Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-269

34 269. országos ülés szeptember 25. 1886. irányúak, mint a mely irányban mi az Adria által a kereskedelemnek előnyt nyújtani kívánunk. Az Adria járatai nyugati kikötőkbe mennek, a Lloyd nyugati kikötőkbe alig jár. Sőt legnagyobb részében azon kikötőknek, melyekben a mi érdekünkben az Adria jár, a Lloydnak nincsen képviselősége, tehát összeköttetése sincs, ugy hogy azt most kellene megteremteni, ha toncurrentiára akarna lépni a magyar hajózási társulattal, az Adriával. így tehát az, liogy megöljük azt a Lloydnak adott 2 forinttal, a mit a magyar társulatnak adott 1 forinttal előmozdítani akarunk, határozottan nem áll. (Ugy van! a jobboldalon.) Azt mondja tisztelt barátom, hogy gyenge a társulat arra, hogy nagy feladatainak megfelelhessen és épen az általam adott adatokból akarja ezt kimagyarázni, azt mondván, hogy az Adria hajói által teljesített járatok csekély arányban állanak a hajók járataival. Én nagyon óhajtanám, hogy lennénk olyan gazdagok, hogy tudnánk subventionálni oly nagy társulatot, mely a mi kereskedelmünk szolgálatára szükséges minden hajót tulajdon hajóiból tudna előállítani. Meg vagyok győződve épen azon adatokból, a melyek az Adria körüli tapasztalatokról kezeimnél vannak, liogy a társulat hajói által eszközölt nyereség sokkal nagyobb, mint az, a mit charterezett hajók által nyerhetni, sőt a társulat a charterezett hajók által legnagyobb részt veszteséget szenved. Mondom, nagyon óhajtanám, ha oly társulatot tudnánk előteremteni, mely az egész forgalmat saját hajóival tudná ellátni, mert az nyereséggel dolgoznék és talán sokkal csekélyebb arányban kellene subventionálni, mint ezt. De én azt hiszem, hogy nincsen is olyan hajózási társulat, mely egyáltalában nélkülözni tudná a charterezett hajókat. Még oly nagy hajózási társulatok is, mint a Lloyd, de még nagyobb külföldi hajózási társulatok is kénytelenek sok esetben charterezett hajókat igénybe venni, hogy a szükséges erőt előállítsák. így tehát azt elkerülni, hogy bérlethajók is használtassanak, egyáltalában nem lehet. Miien rejlik a mostani „Adria" gyengesége? Abban, hogy hajóinak csekély száma folytán kezelése nagyon drága és drágul nagy arányban a biztosításokkal. A mely társulat birtokában csekély számú hajó van, annak okvetlenül drágán kell biztosítani a biztosítási intézeteknél hajóit; a mely társulat pedig nagyobb számú hajóval rendelkezik, annak hajói egymást biztosítják és a pénz megmarad a társulat tulajdonában, nem megy a biztosító intézetekhez. Ha tehát ily társulat 10—12 hajóval van ellátva, akkor nem kénytelen oly drágán fizetni a biztosítást. A főgyengesége a mostani Adriának ebben rejlik. E gyengeséget orvosoljuk jelen szerződéssel, mert a mint e szerződés meg van kötve, az Adria három hajóval szaporítja a mostani hajóból álló létszámát és igy eléri azon mennyiséget, a melynél a biztosítás nem oly drága és nem oly szükséges. Ha a szerződés folyama folytán még kiegészíttetik a hajók száma 12-re, akkor már teljesen kikerülhető a biztosítás és igy az Adria csak erősödni fog és meg fog szűnni azon egy panasz is, mely ellene támasztható, hogy tudniilik gyenge. Azon szerződés tehát, melyet a tisztelt ház elé bátorkodtam terjeszteni, ezen kívánalomnak is teljesen megfelel. Az időpontra nézve, melyet tisztelt barátom szintén kifogásol e törvényjavaslat benyújtásánál, csak azt vagyok bátor mondani, fontolja meg tisztelt barátom épen azon mondatát, melylyel felszólalását kezdte. „Legyünk tisztában a felől, hogy a kérdés voltakép mi." És ép ugy, a mint tisztelt barátom figyelmeztette a házat, hogy itt nem arról van szó, hogy az Adria társulat gyengéjét orvosoljuk-e, hanem hogy a kereskedelemnek nyújtott szolgálatot nagyobbítsuk ;ép ugy bátor vagyok tisztelt barátomat arra figyelmeztetni, hogy itt nem a „Lloyd"-dal, hanem az „Adria"-valkötendő szerződésről van szó. Ez két egészen különböző dolog, melyet egészen különböző alkalmakkor kell már azért is tárgyalni, miután az „Adria" szerződésének meghosszabbítása most határozottan szükséges, mert különben megszűnik a magyar hajózási társulat, a Lloyd szerződése pedig 1888. év közepén jár le, ezen kérdés megbeszélése tehát későbbi időre kell, hogy maradjon. Arra nézve, a mit gróf Bethlen tisztelt barátom mondott, bátor vagyok két dologra figyelmeztetni. Először is azt mondja tisztelt barátom, hogy a gőzhajózási társulatsubventiója, hacsaknem személyes postaforgalomra vonatkozik, egyáltalában nem jogosult és rámutatva a külföldi államok példájára, azt óhajtja, hogy a szerint járjunk el mi is. Bátor vagyok tisztelt barátomat arra figyelmeztetni, hogy ugy Angliának, mint Francziaországnak, mint Olaszországnak teljesen mindegy — általános szempontból kiindulva — hogy az ország melyik kikötőjéből indul a forgalom a nagyvilág felé. Angolországnak egészen mindegy, például akár Liverpoolból, akár Leithből vagy más kikötőből megy ki a forgalom. Magyarországnak, azt hiszem, nem mindegy, hogy Triesztből vagy Fiuméből indul-e ki a forgalom. (Általános helyeslés.) Kérem, hogy erre ügyeljen, valahányszor az „Adria" subventionálásának kérdését tárgyalja. Másodszor azt állítja tisztelt barátom, hogy más államok kereskedelmi irányú subventiót nem adnak. Meglehet, én ugyan azt állítom, hogy ők oly hajózási subventiókat adnak, melyek a kereskedelmi forgalom élénkítését is előmozdítják. Igy például újabb időben Francziaországban hozatott oly törvény, mely minden hajónak, ha egy bizonyos mennyiségen túl teljesít szállítást, bizonyos subventiót biztosít. Igaz, hogy ez nem tisztán a kereskedelem és a forgalom emelésének szem-