Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.
Ülésnapok - 1884-292
378 292. országos ülés deczember 17. 18S6. magyarázott szavaim helyreigazítása érdekében kérek szót. A t. minister ur azt mondja az én nyilatkozatomról, hogy én azt állítottam, miszerint az államnak az általa megvásárolt telkekből most csak 400 Döl áll rendelkezésére és ennyi adható el. Én, t. képviselőház, nem ezt állítottam, hanem állítottam azt, hogy az első két telekbevásárlásból — tehát a harmadikat még nem számítva — nem állott több rendelkezésre mint 400 Döl eladás végett. Ha ennek az értékét a 472,000 forintból leütjük, akkor, t. képviselőház, kitűnik, hogy az én számadatom egészen reális. De ezt még egy más körülménynyel is illustrálhatom és ez az, hogy az állam később szerzett meg, illetőleg kisajátított 591 Dölet; méltóztassék már most az akkori 400 Dölhöz ezen 591 Dölet hozzászámítani és akkor kijön az, hogy én mikor 400 Dölet állítottam, mint az első két teiekbevásárlásból fenmaradót, nagyon is busásan számítottam, még ;skkor is, ha most 891 üöl áll eladás végett az állam rendelkezésére. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ez az egyik. A másik, a mit én helyreigazítani kívánok az, hogy én a műépítész honoráriumát nem abból a szempontból vizsgáltam, hogy megérdemli-e vagy nem. Ahhoz hozzá nem szólottam, ahhoz hozzászólani nem akarok, arról meg van a privát véleményem, melyet a házban feszegetni nem akarok. A mit én neheztelek és nehezteltem, az, hogy az igen t. kormánynak vannak szakközegei, kikkel e drága munkát elvégeztethette volna (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon) és szomorú volna, ha olyan közegek nem lennének, kiknek segélyével a kormány ezen munkát elvégeztethesse és az 50,000 forintot megkímélhette volna. (Élénk helyeslés a hal- és szélső baloldalon.) Ezeket voltam bátor szavaim helyreigazítása érdekében megjegyezni, (Helyeslés a bál- és szélső baloldalon.) Enyedi Lukács: T. ház! (Halljuk.') Horánszky Nándor t. képviselőtársam a tárgyat magát oly kitűnően és kimerítően megvilágította, hogy énnekem magának a dolognak érdemére sok mondani valóm nem marad s hogy én két dologra szorítkozhatom. (Halljuk!) Egyfelől arra, hogy saját és t. elvtársaim felfogását e kérdésben jelez zeni, másfelől pedig mielőtt ezt tenném, a t. minister urnak most történt felszólalására némely megjegyzést engedjek meg magamnak (Halljuk!) és pedig bátor leszek a t. minister ur megjegyzéseire reflectálni azon sorrendben, mint ő azokat az ügyre vonatkozólag megtette. (Halljuk!) A minister ur azon kezdte előadását, hogy ő a vádak ellen egyáltalában magát menteni nem akarja. Már, t. ház, a minister urnak alkotmányos felfogásáról nem igen fényes tanúságot tesz ezen gondolkozás, midőn ily komoly, ily tárgyilagos és megczáfolhatatlan tényekkel igazolt vádakkal szemben 8 a parlamenttel szemben a vádaktól való tisztázást szükségesnek nem tartja. Én, t. ház, ép a t. minister ur ezen felfogásában látom okát annak, hogy nemcsak ebben a kérdésben, de általában az 8 tárczájának a kezelése körül a parlament budgetjogával ugy bánik el, mint a hogy elszokott bánni, ugy hogy volt alkalom, midőn kijelentette, hogy akár megszavaznak valamely tételt, akár nem, ha szükségesnek találja, elkölteni fogja. (Nagy mj balfelöl.) Ezt, t. ház, alkotmányos felfogással megegyeztethetőnek nem tekinthetem. A t. minister ur az eredetileg benyújtott tervet re Alisnak akarja feltüntetni és azt mondja, hogy ő egyáltalában arról, hogy itt túlkiadások fognak történni, meggyőződve nem volt, hanem azt hitte, hogy olcsóbban fog építtethetni, mint az építészek megcsinálták a kölségvetést. Erre nézve legyen szabad hármat megjegyezni a t. minister urnak. (Halljuk!) Az egyik dolog az, hogy a költségvetésben egyáltalában az intercalare kamataira egy árva krajczár sem volt felvéve. Már most nem tudom, ha a t. minister ur azt hitte, hogy addig, mig ő épít, az illető bank, melytől ő kölcsönt vett, el fogja engedni a kamatokat, ha ily naiv felfogása volt, elhiszem, nem láthatta előre, (Élénk derültség balfélöl) de azt hiszem, hogy neki, mint a kormány tagjának, az adósságcsinálásban és kölcsönfelvételben van annyi gyakorlata, hogy tudhatta, hogy a hitelezők a kamatokat elengedni nem szokták. (Élénk derültség balfelől.) Hogy pedig ez igy történt, ez magának a pénzügyi bizottságnak jelentéséből kitűnik, a mennyiben az összes iutercalaris kamatok — levonván alevonandókat és hozzáadván a hozzáadandókat — 171,500 forint, mint a túlkiadás egyik oka vannak feltüntetve. Tehát ép oly kevéssé áll az, a mit a t. minister ur mondott, hogy azt előre nem tudhatta, a mint nem áll az, a mit ő e törvényjavaslat beterjesztése alkalmával indokul felhozott, hogy tudniillik e túlkiadások az építkezés folyama alatt merültek fel. Nem! Ennek tekintélyes része — a mint azt Horánszky Nándor t. képviselőtársam bebizonyította — már elkerülhetetlen volt akkor, mikor e törvényjavaslat a t. ház^elé került. (Ugy van! balfel'U) Ép oly kevéssé lehet állítani és annak a tervnek realitása mellett felhozni azt, hogy akkor, a mikor a törvényjavaslatot a törvényhozás elé terjesztette, a telekrendezés szükségéről, a > iveau emeléséről stb. neki tudomása nem volt. Engedelmet kérek, nem határozottan és joggal könnyelműnek nevezendő-e oly eljárás, a midőn egy több mint 1.000,000 forintot igénylő építkezésbe belemegy a kormány oly meggondolatlanul, hogy még a telek helyzetéről sem szerez magának meggyőződést ? (Élénk helyeslés balfelől.) Minden magánember, ha építni akar, első dolgának ismeri, hogy a telek állapota felett magát tájékozza. (Ugy van!
