Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.
Ülésnapok - 1884-312
312. •sszftgei olé» február 3. 1887. 353 évre megszavazott és a jelenlegi költségvetésben előirányzott összegek közt van. A rendes kiadásokban 400,777 írttal nagyobb a szükséglet; a rendes bevételeknél pedig 68,367 írttal nagyobb a bevétel, összesen tehát a rendes kiadások és rendes bevételek mérlege 332,410 frttal nagyobb a múlt évi mérlegnél. Ezen költségnövekedést indokolják legnagyobb részben azon fokozott igények, melyek nemcsak most, hanem már a múlt években a közigazgatással szemben támasztattak, a mint hogy ezen költségnövekedéseknek legnagyobb része oly tényezőkből áll, melyek vagy törvények, vagy törvényhozási intézkedések következményei. Nevezetesen ilyenek a főispánok és főispáni titkárok fizetései; a betegápolási költségek; a csendőrség, az állami rendőrség kiadásai szintén a múlt következményei, az operaház növekedett kiadásai. A fővárosi államrendőrség költségei 88,745 frttal nagyobbak az előző év kiadásainál. Méltóztatnak a belügyministerium indokolását ismerni, s melyben a legkisebb tétel is részletesen indokolva van és előterjesztve vannak ezen különbözetek részletei. Én röviden csak annyit vagyok bátor felemlíteni, hogy jelentékeny részét ezen költség-többletnek az 1886: XV. t.-cz. értelmében építendő laktanyának építési költségei teszik, a mi viszont, mint az az indokolásban részletezve van, lakbérekben nagyobb megtakarítást eredményez. Továbbá a rendőrség belső szervezetében, nevezetesen a felügyelet jobbátételében és fejlesztésében, különösen a szolgálati pótlék és némi csekély mértékben a dologi kiadások növekedésében is rejlik indoka ezen költségemelkedésnek, a melyet a főváros folytonos emelkedése s népességének rohamos növekvése, azt hiszem, eléggé igazol. Viszont a rendőrség átalánya nagyobb bevételt is tüntet elő, mert — mint méltóztatnak tudni —- az 1881. évi XXI. törvényczikk azt rendeli, hogy ha az állam hozzájárulása a fővárosi állami rendőrség költségeihez eléri kétszeresét annak, a mivel eddig járult a főváros ennek költségeihez, ugy a több kiadásban egyenlő arányban vesznek részt a főváros és az állam, ugy hogy a főváros ezen költségvetésben már 51,720 forinttal többel járul a fővárosi államrendőrség kiadásaihoz, mint a múlt esztendőben és igy ugyanennyivel csökken az állami kiadás. Ugy ezt a kiadási többletet, valamint a csendőrségnél előforduló nagyobb költséget a közbiztosság nagyobb igényei igazolják. Legyen szabad még hozzátennem azt, hogy legnagyobb részben a múlt évi törvényhozási intézkedések folyománya az, a mi az ez évi költségvetésbe a csendőrség czímén felvétetik. Nevezetesen az 59,262 frt költség emelkedést legnagyobb részben a szolgálati pótdíjak képezik, a melyeknek üdvös volta, mint talán tapasztalatból is mélKÉPVH. NAPLÓ. 1884-—87. XIV. KÖTET. tóztatnak tudni, bebizonyult és melyeket a közbiztosság érdekében fenn kell tartani. Még kevésbé volna szükséges indokolni a betegápolási költségek emelkedését s általában a közegészségügy érdekében tett kiadásokat. Csak röviden jelzem, hogy a szorosan vett betegápolási költségek 51,413 frttal, a tébolydai kiadások 4,369 frttal, összesen tehát a közegészségügyi kiadások 55,782 frttal nagyobb összeget igényelnek, mint a múlt esztendőben. Ezek mind igen részletesen vannak feltüntetve az előterjesztésekben; az egyes kórházaknak külön költségvetései is mind a legkisebb tételekig elő vannak sorolva s általában az egészségügyi kiadások legnagyobb része három évi átlag alapján, tehát a tapasztalat és tényleges eredmény által nyújtott reális alapon vannak összeállítva. Ugyancsak törvényes intézkedésnek, az 1886. évi XXI. törvényezikknek következménye a főispánok és a főispáni titkárok fizetései czímén előforduló költségnövekvés. A belügyministerium itt is a takarékosság legnagyobb mértékét alkalmazta, a mennyiben a íőispáni állások nincsenek mind betöltve. 8 megyének 4 főispánja van, vagyis 2—2 vármegyét egy főispán vezet, továbbá a főispáni titkárok állásainál, melyek betöltésére az idézett törvényczikk a belügyministert felhatalmazza, a betöltendő 68 állás helyett csak 24, tehát alig kétötöde töltetett be, ami azt igazolja, hogy a belügyminíster, tekintettél az ország pénzügyi viszonyaira, a legszűkebb határok között csakis ott alkalmazza ezen főispáni titkárokat, a hol azokra nélkülözhetlen szükség van. Végül fölemlítendők az operaháznak kiadásai, melyek 121,600 frttal nagyobb összegben vannak előirányozva, mint a múlt esztendő előirányzata volt. Bátor vagyok azonban már itt is megjegyezni, hogy az idei előirányzat és a múlt évi tényleges kiadások közt nincs ily különbség, mert épen a múlt év tapasztalatai igazolják az ez évi előirányzatot, a mennyiben a múlt esztendőben annyival nagyobb összeg vált szükségessé. Ezen nagy költségnövekedésnek indokolásában leginkább kiemeltetett az, hogy az operaház látogatottsága és ennek következtében a bevételek csökkentek és az előirányzat azon magas összege, mely a megnyitás és a kiállítás évében szerzett tapasztalatokra volt alapítva, tényleg be nem folyt, a mennyiben a kiállítás lefolyta után a látogatottság sokkal csekélyebb és igy természetesen a bevétel is sokkai kisebb volt. A pénzügyi bizottság természetesen nem avatkozhatott ezen intézménynek — hogy ugy mondjam — közvetlen vezetésébe és adininistratiójának kérdéseibe és az ottani viszonyokkal csak annyiban foglalkozott, a mennyiben a bevételek csökkenése és az intézet vezetése között az összefüggést keresnie kellett.