a középiskolákban és az egyetemben is általában rohamosan emelkedik a zsidó növendékek száma, mig ugyanazon körülmények között a keresztények, az őslakosság fiainak száma hanyatlik. Ez pedig veszteséget jelent nemcsak a vagyon, hanem a műveltség terén is. 1873/4-ben a zsidó középiskolai növendékek száma a középiskoláknál 5,486 volt, most a legutolsó tanévben 7,667, most tehát a középiskolák hallgatóinak 19'9%-át teszik. Ha pedig a reáliskolákat külön veszszük, ott 39'6%-át teszik. Apadt különösen a magyaroknak számíi. Ig-'z, hogy aránylag most is nagyszámmal vannak, de annak azon körülményben találom okát, hogy a zsidókat nemzetiség szerint nem különböztetik meg és bevett szokás szerint ők magyaroknak iratkoznak be és igy ámítjuk magunkat, hogy a magyarok nagy számmal vannak, de én részemről igen szépen köszönöm, ilyen zsidó magyart nem kérek. A számokban kimutatott arány ilyformán áll 100,000 lakosra esik a római katholikusoknál 273, az evangélikus reformátusoknál 257, a görög katholikusoknál 106, a görög keletieknél 97, az unitáriusoknál 490, a zsidóknál 1,227. Azok, kik ellenünk az egyenlőségre és igazságra szoktak hivatkozni, álljanak elő most szép phrasisaikkal ezen számok ellen. Itt is kimutathatjuk számokkal, mennyit takarít meg a zsidóság a középiskoláknál. Az állam vezetése és rendelkezése alatt álló intézetek fentartása egy évben egy intézetnél kerül 25.450 forintba s minthogy tanulók arányában 33 középiskolát kellene fentartaniok, megtakarítanak e czímnél 800,000 forintot. Ha más számítási alapot veszek, hogy egy-egy tanuló kiképzése mennyibe kerül, akkor is ezen eredményre jutok, hogy egy tanuló kiképzése ugyanis 112 forintba kerül, akkor is mintegy 800,000 forintra rug az összeg. A népiskoláknál 1.700,000, itt 800,000 forint. Egy alkalommal, midőn ezt a kérdést előhoztam, egyik t. képviselő ur azt mondotta, hogy ők nagyobb felvételi tandíjat fizetnek. Szívesen teszem az ajánlatot, állítsanak annyi gymnasiumot, a mennyi tetszik; a felekezetéket töröljék el és mi szívesen fizetjük azt a tandíjat, mit a zsidók most a felekezetek iskoláiban fizetnek; mert nincsen oly felekezeti intézet, hol 40—50 forintnál több lenne a tandíj. A ministeri kimutatás szerint 112 forintba kerül egy tanuló. Még akkor is nagyot nyernek a zsidók, mert ismét a fentartó felekezetek, vagy az állam viseli az épületek romlását, a szerek kopását, veszély, tűzvész, vagy bármi más rombolás esetén okozott károkat, a tandíjat pedig a zsidó csupán addigfizeti,mig jár az iskolába, holott a költségeket fizeti az utolsó napszámos is a felekezeteknél, pedig semmi ivadéka látni sem fogja a közép tanodát. Ott megint az igazság és méltányosság alapján teljes joggal követelhetjük a zsidóktól azt, hogy ha ők a jogokból megkapták, vegyék ki a terhekből is az egyenlő részt, (ügy van! a bal- és szélsőbal némely padjain.) Ha igazán jó hazafiak és műveltségükkel oly nagyra vannak, tessék a műveltség árát is megadni (ügy van! abal- és a szélső bal némely padjain) és vegyenek részt ugyanazon terhekben, mint a többi felekezetek. Ha nem volna oly szomorú, nevetségesnek mondanám, hogy a szegény keresztény faj, mely napról-napra veszti a földet, gyengül iparában, hogy a közép nemesség, mely azelőtt annyit áldozott az iskolákra, már ki van szorítva, vagy legalább kezd kiszorulni a zsidók által a hivatalokból, irodákból; hogy a folytonosan szegényedő faj tart a folytonosan gazda godó zsidóságnak nagyszámú iskolákat, úgy, hogy nem élhetetlenségnek lehet mondani, hanem valóságos ostobaságnak azt a türelmet, melyre jól ráillik Petőfi mondása: „Szamarak és birkák erénye". (Derültség.) Tudva azt, hogy a zsidók vagyonban milyen gyorsan gyarapodnak és mily önérzetes, kérkedő faj, én csak azt csodálom, hogy ennek daczára nem átalják a gojok intézeteiben kitaníttatni gyermekeiket (Derültség) és viszont, hogy a keresztények nem ébrednek fel egyszer és nem zárják el intézeteik kapuját a zsidók elől, mert hálátlanság, oktalanság saját népük iránt, saját intézeteikben kitaníttatni a zsidót, hogy mint tanultabb szipolyozza azt a keresztény népet. (Ugy van! a bal- és szélsőbal némely padjain.) Ép ily viszony áll, t. ház, a felsőbb intézeteknél ; egyetlen egy kar van még az egyetemen, melybe zsidó nem jutott: a hittudományi kar. (Élénk derültség. Felkiáltások lalfelől: Fráknói!) Az 1873—74-iki tanévben az egyetemeken még mindössze 543 zsidó volt, most 1,030, tehát mintegy 13 év alatt kétszer annyivá lett. Ez a zsidó hallgatóság az összes egyetemi hallgatóságnak mintegy 317<>-át képezi: a népességnek csak 5°/o-át, itt az egyetemeknél már 3 l°/o-ot tesz a zsidó. Az adományoknál és alapoknál ott nem találunk zsidókról kimutatásokat. 1,000 hallgató közül volt az egyetemen római katholikus 417, görögkatholikus 21, görög keleti 26, evangélikus-református