Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.
Ülésnapok - 1884-286
2S6. orsiigos ülés deezember 4. 18S6. 323 Egy üzlet, mely nem termel semmit, de határozottan káros, mert óriási tőkéket az iparostól és a földmíveléstől elvon, hogy az játék speculatiókra mindig készen álljon. És egyedül azért legyen adómentes, mert deficites, tehát hazánkra káros kormányokat álíamkölcsönökkel fentart. Annál kevésbé helyeselhető azonbsm a börze, úgyis óriási hasznot vet ki az államra. Monopolizálja a kölcsönkibocsátásokat ; és közvetítéseért hallatlan perczenteket zsarol az államon, melynek könnyelmű kormányai szorultságokban mindent megadnak néki, csak a kormányon maradhassanak. Akkor, midőn a mozgó tőke, mely a teherviselés alól már természeténél fogva kicsúszik, a börzén, egy perezre játék közben láthatóvá,- tehát megfogható és megadóztathatóvá lesz, ép akkor legyen a más téren mindig tehetetlen és örökös pénzszorultságban lévő kincstár vakságra és bénaságra kárhoztatva. r * : Ez nem csak nem egészséges pénzügyi politika., de ez a jogegyenlőség legelső követelményének, az egyenlő teherviselésnek merev, kerek tagadása. (Helyeslések.) A mi azonban a legerősebb dolog, hogy ezen törvény indokolása alkalmával a t. pénzügyminister ur a jogegyenlőség szempontjából dörgedezett ellenünk, mikor ezen követelmény teljesítését is elodázás által meg akarja tagadni. Mit gondol a minister ur, mi az a jogegyenlőség? talán zsidó, kitől még adót sem szabad kérni, ugy mint más halandótól? vagy az emancipatiót ugy értelmezi-e, hogy a zsidó csak akkor fizet adót, mikor neki tetszik, mikor tudvalevőleg neki sohasem tetszik ? (Igás •' ügy van! a bál- és szélső bal egyes patjain ) Ép ugy, mint eddig és még 19 évig ezután mindig csak akkor lesz katona, mikor a rabbinus urnak méltóztatik őt születésekor, mint figyermeket az ákom-bákomos könyvébe beirni s méltóztatik erről a hatóságnak tiszteséges írással kivonatot szolgáltatni. Hát ez az önök hires jogegyenlősége. Ha van egy szemernyi igazságszeretet Önökben, ne hivatkozzanak többet velünk szemben a jogegyenlőségre, hisz mi itt is a börzeadó, tehát a valódi jogegyenlőség keresztül vitele mellett harczolunk önök ellen, kik a zsidó kiváltságokat, ez egyszer elodázással védelmezik és nincs joguk még akkor sem hivatkozni jogegyenlőségi elveikre, ha mi odakiáltjuk a zsidóknak, vagy fogadjátok el a jogegyenlőséget minden terhével együtt és tegyetek eleget kötelezettségeinek, vagy takarodjatok ki az országból, (Helyeslések) mert nem azért tette le kiváltságait és igy az adómentesség kiváltságait is 1848-ban a nemzeti nemesség a haza oltárára. hogy e kiváltsággal az idegen zsidófaj népnél vagyonpusztító üzletei fölruháztassanak. (Igás! Ugy van! a bal- és szélsőbal egyes helyein.) A tőzsdeadó -mentesség zsidóprivilegium s azért ünnepélyesen tiltakozik az ellen minden jó, derék, minden nemzeti érzelmű hazafi. (Igaz! ügy van! a bal- és ssélsö bal egyes helyein.) A mi pedig a pénzügyminister urat illeti, ki már e törvényjavaslat benyújtásakor oly melegen védelmezte a zsidókiváltságokat, annak arra csak egy kérdéssel felelek: hogy azt hiszi-e a pénzügyminister ur, hogy különös érdemeket szerez magának a börzekirályoknál ? Higyje el, hogy jutalma az lesz, a mi száz meg ezer vak eszközeié volt előtte, hogy neki is azt fogják kíálltani: „Der Mohr hat seiue Schuldigkeit gethan, der Mohr kann gehn" és majd egy rokon fajú mórt fognak oda ültetni; (Altalános derültség) mert nem a t. ministerelnök ur, hanem a börze ur a valódi gólyakirály, a ki felfalja alattvalóit utoljára is, akár jól kuruttyoltak azok, akár nem. Elfogadom Istóczy Győző t, barátom határozati javaslatát és nem fogadom el Apponyi Albert gróf módosítványát azért, mert egy ilyen őszinteségű kormány kezében azt is igen alkalmas eszköznek találnám ez ügynek ad calendas graecas való elnapolására. (Helyeslés a bal- es szélső bal egyes helyein.) Szemnecz Emil: T. ház! Az általunk benyújtott törvényjavaslattal szemben a többség részéről az előadó úron kivül senki sem vállalkozván a két bizottság határozati javaslatának támogatására: méltóztassék nekem megengedni, hogy első sorban az előadó urnak a benyújtott törvényjavaslattal szemben felhozott érveit vegyem rövid, futólagos bírálat alá. A magam részéről örömmel hallottam az előadó úrtól, mint egyik legtekintélyesebb nemzetgazdánktól azt, hogy ő a börzeadót elvileg helyesli, mert ebben igazoltnak látom azon Európaszerte általánossá váló nemzetgazdasági mozgalmat, mely a szabad kereskedelem, szabad ipar, szabad uzsora végleges bukását jelenti, mely a nagy tőkével szemben a termelő osztály érdekeit állami védelem alá veszi. Nagyon örvendtem volna annak is, ha az előadó ur megmarad e tudományos kijelentés mellett sa helyett, hogy szakszerű tudományát az általa felállított elv megtámadása helyett, inkább a börzeadó támogatására fordította volna, melynek jogosultságát maga is elismerte. Senki sem hozott fel a képviselőházban a börzeadó ellen elvi kifogást és akkor, midőn a közteherviselés nagy elve már évtizedek óta ki van mondva, midőn a legutolsó polgárnak is meg kell fizetnie adóját, ha részese akar lenni a polgári jogoknak: szabad államhoz nem is méltó, ha ki\ áltságot engedünk egyes osztályoknak és kivonunk a közteherviselés alól egyes intézményeket. Meg vagyok győződve, hogy ha nem a börze és nem a zsidóság volna az, mely szóban forog, már régen be lett volna hozva a börzeadó. Hanem, mert a börze zsidó és azt kivétel nélkül zsidók 41*
