Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.
Ülésnapok - 1884-321
j g4 321. országos ülés február 14 18S7, ministerium budgetjébol is előtűnik: látjuk, hogy tetemesen felülmúlja a harmadfél százezer forintot ama tényleges kevesebb jövedelem, melyet az államnak az államerdők kezelése hoz, daczára annak, hogy az állam a kezelésre azóta sokkal nagyobb összegeket adott ki, mint az előtt, mig tudniillik akkor 3.765,931 frtot adott ki, most kiad 4.296,330 frtot. Én ily körülmények közt, a nélkül, hogy a tételt magát megtámadni akarnám, kötelességemnek tartom a t. minister urat felkérni arra, lenne szíves behatóbban megvizsgálni azon okokat, a melyek ezen visszás állapotot okozták s az állami erdők kezelése" körül foly gazdálkodási rendszert, vagy esetleg oly kezelési módot hozni be, mely tekintve azt, hogy az állami erdők birása nem lehet czél önmagáért, ezen bajt megszüntesse, talán a vezetésnek iránya vagy talán kellő kereskedelmi összeköttetés vagy érzék hiánya folytán az állami erdőknek megfeszített és tetemesebb kezelési kiadásai mellett mégis tényleges eredményként kevesebb jövedelmet hajtanak. Ha ez megvizsgáltatik, méltóztassék oly rendszert az állami erdők kezelésébe és gazdálkodásába behozni, mely egyúttal megmenti a gazdasági érdekeket, másrészről pedig az államnak oly tetemes hasznot biztosítson, a melyet ily nagy kiterjedésű állami vagyontól az állam adózó polgársága méltán megkövetelhet. (Helyeslés bál felől.) Elnök: Maga a tétel nem támadtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az állami erdők kiadása, 4.344,580 frt megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Bevétel 6.487,237 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Erdőfelügyelőségek. Eendes kiadások. XVIII. fejezet, 8. czím. Személyi járandóságok összesen 108,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa) .-Dologi kiadások összesen 9,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa) : Országos erdei alap. Eendes kiadások. XVIII. fejezet, 9. czím. Rendes bevételek: VII. fejezet, 6. czím. Kiadás összesen 44,560 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Bevétel 38,800 frt. Elnök: Megszavaztatik. , Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Állami lótenyészintézetek. Rendes kiadások: XVIII. fejezet, 10. czím. Rendes bevételek: VII. fejezet, 7. czím. Kiadás: 1. Lótenyészintézeti központi igazgatás összesen 34,590 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): 2. Méneskari hadapródiskola 10,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): 3. Ménesbirtok gazdaságok 1.172,430 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): 4. Ménesek 890,916 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): 5. Mén* telepek 1.311,115 írt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): 6. Lóversenyek 28,000 frt. Herman Ottó: T. képviselőház! Vannak czímek és vannak intézmények, melyekkel szemben a köztéren álló férfiú nem tehet mást, mint a mit tett Cato,a mikor váltig mondta: ceterum censeo stb. Azon intézményeknek egyike, melylyel szemben én erről a helyről — gondolom ma már negyedszer — emelem fel szavamat és azt mondom, hogy eltörlendő, ez a lóversenyeknél dívó úgynevezett totalisateur-intézmény. T. képviselőház! Nehogy felszólalásom stereotyppé váljék, iparkodni fogok, hogy én annak színezetet kölcsönözzek. Mindenekelőtt constatálom, hogy valahányszor felemeltem szavamat ez intézmény eltörlése ügyében, melynek eltörlése egyenesen az igazságügy eljárásához tartozik, soha sem tisztelhettem a maga helyén Magyarország időszerinti igazságminiszterét. T. ház! Midőn harmadszor felszólaltam, egyenesen felszólítottam a mostani igazságügyminister ur elődjét és megmondtam, hogy feltűnő előttem, hogy Magyarország igazságügyministere soha sincs jelen, mikor a totalisateur kérdése forog szóban. Engem Pauler Tivadar, volt igazságügyminister azzal a bizonyos mosolylyal, a mit mi annyira ismertünk s a mely mindenkor megjelent ajkán, midőn érezte az igazságot, de nem akarta magát annak kitenni, biztatott a jövő költségvetéssel. Sajnálom, hogy nem állhatok vele szemben. T. képviselőház! Ha mi a magyar társadalmat vesszük, a mint abban bizonyos dolgok lüktetnek, fájdalommal kell tapasztalni, hogy mindaz, a mi komoly és kitartó munka, attól idegenkedik, a mi szerencsejáték, az iránt úgyszólván lelkesül. A legelőkelőbb intézmény, a nemzeti casino évenkint 12,000 frtot mutat ki kártyapénzben. Mi tudjuk azt, t. ház, hogy létezik már egy vörös kereszt lutri, mi tudjuk, hogy létezik basilika-sorsjáték s mi tudjuk azt, hogy nincs jótékonysági mozgalom, mely mással volna kapcsolatba hozva, mint tombolával. T. ház! Én nem ismerek Magyarországon egyesületet, mely a társalgást tűzte ki alapszabályaiban, melynek legfőbb foglalkozása ne a