Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.
Ülésnapok - 1884-293
293 orszájros ülés deczember 18. 1886. 405 hal- és szélső túloldalon) mert az én hitem szerint jj ez valamennyi biztosíték közt — és ezt a tapasztalás is igazolja, a melyet követelhetünk s a melyet igénybe vehetünk, a leghatályosabb volna s ennek behozatala nélkül a többi biztosítékok hatályossága iránt vajmi kevés bizalom van. (ügy van! a bál- és szélső baloldalon.) A többi netaláni észrevételemet fentartom magamnak arra az időre — talán ma fog történni — midőn a nrinisterelnök ur kérdéseimre választ ad s most egyszerűen beadom iuterpellatíómat, kérvén arra mielőbbi felvilágosítást. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni az interpellatió. Zay Adolf jegyző (olvassa) .Interpellatió a belügyminister úrhoz. Szándédékozik-e a ministerelnök ur még ezen ülésszak alatt a választások szabadságának biztosítására czélzó törvényhozási intézkedéseket kezdeményezni ? I Szándékozik-e még ezen ülésszak alatt tör- ' vényjavaslatot beterjeszteni a euriai bíráskodásról kérvény által megtámadott választások érvényessége fölött? Elnök: Az interpellatió kiadatik a ministerelnök urnak, mint belügyministernek. Komlóssy Ferencz: T. képviselőház! A zsidóság napról-napra növekedő hatalma (Nagy zaj) \ lidércznyomásként nehezedik a társadalomra, nehezedik at. kormányra, mert az ő befolyásukat I első sorban ők érzik; az egyes nrinister urakra, a j a képviselő urak nagy részére, különösen azokra, kik nem szeretik meghallgatni az antisemita irányú interpellatiókat. Az ő befolyásuk alatt t. ház, áll manap úgyszólván a társadalom minden rétege, a hivatalnoki kar, azonkívül a törvénykezési kar, kivéve a legfelsőbb bíróságot, mely függetlenségét már több ízben kimutatta; legújabban pedig a fővárosnak tanácsára is iparkodnak befolyást gyakorolni. Hogy ezen pressió mily acut jelleget ölt, meggyőződhetik bárki, ki elolvasta a budapesti szesz- és pálinkamérők legújabb kérvényét, melyet a városi tanácsnak nyújtottak be és mely kérvényben végig húzódik azon hang, mely csak i a zsidóknak lehet természetes, megengedett tónusa, a hol tiltakoznak, parancsolnak és követelésekkel állnak elő ezen tekintélyes testülettel szemben is. Hogy a zsidóság mily arányban befolyásolja már a városi tanácsot is, azt nem akarom részletezni ; annak okát kutatni sem akarom, de miután összefüggésben áll ezen praeeedens az én interpellatiómmal, azért hivatkozni akartam e körülményre és fel akarom hívni a t. képviselőház figyelmét. Interpeílatiom genesise a következő: (Halljuk !) Mayer Ferencz cs. kir. tábornok meghalt 1857. szeptember 18-án. 1853. Julius 30-án kelt végrendeletében 63,400 frtot hagyományozott egy Budán építendő árvaháznak. Hogy az alapítónak intentióját méltányolhassuk, t. ház, én a végrendeletnek hiteles másodpéldányából fogom felolvasni a 18. pontot, a mely német szövegben következőkép hangzik: „In dieses Waisenhaus sollen nur die zur Ofner Stadtjurisdiction gehörigen Waisen aufgenommen und die Juden so lange ausgeschlossen werden, bis derén Schacherhandel durch Herumgehen in den Häusern aufhört, und die Juden wie andere Menschen ihre Subsistenz durch Handarbeit suchen." Vagyis a végrendelkezés alapján, t. ház, a végrendelkezőnek nem leheteti más czélja mint az, hogy keresztény árvaház létesüljön és abba csak keresztény árvák vétessenek fel. És mi történt? Az árvaház megnyílt ez év tavaszán, a nélkül, hogy ezen árvaháznak megvolnának tervezeti alapszabályai; megnyílt egészen szépen, csendben, hogy annál könnyebben lehessen becsempészni az idegen zsidó gyerekeket, (ügy van! bal felől.) Azt kérdem, t. ház, lehet-e valaki bizalommal a jelenlegi kormány iránt, a mely nem elég, hogy az élőknek jogait nem respectálja, de még egy haldoklónak végakaratát sem és a mely kormány nem hagy békét még a holtaknak sem. (Derültség balfelől.) Hogy pedig, t. ház, engem felekezeti elfogultságról vagy irigységről senki sem vádolhasson, kijelentem, hogy csakis jog- és igazságérzet ösztönöz arra, hogy tisztán keresztény j ellegü alapítványoknál tiltakozzam az ellen, hogy azokat zsidó gyermekek élvezhessék. (Vgy van! Helyes baloldal némely padjain.) Mi sohasem arrogáltuk azt, hogy keresztény árvákat zsidók tartsanak akár árvaházaikban, akár más intézeteikben, megkövetelhetjük tehát azt is, hogy tisztán keresztény jellegű árvaházakba ne tolakodjanak egyrészről és ne csempésztessenek be zsidó gyermekek másrészről. T. ház! Nem felekezeti elfogultság vezet bennünket antisemitákat ilyen és más hasonló irányú interpellatiók megtételére, hanem csak is az, hogy védekezni akarunk a zsidók támadásaival szemben. Midőn tehát keresztény árvnházakba zsidók csempésztetnek be kötelessége minden keresztény embernek védekező állást elfoglalni, (ügy van!) Kérdem, t. ház, nem szorul-e a keresztény társadalom keresztény alapítványokra és kérdem, kinek lesz jövőben kedve keresztény irányban alapítványokat tenni, ha látja, hogy intentiója, végakarata meghamisíttatik. Ezek alapján következő interpellatiót intézem Tisza Kálmán ministerelnök úrhoz mint belügy ministerhez (olvassa): Interpellatió a t. ministerelnök úrhoz mint belügyministerhez : Van-e tudomása a t. belügyminister urnak:
