Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.
Ülésnapok - 1884-286
322 6. országos ülés deezember 4. 1886. jogosultnak elismert eszme számára rendezett tisztességes temetés. (Vgy tan! a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! Miután az egyetlen érv, a mely miatt a tőzsdeadó-törvényt behozni nem lehet, az Austriára való tekintet, azért a következtetést ebből akként vonom le, hogy a kormány felszólítandó, hogy a monarchia másik államának kormányával tárgyalásokat kezdjen a tőzsdeadó mindkét államban való egyidejű életbe léptetése ügyében teendő intézkedések iránt és e tárgyalásoknak eredményéhez képest tegyen előterjesztést a háznak. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Azt hiszem, L ház, ha komoly a t. közgazdasági és pénzügyi bizottságok azon álláspontja, mely szerint ezen adónem életbeléptetése kívánatos és ha komoly az, hogy csak azért nem javasolhatják — a mint, hogy meggyőződésem szerint sem javasolható ma a behozatala — mert forgalmunkat veszély fenyegetné, ha azon adó egyidejűleg Récsben is be nem hozatik: akkor az egyedül helyes következtetés az, hogy tegye meg a kormány a lépéseket arra nézve, hogy a monarchia mindkét államában egyidejűleg életbeléptethető legyen és ez irányban vagyok bátor a házhoz módosítványt benyújtani. E szerint a határozati javaslat módosítandó lenne és szövege következőleg hangzanék (olvassa): „A képviselőház jogosultnak tartja elvileg a tőzsdén vagy azon kivül kötött tőzsdeszertí adásvevési vagy más beszerzési ügyleteknek illeték alá vonását: a 298. sz. törvényjavaslatot azonban ez alkalommal időszerűnek nem tartván, nem fogadja el, hanem utasítja a kormányt hogy" — a bizottság indítványának most következő szavai kihagyatván, helyettök folytatólag az tétessék — a monarchia másik államának kormányával tárgyalásokat kezdjen ezen adónemek egyidejű létesítése iránt és ezen tárgyalások eredményéhez képest terjeszszen a ház elé törvényjavaslatot." (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) B. Andreánszky Gábor: T. ház! A tőzsdeadót két szempontból kell megítélnünk. Az első a jövedelmezőség szempontja. Evvel a szemponttal sem lehet oly megvetőleg szólani a lelkiismeretes törvényhozónak, mint azt a t. előadó ur teszi. Ha Németországban aránylag keveset is jövedelmez még ma a börzeadó, annak az oka abban rejlik, hogy újonnan behozott adók eleinte egyáltalában keveset jövedelmeznek, mert ilyen adóknál az első időkben csak igen csekély adótételeket lehet alkalmazni és csak a mint az adóhoz hozzászokott a közönség, lehet az adótételek emelése által a bevételt is fokozni. De csökkenti a bevételt eleinte az is, hogy gyakorlatlan ilyenkor még a visszaélések földerítése és megtorlásában a kincstár ésigy eleinte ez adók könnyen kijátszatnak annál is* inkább, miután itt az államnak majdnem kizárólag csak zsidókkal van dolga, kik tudvalevőleg mindig kisebb-nagyobb sikerrel igyekeznek kibújni az állam — hisz hazát nem ismernek -.— iránti kötelességek teljesítéséből. Hisz azon fenyegetés, hogy ezen adó folytán itt hagyják az orszógot legjobban bizonyítja azt, hogy az új hazához milyen erős kötelék fűzi őket. Ott a hadkötelezettség, anyakönyvek rossz vezetése által kibújnak a hadkötelezettség alól. Kibújnak mint felekezet a felekezeti középtanodák fentartásának terhei alól ugyanakkor, mikor elözönlik az állam és a keresztény felekezetek iskoláit. Hogyne játszanák ki eleinte a tőzsdeadó kötelezettségét K Ha tehát ma még szerény jövedelem is volna csak az államnak ez adónemből, olyan fényes a pénzügyi helyzetünk, hogy szerény jövedelmeket meg kell vetnünk, melyek későbbi emelkedése minden kétségen kivül áll ? Hisz ha van az államnak szilárd akarata — akkor az ily kijátszásokat, melyek egyedül okozhatják azt, hogy keveset jövedelmez az államnak azon üzletág, mely magánosokra a legjövedelmezőbb üzlet, ha mondom, van szilárd akarat, túljárhat ám a zsidó börziánerek furfangjain. Nézzük a szeszadózás történetét, ott is megkisérlették a szeszfőzők a kincstár kijátszásának minden módját. De végre kimaradt a győztes? Nem a pálinkafőző zsidó, de az állam, mely ma nálunk 10 millióra előirányozza a szeszadó bevételét, Ott van a bélyeg. Nem-e kell a bélyegcsonkitás ellen folytonosan harczolni a kincstárnak és azért mégis csak ott mond le a bélyegjövedelemről, hol nála hatalmasabbal van dolga, a tőzsdeügyleteknél. De van a puszta jövedelmezőségnél egy sokkal fontosabb szempont, mely a börzeadó behozatalát elkerülhetlenül követeli és ez a jogegyenlőség szempontja. (Helyeslés a szélső báloldalon.) Midőn minden közhasznú foglalkozás, mely munkával jár és mindenvalódi termelés.akár a nyerstermények előállítása, akár azok ipar általi feldolgozása elviselhetlen terhek alatt görnyed, akkor egy üzlet legyen adómentes, mely semmi munkát nem igényel, mely főleg abból áll: mások megtakarításait azoktól nyerészkedési vágyak felköltése által kicsalni, a nyereségben pedig szerencsejáték utján megosztozni, egy zsebből a vagyont a másikba esquamotirozni. Egy üzlet legyen adómentes, egy üzlet, melynek közhaszna nincs, mert a mit gr. Apponyi Albert emiitett, hogy a börze találkája a kereskedelemnek, egy találkahely, az is káros a kereskedelemre nézve. Mert igen drága közbenjáró először is, továbbá a speculationalis játék által ideoda dobott tőke által monopolizálja gyakran a kereskedést és felforgatja a kereslet és kínálat közti természetes viszonyt.
