Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-269

24 269. országos ülés szeptember 25. 1886. zők behatása alatt Fiume forgalma hogy emelkedett. E tekintetben azonban sok számot felsorolni nem akarok, de három momentumot szükségesnek tartok kiragadni az adatokból azért, mert ezen három momentum eléggé jelzi a forgalom fejlődését, de másfelől ezen három momentum összeköttetésbe hozható, legalább az időpontszemponjából, az „Adria" működésével. Ezen három időpont 1875., 1880. és az újabb adatok szerint 1885. Tudniillik mikor legelőször a magyar kormány egyik tagja, Trefort minister nr, a ki akkor a kereskedelmi tárczát ideiglenesen vezette, arra a gondolatra jött, hogy egy angol társulatnak némi segélyt adjon, tudniillik 1875-ben, akkor Fiume egész forgalma 1.880,000 métermázsa, 17.500,000 forint értékben volt; mikor az Adria első alapján, tehát még mint angol társulat szervezkedett és a subventiót megkapta, 1880-ban a forgalom Faunéban volt 2.857,000 métermázsa 27.200,000 forint értékben; 1884-ben, tehát az Adria ötödik évében volt a forgalom 6.314,000 métermázsa és az érték 68.000,000 forint. Én nem akarnám a t. ház előtt ezen számokat abban a színben tüntetni fel, mintha az mind az Adria működésének köszönhető volna, ellenkezőleg az Adria működése e tekintetben lényegesen redukálódik és ezen nagy számokból a forgalom tekintetében lényegesen kis rész jut az Adriának közvetlen szolgálatára. Mert például 1885-ben 165,000 tonnánál tényleg többet az Adria nem közvetített. Azonban én azt hiszem, hogy e tekintetben a szolgálatot nem kell csupán arra szorítani, a mit teljesített. Tény az, hogy a fiumei kikötő a nyugot-európai kikötőkkel direet szolgálati összeköttetésben nem volt, tehát a nyugot-európai kikötőkben nem voltak kereskedelmi ügynökök, nem voltak közvetítők, kik a fiumei forgalom érdekében dolgoztak s az összeköttetés szálait elkészítették és biztosították volna. Én tehát ugy ítélem meg az Adria feladatát a múltban és hivatását a jövőben, hogy ezen részint ügynöki működések, részint a direet, bár csekély szolgálatnak biztosítottsága által azt a vonzerőt gyakorolja a nyugot-európai kikötőkben, melyet Fiúménak és a magyarországi kivitelnek ismertetése által, valamint állandó összeköttetéseinél fogva általában a kereskedelemre gyakorolnia kell. És én azt hiszem, a nélkül, hogy azon hatást, melyet ilyen indirect utón az adriai szolgálat állandósága a fiumei forgalomra gyakorol, positiv számokkal meghatározni lehetne, abból bizonyos részt bátran erre a számlára Írhatunk. És azt hiszem, bármilyen nézettel legyünk is azon állandó összekötetésről és azon szolgálatról, melyet az Adria teljesíthet; habár a legszigorúbban bíráljuk is annak belszervezetét, hajóit, gyengeségeit : nem fogjuk tagadni, hogy ezen állandó összeköttetés és annak biztosítottsága a létező hiányok mellett is lényeges befolyással volt a fiumei forgalom emelésére. Többet mondok t. ház! Hallani azt a kifogást is, hogy ily szokatlan subventióban részesülő vállalat létezése hátrányos befolyást gyakorolhat más, nem subventionált hajóknak Fiúméban való megjelenésére, illetőleg a forgalomnak ezek útján való emelkedésére. Azonban a statisztikai adatok, melyek rendelkezésünkre állanak, e tekintetben az ellenkezőt bizonyítják. A nemzetiségek szerint összeállított hivatalos adatokból tudjuk, hogy hollandi, olasz, angol, görög és más hajók, tehát nem subventionált hajók is, sokkal nagyobb számmal jelentkeznek a fiumei forgalomban, mióta ezen rendes szolgálat szervezve van; hogy inig 1876-ban a Fiúméban megfordult hajók létszáma 5154 és a hajók tonnatartalma 317,000 tonna volt, addig 1885 ben a hajók létszáma 8619 és tonnatartalmuk 1.447,000 tonna volt. Méltóztatik tehát látni, hogy e tekintetben a subventio és annak hatása nem exciusiv természetű, sőt az ellenkezőleg megtört út és a biztosított összeköttetések által némi tekintetben propagandát képez. De nem megvetendő az a pénztári eredmény sem, melyet a forgalom ezen fejlődése és biztosítottsága következtében az illetékek útján az államkincstár elér; mert mig régebben csak pár ezerre ment azon összeg, melyet illetékek czímén a fiumei tengeri hatóság beszedett, addig 1883-ban, eltekintve a költségtől és azon hozzájárulási százaléktól, melyet az ottani segélyalapnak fizetett, a tiszta eredmény 124,000 frt volt az illeték-jövedelem; 1885-ben pedig már 173,000. Ez tehát oly jelentékeny jövedelmi forrás, mely azon subventiónak több mint felét fedezi, annak még azon megnövelt összege mellett is, melyet az új törvényjavaslat és szerződés e társulatnak biztosít. Ezekből kiindulva, én a törvényjavaslatot a két bizottság nevében at. háznak elfogadásra ajánlom, abban a hitben és azon feltevésben, hogy ezáltal az Adriával szemben az ellenőrzés sokkal szigorúbb és gyakorlatibb, annak szolgálata pedig e tekintetben sokkal pontosabb lesz és a forgalom igényeinek sokkal jobban meg fog felelni. (Helyeslés. Ugy van! johlfelöl.) Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt tisztában kell iennünk az iránt, hogy melyik kérdés az, a melylyel ezen törvényjavaslat tárgyalása alkalmából a ház foglalkozni hivatva van. Arról van-e szó, hogy az „Adria" részvénytársaságnak zavarba jutott ügyei állami segélylyel rendeztessenek, vagy arról, hogy a magyar tengeri hajózásnak kérdése megfelelő megoldást nyerjen? Szerintem csak az utóbbiról lehet szó. (Helyeslés balfelöl.) Szerintem csak a magyar tengeri hajózás ügyéről és ennek érdekéről lehet tanácskoz-