Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-276

164 276. orszíígo-s ttles október S. 1886. fizetése most vagy tiz év múlva kezdődjék-e. Felfogásom szerint sokkal előnyösebb az országra nézve, ha ezen 400,000 forintot nem kell évenkint fölvenni és utána kamatot fizetni, hanem marad ezentúl is e kölcsönnek hátralevő része kamat nélküli adósság. En ezen intézkedést az országra nézve elő­nyösebbnek tartom és azért kérem a törvényjavas­lat elfogadását. (Helyeslés jőbbfelől.) Hegedüs Sándor előadó: T. képviselő­ház! Én Orbán Balázs képviselő urat csak a ehro­nologiára bátorkodom figyelmeztetni. (Halljuk!) A t. képviselő ur a törvényhozás működésére nézve azt mondja, hogy őszszel gazdálkodás és szüret van. Csakhogy tavaszszal meg szántás­vetés, nyáron pedig aratás van. Tehát bátorkodom kérdezni, hogy a törvényhozás tulaj donképen mikor működjék. (Derültség jőbbfelől.) Továbbá a képviselő nr e törvényjavaslatot ugy tüntette fel, mint a mely azon bizonyos királyi kézirat fejében adatott. Bátorkodom őt figyelmeztetni, hogy e törvényjavaslat május 5-én, tehát akkor keletkezett, midőn az az ügy, melyre a kézirat vonatkozik, még föl sem merült. Ajánlom a törvényjavaslatot elfogadás végett. (Helyeslés jobbfilffl.) Elnök: T. ház! A tanácskozást befejezett­nek nyilvánítom, következik a szavazás. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 1878 : XXVI. törvény­ezikkben foglalt intézkedéseknek további tiz évre való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot általá­nosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogad­ják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik !) A ház többsége a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a tör­vényjavaslatot, mely részleteiben is változatlanul elfogadtatott). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részletei­ben is elfogadva lévén, harmadik felolvasása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend szerint a 25-ik sor­jegyzékben foglalt kérvények tárgyalása. Beöthy Algernon jegyző (olvassa) .• Udvar­hely, Nvitra, Bars, Hont és Maros Torda megyék közönségei feliratoznak a kihágási ügyekben és egyébként is a közigazgatási hatóságok elé tanú­ként beidézett állami csendőrök tauudíjainak az ügy természetéhez képest a belügyi, esetleg igaz­ságügyi tárcza terhire való elszámoíhatása iránt; továbbá olynenaű intézkedések megtétele iránt, mely szerint a közigazgatási hatóságok jogkörébe utalt kihágási esetekben befolyó bírságpénzek — elzárási helyiség előállítása, fentartásaés ezek­kel járó költségek fedezete szempontjából — a törvényhatóságok pénztárait illessék. Gajáry Ödön előadó: A határozati javas­lat a kérvényi bizottság részéről a következő: Ezen kérvények a házszabályok 175. szakaszára való hivatkozással a képviselőháznak folyó évi 2,921. számú határozata kapcsán kiadatnak a bel­és igazságügyministereknek. (Helyeslés.) Elnök: E szerint kijelentem, hogy ezen kér­vények a kérvényi bizottság határozati javaslata szerint a házszabályok i 75. szakaszára való hivat­kozással a képviselőháznak folyó évi 2,921. számú határozata kapcsán kiadatnak a bel- és igazság­ügyministereknek. Beöthy Algernon jegyző (olvassa): Borsod megye közönsége, Beregmegye közönsége,Csanád­megye közönsége, Fej érmegye közönsége, Grömör­Kishontmegye közönsége, Hevesmegye közönsége, Hunyadmegye közönsége, Jász-Nagykun-Szolnok­megye közönsége, Szaboícsniegye közönsége, Ugocsamegye közönsége, Zalamegye közönsége, Arad szab. kir. város közönsége, Székesfehérvár szab. kir. város közönsége, Szombathelyen 1886. június í 3-án tartott népgyűlés, Nyíregyházán 1886. augusztus 15-én tartott népgyűlés, Szathmár szab. kir. város közönsége, Békés-Csabán 1886. augusz tus 1-én tartott népgyűlés, Komárom szab. kir. város közönsége, Enyin^en 1886. évi augusztus 15-én tartott népgyűlés, Ó-Becsén 1886. augusztus 20-án tartott népgyűlés, Rozsnyón 1886. évi augusz­tus 8-án tartott népgyűlés, Békés városban alakult 1848-as párt elnöksége, Esztergomban 1886. évi augusztus 8-án tartott népgyűlés, Budapesten 1886. évi augusztus 1-én tartott népgyűlés feliratoznak és kérvényeznek a Janszky-féle esetből kiindulva, Magyarország állatnjogi külön állása és a magyar király történelmi magas méltóságának a hadsereg­ben is nyiltan és őszintén való elismerése, ennek intézményileg való érvényesítése, továbbá a Janszky-ügyben fenforgó nemzeti sérelem orvos­lása és oly intézkedés megtétele iránt, hogy a hadseregben a magyar alkotmány szelleme s nem­zeti közérzület tiszteletben tartása kellőleg érvénye süljön és biztosíttassák; külön magyar hadsereg és illetőleg önálló magyar hadsereg szerveztessék és a magyar hadsereg tagjai a magyar alkot­mányra esküt tegyenek. Elnök: T. ház ! A kérvényi bizottság részé­ről bejelentetett nálam, hogy a bizottság kebelében külön vélemény adatott be. Ha más bizottságok­ban külön vélemények adatnak be, a mely bizott­ságok véleményei ki szoktak nyomatni, természe­tesen ezen külön vélemények is kinyomatnak és a ház t. tagjai közt szétosztatnak. Minthogy azonban a kérvényi bizottság határozatai nem szoktak ki­nyomatni, természetesen ez esetben a külön véle­mény sem nyomatott ki. Azt hiszem azonban, hogy miután a külön vélemény a bizottságban bejelente­tett, a bizottság részéről pedig nálam jelentetett

Next

/
Oldalképek
Tartalom