Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-276

276. orsz&gos Illés október 9. 1886. 177 nek egyszer hűséget esküdve, katonának ellenség előtt feladni: utálatos gyávaság; de adjanak a magyar hadseregnek magyar vezényszót és magyar lobogót s akkor nemcsak a magyar hadsereg, hanem az egész nemzet mint egy ember fog a ha­dak vezérének legfelsőbb parancsára harczba szállani, hogy hazája és királya, dynastiaésa mon­archia érdekeiért rajongó lelkesedéssel győzzön vagy meghaljon! A lehetőséget arra, hogy a magyar hadsere­get felállítsuk és a jogot, hogy ezt a lehetőséget igénybe vegyük, az 1867: XII t.-cz. számunkra fentartotta. Midőn erre egyszerűen hivatkozni bátor va­gyok és arra kérem önöket, hogy ezen jogot igénybe venni és a kérvényi bizottság többségi véleményével szemben a kisebbség véleményét elfogadni méltóztassanak: legyen szabad beszéde­met egy idézettel bezárnom, melyet egy franczia mondott és mely így hangzik : ki többet akar, mint a charta, ki kevesebbet akármint a charta és a ki máskép akar, mint a charta, az megszegi esküjét. (Élénk helyeslés szélső balfelöl.) Kérem a kisebbségi véleményt elfogadni. TÖrs Kálmán jegyző (olvassa a kisebbség határozati javaslatát). „Mondja ki a képviselőház: i-szőr, hogy a Janszky tábornok soronkivüli előléptetése és b. Edelsheim Gyulay nyugdíjaztatása által a nemzet közérzületén ejtett sérelmet a ministerelnök úrhoz intézett kézirat által orvosolva nem találja s a sé­relmes intézkedések szerzőjét illetékes testület által felelősségre vonatni kívánja, 2-szor, hogy hazánk állami függetlenségének biztosítására eí­kerülhetlenül szükséges, hogy a közös hadsereg kettéválasztatván, annak magyarországi része ön­állóan, nemzeti alapon szerveztessék s magyar ministernek rendeltessék alá, utasítván a kormányt, hogy e végett törvényjavaslatot terjeszszen elő, addig is pedig tegye meg a szükséges lépéseket, hogy a magyar csapatok a magyar alkotmányra megeskettessenek s azokból az idegen tisztek el­távolíttassanak." (Élénk helyeslés a bal- és szélső balfélől.) Elnök: T. ház ! Polónyi Géza képviselő ur kívánván Borsodmegye kérvényének felolvastatá­sát, méltóztatik-e a t. ház azt felolvastatni ? (Hall­juk ! Halljuk!) Tehát fel fog olvastatni. Beöthy Algernon és Zay Adolf jegyzők (felváltva olvassák Borsod megye kérvényét. Élénk felkiáltások a szélső baloldalon: Éljen Borsod­megye !) Tisza Kálmán ministerelnök: T. kép­viselőház! (Halljuk! Halljuk!) Óhajtottam volna ezen tágyhoz szólni, midőn már többen nyilatkoz­tak, de az ülések rendes ideje annyira vége felé közeledik, hogy nem tartottam lehetőnek, hogy KÉPVH. NAPLÓ 1884—87. XIII KÖTET. | most ne kérjek szót, miután a mai napon nyilat­kozni kötelességemnek tartom. (Halljuk/) Mindenekelőtt két előzetes megjegyzésem van. Ugyanis, legalább az én csekély felfogásom szerint, egy inconsequentiára, egy illogicus dologra kívánok figyelmeztetni, mely különösen a kisebb­ségi vélemény előadójának különböző állítása között fenforog. (Halljuk!) Midőn a kérvényi bizottság előadója alap­talannak mondotta azon állítást, mintha Magyar­ország alkotmánya homokra volna építve és azt a reactio szele bármely perczben elfújhatja, a t. képviselő urak azt mondták — most is hallom egy kissé csendesebben — hogy igaz. Hát bocsánatot kérek, van-e abban logika, ha valaki azt mondja, hogy az alkotmány oly gyönge — a mi hála isten­nek nem áll — és akkor még azt követeli, hogy ezen, jelen alakjában oly gyönge alkotmánynak erösbítésére alkotmányos utón indítsunk meg küz­delmet, a mely csakugyan, ha léteznék azon erős szellem és a homokra épített alkotmány, legköny­nyebben vezetne oda, hogy a szél azt elseperje ? Én azt tartom, hogy e kettő, egyik a másika mel­lett meg nem állhat. (Helyeslés jobboldalon.) A másik, a mit meg kívánok jegyezni, az — sajnálom, hogy nem hallhattam jól a t. képviselő ur idézetét — hogy ő hivatkozott az 1867 : XII. törvényczikkre és abból magyarázta ki, hogy a hadsereg jelenleg fennálló helyzete ezen törvény ­czikknek nem felel meg. T. ház! Azt hiszem, hogy azt, hogy ezen 1867 : XII. törvényczikkben mi foglaltatik, legjobban kellett tudniok azoknak, a kik alkották. Ugyanazok alkalmazták ezen törvényczikket 1868-ban a véderőről alkotott törvény meghozata­lakor a hadsereg közjogi helyzetére, a mely ma ugyanaz, mint akkor, midőn alkottatott, tehát nem ellenkezhetik az 1867 : XII. törvényczikkel. Mert, ismétlem, a kik az elsőt alkották, ugyanazok rög­tön utána alkották a másikat; pedig hihetőleg azt, hogy mi volt az 1867 : XII. törvényczikkben, ők tudhatták sokkal jobban, mint a képviselő ur és sokkal jobban, mint én, mert kiki a magainten­tióinak, akaratának és szavainak leghivatottabb magyarázója. Helfy Ignácz : De a törvényben benne van a magyar hadsereg ! Tisza Kálmán ministerelnök : Igenis, a magyar hadsereg, mint a hadsereg kiegészítő része, benne van és ez alapon jött létre 1868-ban a hadseregre vonatkozó törvény, mely minden köz­jogi vonatkozásaiban ma is sértetlenül fennáll. (Egy hang a szélső haloldalon: Hát a honvédség?) A honvédség is 1868-ban alkottatott. A másik egy kérdés, a mit minduntalan hal­lottam hangsúlyozni, mire reflectálni akarok. (Hall­juk Halljuk!) Ez az, hogy midőn a legkegyelme­23

Next

/
Oldalképek
Tartalom