Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-286

286. országos ülés űeezember 4. 1886. 325 gazdaság védelmezői szerint az, hogy az árakat meghatározza akként, hogy a földmíves által termelt gabonát, mikor még az jóformán a föld alatt van s mikor az az időjárás ezer és ezer esélyének van kitéve, már jóval előre árulja s ekként deprimálja a jövő év árait — mert hiszen a börzén rendesen januárban már árulni szokták a jövő évi termést és — ha elkezdik a búzának métermázsáját már most előre hét forintjával árulni, bizonyos, hogy senki sem fog azért annak idején többet adni, a minek levét csak a termelő issza meg, mert az ő gabonája árát előre deprimálták, mert annak árát egymással világszerte szövetségben levő börzék előre megállapították, hogy a termelőnek kárt okozzanak, hogy őt tönkretegyék és úrrá tegyék a tőkét a társadalom, az állam, de főleg a termelő osztály rovására. {Ugy van! a balés szélső baloldalon.) Sokat szoktak dobálózni a hangzatos jelszavakkal, különösen velünk szemben minduntalan halljuk azt: ti nem vagytok a szabadságnak, a jogegyenlőségnek, a testvériségnek és a többi jelszavaknak hivei, a melyeket velünk szemben minduntalan hangoztatnak ugyan, de a maguk teljességében ellenfeleink soha sem érvényesítenek. Ez a börzeadó is egyik alkalom lesz arra, hogy kiismerhessék a mi ellenfeleink jelszavainak hazug és czélzatos voltát. Látni fogják, hogy az a szabadság, melyet mindenkivel szemben követelnek, a zsidóknak kiváltságokat ad, látni fogják, hogy az a jogegyenlőség és közteherviselés a zsidók számára nem létezik, mert nekik előjogaik vannak és látni fogják, hogy az a hírhedt testvériség csak addig tart, mig a zsidó érdek követeli, a kereszténységben pedig nincs meg az a solidaritás, hogy a zsidó érdekekkel szemben föllépni merjen. (Helyeslés a balés szélsőbal némely padjain.) Vessék el tehát önök e törvényjavaslatot a jogegyenlőség nevében: hadd lássa a világ, hogy a jogegyenlőség arra szolgál önöknek, hogy a zsidót úrrá tegyék a keresztény termelő felett. Vessék el e javaslatot a szabadság nevében, hadd lássák meg, hogy az önök szabadsága voltaképen zsidó kiváltság. Vessék el a közteherviselés nevében, hadd lássa a világ, hogy igenis van egy kiváltságos társadalmi osztály, egy eminenter zsidóintézmény, mely a közteherviseléssel szemben mai nap is az adómentesség kiváltságát élvezi. (Élénk tetszés a bal- és a szélső baloldal némely padjain.) Ránk nézve teljesen mindegy, akárhogy dől el a t. házban e törvényjavaslat sorsa. Méltóztatnak elfogadni, nekünk egy agitationális fegyvert adnak kezünkbe, mert elmondhatjuk az ország el&'tt, hogy egy régi igazságtalanságot szüntettünk meg, kivívtuk a közteherviselés nagy elvét. Ám vessék el önök e törvényjavaslatot, akkor oda fogunk állani az ország elé s felelősségre vonjuk önöket, hogy az igazság és a j ogegyenlőség ellenére fentartják a zsidó kiváltságokat akkor, midőn az állam deficitekkel, adósságokkal küzködik. Határozzon a t. ház bölcsesége szerint, mi elmondhatjuk: becsülettel megtettük kötelességünket és ezért bármikor elvállaljuk a felelősséget. Meg vagyok győződve, hogy a mint a zsidó szabadelvűség jelszavai majdnem mind lejárták magukat, akként le fogja magát járni a börze szabadsága is és eijő az idő, midőn a börzeadó épugy tárgyalásra kerül, a mint tárgyalásra került a szabad uzsora után az uzsoratörvény, a szabadipar után a képesítési törvény, a szabadkereskedés után a védvámos vámtarifa. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Határozzon a t. ház bölcsesége szerint, de ne feledje, hogy szavazatáért a lelkiismeret, az ország, a közvélemény ítélőszéke előtt a felelősség őt fogja terhelni. Elfogadom Istóczy Győző t. képviselőtársam határozati javaslatát. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon) Polónyi Géza: T. ház! Annak előrebocsátásával, hogy én, az Istóczy Győző ur által benyújtott tőzsde-törvényjavaslatra vonatkozó határozati javaslatot elfogadom, röviden szót kérek zatom indokolására. (Halljuk!) Mindenekelőtt elfogadom a határozati javaslatot azon indokolás folytán, a mi ezen javaslat érdekében közgazdasági és pénzügyi szempontokból felhozatott. És a magam részéről igen óhaj tandónak tartottam volna, ha az indokolás a felekezeti mezt nélkülözte volna, Egyébiránt a mi engem felszólalásra úgyszólván kötelez, kényszerít, az főleg azon módosítvány, melyet gr. Apponyi Albert t. képviselő ur benyújtani szíves volt. Mielőtt azonban erre rátérnék, kötelességem még a t, előadó urnak egy argumentumára reflectálni, a mely nézetem szerint, helyét meg nem állhatja, Rendkívül sajnálnám, ha valóban elfogadott nézetté válnék az, a mit az előadó ur az előadói székből enuntiált akkor, mikor tudományos meggyőződésére való hivatkozással a differentialis ügyleteknek elméleti szempontból való jogosultságát nekünk hirdette. Ez ellen tiltakozom első sorban mint jogász, mert nézetem szerint a differentialis ügylet kérdése nem is közgazdasági, hanem eminenter jogi kérdés. Es habár mindenkor tisztelettel hajlok meg az előadó ur elméleti tudománya előtt, azt, ugy az alkotmányosság alapján, mint a nemzetnek egész múltja, hagyománya alapján merem állítani, az alkotmány védelme alatt fejlődött törvényhozásunk, hogy a magyar genius a differentialis ügyletet soha jogosultnak el nem