Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.
Ülésnapok - 1884-269
269. országos ülés szeptember 25. 1886. 21 útnak Szerajevó felé a Ráma torkolatáig való folytatásáról. 7. Némely országgyűlési választókerületeket érintő változásokról és némely választási székhelynek áthelyezéséről. 8. A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélő táblák bíráinak az igazságügyministeriumban alkalmazhatásáról. 9. A telekkönyvi betétek szerkesztéséről. Végül: 10. A tengerinek és kölesnek az osztrákmagyar vámterületre Bulgáriából és Szerbiából való vámmentes behozataláról szóló törvényjavaslatok. Ezen szentesített törvények, mint a folyó évi XXI— XXX. törvényczikkeknek a legfelsőbb szentesítési záradékkal ellátott eredeti példányai az országos levéltárban helyeztettek el. Bemutatom Szepesmegye közönségének feliratát, melyben Grömörmegyének felterjesztését pártolván, az országosan kötelező tűzkár-biztosítás tárgyában törvényt alkotni kér. Kun-Szent-Márton város képviselőtestületének Tóth Ernő képviselő által beadott kérvényét, melyben a szajol-kun-szent-mártoni helyi érdekű vasút építési költségeihez való hozzájárulás czéljából kölcsön vett 160,000 frt törlesztésre kivetendő községi pótadónak a város hatósága alá tartozó összes birtokosok által leendő fizetésének elrendelése iránt kérelmez. A Rozsnyó városi és vidéki népgyűlésnek gróf Andrássy Manó képviselő által beadott kérvényét, melyben a magyar állam önállóságának a hadsereggel szemben törvényes intézkedés által való megóvása és érvényesítése iránt kérvényez. Békés város 48-as párt elnökségének Irányi Dániel által beadott kérvényét, melyben nemzeti önálló hadsereg létesítése s a hadfiaknak általában az alkotmány iránti hűségre leendő felesketése tárgyában kérvényez. Ezen feliratok és kérvények kiadatnak a ház kérvényi bizottságának. Az elnökségnek egyéb előterjesztendője nincs. kz igazságügyminister ur kivan előterjesztést tenni. Fabiny Theofil igazságügyminister: T. képviselőház! A német birodalommal a szegényjog kölcsönös biztosítása tárgyában 1886. május 9-én kötött államszerződés beczikkelvezéséről szóló törvényjavaslatot az indokolással együtt, — úgyszintén a monacói fejedelemséggel a közönséges bűntettesek kiadása iránt kötött államszerződés beczikkelyezése tárgyában készült törvényjavaslatotindokolásával együtt van szerencsém benyújtani, kérvén a t. házat, hogy tárgyalás végett mindkét törvényjavaslatot az igazságügyi bizottságnak méltóztassék kiadni. (Helyeslés.) Elnök: A benyújtott törvényjavaslatok előzetes tárgyalás végett az igazságügyi bizottsághoz utasíttatnak. Csávosy Béla előadó: T. ház! Van szerencsém a gazdasági bizottság jelentését a képviselőház szeptember havi költségvetési előirányzatára vonatkozólag, valamint a június, Julius és augusztus hónapokban felmerült kiadásokra vonatkozólag tisztelettel benyújtani. Kérem a t. házat, méltóztassanak ennek kinyomatása, a ház tagjai közt szétosztatása ésannak idején napirendre tűzése iránt intézkedni. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni és ha a t. ház beleegyezni méltóztatik, a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Több előterjesztés nem lévén bejelentve, következik az indítvány- és interpellatiós könyv felolvasása. Szathmáry György jegyző: T. ház! Van szerencsém jelenteni, hogy az indítvány-könyvben újabb bejegyzés nincs. Ellenben az interpellatióskönyvbenakövetkező bejegyzés foglaltatik: „ 1886, szeptember 25. Jjr. Rácz Géza: a Tolnamegye, Tolna községben előfordult közegészségügyi kihágás tárgyában. A ministereinőkhöz, mint belügy-, minisferhez." Elnök: A képviselő ur az ülés végén fogja interpellatióját megtehetni. Következik a napirend: a közgazdasági és pénzügyi bizottság 358. számú jelentése a Fiume és a nyugati kikötők közt fentartandó renaesTgííz^ g^jj^á^'lísszé^öftéfSsről szÓrő*f56:számú törvényjavaslat tárgyalása. A t. ház, azt hiszem, ajelentést újra felolvastatni nem méltóztatik, tehát az általános vitát megnyitom. Első szó illeti a pénzügyi bizottság előadóját. Hegedüs Sándor előadó: T. ház! A fiumei tengeri forgalom előmozdítása érdekében, részben a kikötő építése, részben a hajózás subventionálása tekintetében a magyar törvényhozás már több áldozatot hozott. Maga a hajószolgálat a nyugati kikötőkkel rendszeresítve lett aa 1880: XXV. törvényczikk által, midőn az akkor még angol társulat 150,000 forint subventiót kapott bizonyos megszabott havi járatok díja fejében a törvényhozástól. Ezen az 1882: XIII. törvényczikk által történt némi változtatás, a mennyiben akkor a társulat „Adria" név alatt magyar társulattá alakult és egyszersmind ugyancsak 150,000 forint subventióval, külön segélyezéssel láttatott el. A társulat a fiumei forgalmat a nyugati kikötőkkel rendszeresítette és állandó szervezetet biztosított erejéhez képest Fiume és a nevezetesebb nyugati kikötők közt a kereskedelmi forgalomra nézve. A forgalom a kikötőben részben ezen tényező,
