Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-270

60 270. országos ülés szeptember 29. 1886. elkezdtük a tárgyalást, mindjárt kérdeztem a t. házat, méltóztatik-e felolvasottnak tekinteni az előadó ur által beterjesztett véleményt és illetőleg a bizottság előterjesztését és a különvéleményt. Akkor ezt is felolvasottnak méltóztattak tekinteni és igy nem lévén külön határozati javaslat, most azért nem szólítottam fel a jegyző urat a fel­olvasásra. (Helyeslés.) Gróf Apponyi Albert: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) ügy magamnak, mint másoknak, kik ezen ügyre vonatkozólag velem egy nézeten van­nak, volt már alkalmuk a lefolyt években, de még néhány hónappal ezelőtt is a most napirenden lévő tárgyról és az ezzel összeköttetésben álló kérdésekről nyilatkozni. Azért arra szorítkozhatom, hogy a lehető legrövidebben és legtárgyilagosab­ban jellemezzem azon helyzetet, melyben a napi­renden lévő törvényjavaslattal szemben állunk, azon vezérszempontokat, melyek engem annak megítélésénél vezetnek és azon eredményeket, melyekhez ezen vezérszempontokból kiindulva jutnom kell. (Halljuk! Halljuk!) Az első és legfőbb vezérszempont, melyből kiindulok, az 1867: XII. törvényezikknek a kereskedelmi ügyekre vonatkozó intézkedése. Az 1867: XII. törvényezikknek 58. §-a következő­képen szól: „A kereskedelmi ügyek közössége sem foly a pragmatica sanctióból: mert annak értelmében a magyar korona országai, mint a fejedelem többi országaitól jogilag külön álló országok, saját felelős kormányuk és törvényhozásuk által intéz­kedhetnének s vámvonalok által szabályozhatnák kereskedelmi ügyeiket." Az 59. §. pedig igy szól: „ Miután azonban Magyarország és 0 Felsége többi országai között az érdekeknek kölcsönös érintkezései fontosak és számosak: kész az országgyűlés arra, hogy a kereskedelmi ügyekre nézve egyrészről a magyar korona országai, másrészről 0 Felségének többi országai között időnkint vám- és kereskedelmi szövetség köttessék." Ismét ugyanezen törvényezikknek 63. §-aigy szól: „Ez alkalommal, szintén a fentebbi 59. és 61. §§. szerinti egyezkedés által határoztathatuak meg az ipartermeléssel szoros kapcsolatban levő közvetett adók nemeire, egyforma arányára és azok kezelésére nézve oly szabályok, melyek kizárják annak lehetőségét, hogy egyik törvényhozásnak, vagy felelős kormánynak e részbeli intézkedései a másik fél jövedelmeinek csonkítását vonhassák magok után; megállapittathatik egyszersmind jövendőre azon módozat, mely szerint az ezen adóknál behozandó reformok a két törvényhozás által egyetértőleg fognának eldöntetni." És végül a 68. §., mely ezen ügyet az 1867: VII. törvényezikk keretében befejezi, ezt mondja: „Magában értetődik, hogy ha és a mennyiben a fentebbi 58—67. §§-okban elsorolt tárgyak felett az egyezkedés nem sikerülne: az ország önálló törvényes intézkedési jogát magának fentartja s minden jogai e részben is sértetlenek maradnak." T. ház! Mint az 1867-iki kiegyezés hívének, az általam idézett törvény és az általam felolvasott szakaszokképezik azon kiindulási pontot.melyből én az előttünk fekvő tárgyhoz szólók. Ebből az folyik, hogy előttem sem a közös, sem a külön vámterület dogmaszerü jelleggel nem bir; hanem hogy a tör­vény intentiójához képest helyeselnem kell azt és magam is, ha azon helyzetben volnék, hogy az ország ügyeit vezessem, csak azon eljárást követ­hetném, hogy a monarchia másik államának kor­mányával a kereskedelmi ügyek közös rendezésére nézve a tárgyalásokat megkezdeném; ha azonban arról kellene meggyőződnöm, hogy oly rend­szabályokra nézve nem sikerül egyetértést elérnem, melyek Magyarországnak ugy pénzügyi mint köz­gazdasági érdekeit kielégítik, ugyanezen törvény­nek szellemében azt mondanám: élni kell az ország­nak fentartott önálló rendelkezési jogával. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) E szerint, t. ház, azt kell kérdenem ön­magamtól, midőn a tárgyalás alatt levő törvény­javaslat fölötti szavazatomat megállapítom, vájjon az egyezkedés, melynek alapján a vámszövetség megújítása a kormány részérői javasoltatik, olyan-e, hogy abban Magyarországnak ugy pénz­ügyi, mint közgazdasági érdekei kielégítést nyer­nek? (Helyeslés balfélől.) Mert ha olyannak nem találom, ugyancsak az 1867 :X1I. törvényezikk szellemében annak ellene nem csak szavazhatok, hanem ellene szavazni szoros kötelességem. (Élénk, hosszas helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Már most, t. ház, mindenekelőtt ki kell emel­nem, a mire az előttem szólott t. képviselőtársam igen helyesen utalt, hogy tudniillik mi ezen vám­szövetségnek horderejére és jelentőségére nézve, mely fölött ma határoznom kell, tisztában nem lehetünk. (Igaz! Ugy van! balfélől.) Maga a vámszövetség, t. ház, csupán egy üres keret; annak tartalmát, jelentőségét azon tör­vények határozzák meg, amelyek azzal kapcsola­tosan állapittatnak meg. (Úgy van! Ugy van! bal­felöl.) Meghatározza a vámtarifa, melyben a keres­kedelmi politika nyer kifejezést; meghatározzák az ipartermeléssel szoros kapcsolatban álló azon közvetett adótörvények, a melyektől függ, hogy Magyarországnak közgazdasági és pénzügyi érdekei e téren érvényt nyerjenek. (Ugy van! bal­felöl.) Már most itt mindkét irányban az egész vonalon teljes bizonytalansággal állunk szemben. Fix és határozott pont még a kormány javaslatai­nak körében is csak egy van, tudniillik az, hogy a fennálló szeszadótörvény megváltoztatását java­solni a kormány ez idő szerint nem szándékozik;

Next

/
Oldalképek
Tartalom