Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-269

'26Ü. országos ülés Bzepteniber 25. 188 i41 így tehát, t. képviselőház, bizonytalanság uralkodik mindezen a két téren; s a mig pedig e két téren bizonytalanság uralkodik, a vámszövetségnek helyes vagy nem helyes voltáról teljesen megnyugtató Ítéletet mondani, szinte lehetetlen. En azért újonnan helyesnek tartom Helfy Ignácz t. barátomnak azon észrevételét, hogy addig, mig ezen téren legalább a javaslatok a maguk összegében megérlelteknek sem tekinthetők, a vámszövetségnek tárgyalásába se bocsátkozzunk. Első sorban tehát az volna kérésünk, hogy ezen javaslat csak akkor tűzessék napirendre, ha e két előfeltétel teljesítve lesz. De ha ebbe a t. többség beleegyezni nem hajlandó, csatlakozom Enyedi t. képviselőtársam felfogásához, hogy miután ily ügyeket tudvalevőleg pártkörökben is előkészíteni szokás, a szerdai nap tűzessék ki a tárgyalásra. (Helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! Én elmondtam lényegében, amit elmondani akartam s azokat a hallottak után is fentartom, inert — ismétlem — azt, hogy — a mint egyfelől kívántatik—a vámszövetségg el egyidejűleg a vámtarifa is tárgyaltassék, másfelől még a közvetett adók is újra megállapittassanak, a létező törvények megváltoztassanak, okvetlenül szükségesnek nem tartom, nem tarthatom. Mert hiszen, ha azt hozzuk fel, a mit gróf Apponyi igen t. képviselő ur mondani méltóztatott, hogy tudniillik meg legyen előbb az egyetértés a többi előterjesztésekre nézve, akkor meg kell mindennek akadni. Ha össze méltóztatnak 4— 5 fontos törvényjavaslatot kötni, akkor eredményre jutni sohasem lehet. Mert az csakugyan nincs kizárva, midőn két törvényhozásnak kell egymással egyetértésre jutni, hogy a tárgyalások folyamán az egyik vagy másik törvényhozás, egyik-másik törvényben módosítást tesz. Már pedig ha addig, mig az a különbözet elenyésztetve nincs, a többit tárgyalni nem lehet: akkor ez azt teszi, hogy soha a czélhoz nem jutunk, (ügy van! ügy van! a jobboldalon.) Ha a vita megindul, lesz módunk a kérdéshez hozzászólni. De méltóztassék megengedni, azt már most megjegyzem, hogy némileg meglepett az, hogy a t. képviselő urak az új vámtarifa sorsa miatt annyira aggódnak. Hiszen mindenféle hangján az ellenzéki műszereknek hallottuk, hogy ez az új tarifa sokkal rosszabb, mint a régi, (Igaz is! a szélső baloldalon) már pedig ha az új nem lesz meg, akkor marad a régi, az önök szerint kevésbbé rossz, de szerintem nem. (ügy van ! jobb felöl.) De hisz ezt megvitathatjuk majd annak idején. Most kérem a t. házat, méltóztassék a tárgyat napirendre kitűzni és pedig a szerdai napra. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Minthogy többen a napirendre tűzés ellen szólottak, kénytelen vagyok kérdezni a t. házat, méltóztatik-e az általam napirendre kittíKÉPVH. NAPLÓ 1884—87. XIII. KÖTET. zetni kivánt törvényjavaslatot a napirenden meg tartani, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a törvényjavaslatot a napirenden megtartani kívánják., méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többséga törvényjavaslatot a napirenden meg kívánja tartani. Most már azt hiszem, méltóztatik a t. ház elfogadni azt is, hogy a tárgyalás a szerdán délelőtt 10 órakor tartandó ülésre tűzessék ki. (Helyes lés.) Most méltóztassanak meghallgatni Ráez Géza képviselő ur interpellatióját. (Halljuk!) Rácz Géza I T. ház ! Nem szívesen veszem igénybe a t. ház becses türelmét interpellatiók hosszas indokolásával; most is szorítkoznám csupán arra, hogy interpellatiómat egyszerűen megtegyem, ha azon eset, melyet ezúttal a t. belügyminister ursat. ház elé terjeszteni bátorkodom, nem egyik legfontosabb, igazán vitális nemzeti érdekkel, a közegészség ügyével volna kapcsolatos oly időben, mely ez érdek ápolását kétszeresen fontos kötelességünkké teszi. Ennélfogva kénytelen leszek, habár egész rövidséggel, interpellatióm okadatolásául egyet-mást felhozni. Az eset, mely iránt kérdést vagyok teendő, a következő: Tolnamegye Tolna községében a zsidó hitközség elnöke, tehát oly egyén, kit társai méltónak ítéltek maguk között az első helyre, névszerint Kohn Salamon tolnai bérlő, szeszfőző és regalés, pálinkafőzésre szolgáló törkölyéből — bocsánat a szóért, de nem enyhíthetem — rühlepte fajrokonai számára gyógyító fürdőt rögtönzött. A hivatalos küldetésben járó pénzügyőr ott talált egy ilyen, a legundokabb fertőző bőrbetegséggel fürdőző zsidót, Kohn Salamon törkölylyel tele pálinkás hordójában. Tolna községben 1,248. ikt. szám alatt van hivatalos jelentés erről a botrányos esetről. íme, t. ház, hova jutottunk a zsidóság drága jóvoltából. Az a föld, melyet hajdan tejjel-mézzel folyónak méltán nevezett a világ, a zsidókra nézve lett Kánaán földjévé. Tejben-vajban fürdik a zsidó ezen a földön, de ez neki még nem elég, hanem speciális szükségleteire törkölyfürdőket is rendez be magának. (Derültség.) De milyen fürdőt ? Abban az időben, mikor az egész ország, különösen a főváros, annyi kegyetlen járványnyal van sújtva, minden emberi érzéstől elrugaszkodott zsidók ocsmány ragályos betegségük fekélyeit a koldussá tett földnépe számára italul szolgálandó lében áztatják le. S a néphit azt tartja, t. ház, hogy ha Szent-Mihály nap előtt nincs dér, a zsidó számíthat az említett utálatos bőrbetegségre. Képzelhető tehát, mily száminál vehették igénybe a zsidók országszerte az ily törkölyfürdőket, a szeptemberi enyhe időjárás mellett. (Derültség a bal- és szélső baloldal némely padjain.) G