Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.
Ülésnapok - 1884-275
140 27ä « országos *lés október 7. 1886. felmerült költségeknek a belügymimsteri tárczára leendő átvállalását kérelmezi, A nádudvari választókerület polgárai általl886. évi augusztus hó 15-én tartott népgyűlésnek Papp Elek képviselő által beadott kérvényét, melyben az önálló magyar hadsereg felállítása tárgyában kérvényez. Mindezen feliratok és kérvények kiadatnak a ház kérvényi bizottságának tárgyalás és jelentéstétel végett. Jelentem még a t. háznak, a mai napi tárgyalásokra vonatkozólag, miszerint a pénzügyminister ur az osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tekintetében Köffinger Frigyes államtitkár urat bizta meg azzal, hogy a t. háznak a netalán szükséges részletesebb felvilágosításokat megadja. Az elnökségnek több előterjesztése nincs. Más előterjesztés sem lévén, következik a napirend és pedig első sorban ámult ülésben megejtett választások eredményének kihirdetése. Zay Adolf jegyző: T. képviselőház ! Van szerencsém jelenteni, hogy a múlt ülésben megejtett választások alkalmából a könyvtári bizottságban hiányzó egy tagra beadatott 121 szavazat, . a melyek mind Zichy Antalra estek. A harmadik biráló bizottságban hiányzó egy tagra 121 szavazat adatott be, a melyek mind Kürthy Sándorra estek. A közgazdasági bizottság 21 tagjára összesen 122 szavazat adatott be; ezekből kaptak: gróf Andrássy Tivadar, gróf Apponyi Albert, báró Bánffy Dániel, Becker János 122 szavazatot. Gróf Bethlen Ödön 121, Emich Gusztáv 122, Falk Miksa 121, Gaal Jenő (pécskai) 122, György Endre 122, Hegedűs Sándor 121, Hoitsy Pál 121, gróf Keglevich István 121,Korizmics László 122, j Kovách László 122, Láng Lajos 121, Neményi Ambrus 120, Rakovszky Géza 122, Zsigmond Dezső 122, Vukotinovich Lajos 122, Wahrmann Mór 120, gróf Zichy Jenő 122 szavazatot. Elnök: A jegyzői kar jelentése alapján a megválasztott képviselő urak az illető bizottságok tagjaiul jelentetnek ki és kötelességeik teljesíté- j sere utasíttatnak. Korizmics László időközben meghalván, helyette a legközelebbi ülések vala1 melyikén fog egy más tag a közgazdasági bízott-; ságba választatni. i Felhívom egyszersmind a közgazdasági bizott- í gág megválasztott tagjait, hogy a mai ülés után \ bizottságilag megalakulni és az alakulás eredményét az elnökségnél bejelenteni méltóztassanak. : Hasonlóképen felhívom a könyvtári bizottságot, hogy talán a holnapi ülés előtt ValO-kor méltóz-1 tassék megalakulni és az alakulás eredményét az elnökségnél bejelenteni. Következik a külföldi vasutak üzleteszközei- j nek lefoglalás alól való mentesítéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a felolvasottt törvényjavaslatot végleg megszavazni, igen vagy nem? (Megszavazzuk!) A törvényjavaslat végleg megszavaztatik s alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett szokott módon a főrendiházhoz át fog küldetni. Következik a pénzügyi bizottság 840. számú jelentése az osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbításáról szóló törvéhyj"avtisTatTS"Fgyában. Azt hiszem, a bizottság jelentését felolvasottnak méltóztatik venni (Felolvasottnak vesszük!) s igy az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Hegedüs Sándor előadó: T. képviselőház ! E törvényjavaslatban a t. kormány azt indítványozza, hogy az osztrák-magyar bank kiváltságáról szóló szerződés az 1887-ik év végével lejárván, az további tiz évre hosszabbittassék meg, némely az alapszabályokban eszközölt lényeges módosításokkal. E törvényjavaslattal szemben az ország jelenlegi pénzügyi és hitelviszonyai között két álláspont lehetséges, a melyek közül ahhoz csatlakozik a pénzügyi bizottság, mely az osztrák-magyar bank kiváltságának meghosszabbítását tartalmazza. A másik álláspont tudniillik az, hogy szakítva az osztrák-magyar bankkal az összeköttetést, az ország egy önálló jegybankot állítson fel. Ha meggondoljuk azt, hogy jelenleg mily valutaviszonyok közt van a monarehia^és hazánk : akkor igen természetes, hogy a valutaviszonyok rendezése előtt egy önálló jegybankot másként, mint kényszerforgalommal fölállítani nem lehetséges. Már pedig egy ily bank a mostani viszonyok között, szemben az osztrák-magy;ir banknak Austriában valószínűleg föntartandó és föntartható kiváltságával — igen természetes dolog — hitelviszonyainkra nézve valószínűleg több hátránynyal, mint előnynyel bírna, egyfelől azért, mert alapjában biztos nem lenne, hitelmíveleteink mindenesetre a közönségre nézve is bizonytalansággal és részben veszteségekkel járnának, másfelől pedig megteremtvén egy újabb disagiót, nemcsak a most forgalomban levő államjegyek és érczpénz közt, de egyszersmind az újólag fölállítandó jegybank jegyei és az államjegyek és az osztrák-magyar monarchia jegyei és az érczpénzzel szemben is oly zavarokat idézhetnének elő a hitelviszonyokban és a pénzforgalomban, melyek okvetlenül hátrányos befolyást gyakorolnának az ország egész nemzetgazdasági helyzetére. Másfelől, ha vizsgáljuk a feladatot, mely az ország hitelviszonyaiban egy jegybankra vár, a mely feladat nem merítheti ki és nem lehet egy ország hitelforrásainak egyetlen tényezője, a mely feladat nem állhat abban, hogy az egy államnak
