Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-277

277. országos ülés október 11. 1880. 183= ezen minőségben töltött szolgálatuk utáni nyugdíjigényétmegszünteti; a főszámszék elnökének szolgálatát pedig nyugdíjigény tekintetében a többi áílamtisztviselőkével egyenlő törvényes elbánás alá helyezi. Elnök: Azt hiszem, legczélszerübb lesz, ha a képviselő ur a szombati ülésben fogja indítványát indokolni. (Helyeslés.) Az elnökségnek egyéb előterjeszteni valója nincs s más előterjesztés sem lévén.következik a napirend éspedig az 1878: XXVI. t.-cz.-ben foglalt intézkedéseknek további 10 évre való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Szathmáry György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az épen most felolvasott és az 1878: XXVI. t.-cz.-ben foglalt intézkedéseknek további 10 évre való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot harmadszori felolvasásban végleg megszavazni? (Elfogadjuk!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy a törvényjavaslatot a ház többsége végleg megszavazza és alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz szokott módon átküldetni rendeli. Következik a XXV. sorsjegyzékben foglalt kérvények és pedig a^^Janszky-féleesetból kiindulva több törvényhatóság és népgyűlés által a képviselőházhoz intézett föliratok és kérvények tárgyalása. Münnich Aurél: T. ház! Annak előrebocsátásával, hogy a kérvényi bizottság határozati javaslatát elfogadom, legyen szabad azok után, a miket e tárgyban a szombati ülésben hallottam, kivált Győrffy Gyula barátom különvéleménye következtében szavazatomat röviden indokolni. (Halljuk 1 Halljuk!) A Janszky-ügy és előléptetése nagy izgatottságban tartotta az országot. Az ország polgárai kebeleiben méltó aggodalom foglalt helyet a jövőt illetőleg. A megyék közgyűléseket hivtak össze; az ország több részében népgyűlések tartattak és azokon megbeszéltettek a nemzet önérzetén ejtett sérelmek és ennek folytán az orvoslás végett kérvények intéztettek a törvényhozáshoz. A sajtó szintén hozzájárult az izgatottság terjesztéséhez s nem múlt el nap, a melyen nem olvastunk volna czikkeket, a melyek a hadsereg ellen voltak intézve. Midőn az izgatottság már általánosan elterjedt, a polgárság a korcnány felé tekintett, mert érezte, hogy kell valaminek történni ezen aggodalmak eloszlatása végett. A polgárság nem is csalódott várakozásában; mert augusztus hó 11-én megjelent a kegyelmes királyi kézirat. (Felkiáltások szüsö balfelöl: Hol van?) Azt hiszem, hogy erre már a szombati ülésben megfelelt a t. ministerelnök ur. (Ugy van! johbfelől.) Én t. ház, mint alkotmányos államban élő polgár, teljesen felfogom a legkegyelmesebb királyi kéziratnak fontosságát és ugy tekintem, mint az alkotmányos érzelem rendkívüli nyilvánítását s ezért a magam részéről a Janszky-ügyet ezzel teljesen befejezettnek tekintem. (Élénk helyeslés jdbbfélöl.) És én hiszem, t. ház, hogy az ország polgárainak legnagyobb része ugyanezen véleményen van. (Ugy van! jóbbfélől. Ellenmondás a ssélsö baloldalon J Es hogy tényleg ebben a véleményben van, annak igazolására leszek bátor a következőket előterjeszteni. (Halljuk! Halljuk!) A Janszkyügyben beadatott összesen 25 kérvény, ezek közül 18 a nemzet önérzetén ejtett sérelmek orvoslását sürgeti. E 18 kérvény közül 14-et megyék vagy szabad királyi városok, 4-et pedig népgyűlések terjesztettek fel. E kérvények mind a királyi kéziratnak megjelenése előtt lettek szerkesztve. A kegyelmes királyi kézirat megjelenése után összesen 7 kérvény adatott be, amelyekben többé 1Í6U3. ti nemzet önérzetén ejtett sérelem orvoslására, hanem az önálló magyar hadsereg felállítására van a fősúly fektetve. Ebből én azt következtetem, t. ház, hogy mig a kedélyek a legmagasabb királyi kézirat megjelenése előtt nem voltak megnyugtatva s a megsértett önérzet orvoslását kérték, addig a királyi kézirat megjelenése után már nem ezt, hanemazönálló magyar hadsereg felállítását sürgették. Ebből ismételten következtethetni, hogy az ugyanazon alapon összehívott megyei közgyűlések és népgyűlések ugyanezt a határozatot hozták volna, ha a legfelsőbb kézirat meg nem jelent volna, mint az előbbiek. Annak illustrálására, hogy a kérvényezők, a kik a királyi kézirat megjelenése után terjesztették fel fölirataikat, meg voltak nyugtatva, bátor vagyok Borsodmegyére, mint vezérlő kérvényezőre hivatkozni, a melynek kérvényében az áll, hogy méltó megnyugvással fogadta az egész ország pártkülönbség nélkül a ministerelnök válaszát a Janszkyügyre vonatkozólag. És ha akkor megnyugodott az ország, azt hiszem, hogy a következésben is csakugyan megnyugodhatott volna teljesen és ezen feliratok nem küldettek volna fel az országgyűléshez, ha a legkegyelmesebb királyi kézirat a gyűlések előtt látott volna napvilágot. De ha ezt constatálom is, még sem lehet tagadnom, hogy az izgatottság az országban teljesen nem szűnt meg, mert hiszen épen ezen hét kérvény, mely később adatott be, bizonyítja ezt. Én, t. ház, a sajtónak e részbeni működését is ismerem s tudom jól, hogy a sajtó egy része nem nyugodott meg, hanem nap-nap mellett mindig támadó czikkeket közölt a hadsereg ellen. De az én meggyőződésem szerint ez csak annak következménye volt, mert az illető sajtó egy része a hadsereg ügyét a pártpolitikába kívánta belevonni és ezen szempontból terjesztette czikkeit. És én azt kívánnám, hogy ezen meg-