Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-275

275 országon ülés október 7. 1888. 141 és egy kormánynak kölcsön-eszközlője, hanem tisztán és kizárólag a pénzforgalomnak egyik közvetítő tényezője és a hitelnek egyik forrása legyen: akkor elfogulatlanul tekintve, be kell ismernünk azt, hogy az osztrák magyar bank főleg az ujabb kiegyezés óta feladatának — minden mellékes tekintetektől eltekintve — az ország üzleti viszonyai szempontjából sokkal inkább felelt meg, mint azelőtt bármikor. Sőt ha a jelenlegi vaíutaés pénzviszonyokat, valamint hitelviszonyokat tekintjük, bátran állíthatjuk azt is,hogy amennyiben egy jegybank a létező hitelviszonyoknak szabályozására, a pénzforgalom közvetítésére hivatva lehet, különösen kényszerforgalom mellett, azon feladatnak az osztrák-magyar bank az utóbbi években Magyarországon megfelel annyira, a mennyire egy önálló banktól sem követelhető, legalább nem nagyobb mértékben e feladat teljesítése. Ezen állításomat igazolhatom egyfelől azon hitelforrások mennyiségével, melyeket a jegybank az országnak nyitott, másfelől azon nehézségekkel, melyekkel bármely jegybanknak és az osztrákmagyar jegybanknak is küzdeni kell, egyfelől azért, mert az államjegyek forgalma 300 milliót meghaladó összegben egy oly concurrentiát képez a pénzforgalomban, a mely a banknak cselekvési szabadságát, sőt a hitelviszonyokat is lényegesen alterálja; másfelől pedig a mennyiben az országnakjelenlegi pénz- és hitelviszonyai mellett egy jegybank csak annyiban hathat jótékonyan, sőt feladatát is csak annyiban teljesítheti, a mennyiben minden koczkázat nélkül a valóban hitelképes üzlet azt igényelheti s azt bátran állíthatom, hogy az utóbbi időben, ha nem is teljes mértékben, az utolsó betűig, de fokozatos mértékben s egész komoly törekvéssel és elfogulatlanul az osztrák-magyar bank e feladatnak Magyarországon is megfelelni akart, továbbá tekintve azt, hogy el vannak vágva az osztrák-magyar bank hitelpolitikájában mindazon melléktekintetek, a melyek tisztán az üzletkörön kivül esnek s igy mind az a gyanú, a mely általában a bank közösségével kapcsolatosan régebben keletkezett és sokáig uralkodott az országban, elenyésztetik azon üzleti politikával, a melyet a bank az utóbbi időben az országban folytatott: azt hiszem, hogy e szempontból bátran lehetne — mondom a valuta és pénzügyi viszonyok jelen helyzetében — egy önálló banknak, habár üdvös, de rázkódtatással összekötött működésével szembe állítni az osztrák-magyar bank e működését, ugy, hogy ha tisztán és kizárólagosan — a mint kell is — az ország érdekei szempontjából vizsgáljuk és hogy ha azon alternatíva állna, hogy a jelenlegi viszonyok között egy önálló jegybankkal tegyünk-e kísérletet, habár a legnagyobb erőfeszítéssel, a legnagyobb komolysággal, vagy pedig kössük-e meg az osztrákmagyar bankkal még további tiz évre a szerződést, a valutaviszonyok rendezését tekintetbe véve és a jövőt előkészítő további lépést: azt hiszem, elfogulatlanul ítélve ezen meghosszabbítást, tehát e törvényjavaslatot e szempontból is el lehet fogadni. Annyival is inkább lehet ezt tenni, mert a legutóbbi évek tapasztalatai bizonyítják, hogy az osztrák-magyar bank nemcsak üzletének kiterjesztésére, de egyszersmind hozzáférhetőségére kamatpolitikájának alkalmazásával, dotatiójának emelésével, jelzálogüzíetének minőségével és mennyiségével valóban lényegesen javította az ország hitelviszonyait és igy azt a jótékony befolyást gyakorolta az egész ország pénzügyi és különösen kamatláb-viszonyaira, a melyet egy jegybanktól általában várni lehet. Mert ha tekintetbe vesszük azt, hogy mig régebben, 1878 előtt az országban volt összesen 5 fiók, most az október 1-jei létszám szerint van egy főintézet, 15 fiók-és 33 bankhely és igy az országban a hitelszervezetet annyira előmozdította ez intézet, hogy most már sokkal nagyobb körök és sokkal több hitelüzlet nyerhet kiegészítést magánál a szervezetnél fogva, a mennyiben sokkal hozzáférhetőbb lett, mint eddig bármikor. Ha továbbá meggondoljuk azt, hogy csak 1881-ben is 275 milliót fordított escomptra és kölcsönre és 61 milliót meghaladó összeget jelzálogüzletre e bank Magyarországon, 1885-ben 251 milliót meghaladó összeget leszámítolásra és kölcsönre és csaknem 65 milliónyi összeget jelzálogüzletre: akkor láthatjuk, hogy a mennyiben a hitelviszonyok fejlődtek, ezek tekintetében az osztrák-magyar banknak igen jelentékeny szerepe volt az országban nemcsak ezen adatokban rejlő közvetlen működése által, ;

,de egyszersmind azon közvetett hatás által is, a melyet üzletkörének kiterjesztésével az ország többi pénzintézetének kamatpolitikájára gyakorolt. De igen természetes dolog, hogy ha új kivált ságot nyújtunk a banknak és ezen kiváltságok még kiterjesztetnek, a mint bátor leszek egy pár fontosabb mozzanatban fel is tüntetni, akkor arra is figyelmet kell fordítani, hogy az ország egyszersmind több szolgálatot nyerjen a banktól minden téren és hogy az ország jelenlegi alkotmányjogi viszonyainak az mindig megfelelővé tétessék. E tekintetben párhuzamosan haladnak azon módosítások, melyeket a banknak ugy jegyforgalmára, mobilhitelére, valamint jelzáloghitelére vonatkozólag a statútumokban e törvényjavaslattal kapcsolatban a bankkal történt megegyezés alapján a kormány a t. háznak elfogadás végett ajánl. A fontosabb mozzanatokat a következőkben vagyok bátor röviden előadni. A banknak azon régi kiváltsága, hogy 200 millió forint erejéig fedezetlen jegyeket bocsáthat ki, lényeges módosítást szenved, a mennyiben ezen | 200 millió forintban való contingentálás meg-