Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-272

98 272. országos ülés október 1. IS86. mondta, hogy az ipar fellendülése nélkül Magyarország boldogulni egyáltalában nem fog. Azonban tétettek mégis némi kísérletek, hogy ez elemi igazságok, ha nem is tagadtassanak, de legalább lefátyoloztassanak. Tett a t. előadó ur is kísérletet arra, hogy legalább ne vonassanak le azon igazságokból a szükséges consequentiák. Azt állítja például a bizottsági jelentés, hogy az ipart csupán vámintézkedésekkel rögtönözve előteremteni nem lehet; de ez tán nem is volna tanácsos Magyarország körülményei közt, mert Magyarország gazdasági helyzete a mezőgazdasági termelésen sarkallik és ezt az ipar rögtönös előállítása veszélyeztetné. Hát a mi e rögtönzést és annak veszélyeit illeti, bátor vagyok megjegyezni hogy itt nemcsak ipar előteremtéséről van szó, hanem arról is, hogy Magyarország a fogyasztási adókat, monopóliumokat, vámjövedelmeket szabadon kezelje és kiaknázza. Már pedig azt nem fogja tagadni senki sem, az előadó ur sem, hogy ezeket rögtön lehet értékesíteni. Azonnal, mihelyt visszaszerzi az ország az azok fölötti szabad rendelkezést, százezrekben, milliókban lehet előállítani az eredményt. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tovább megyek és azt mondom, hogy lehet ipart is rögtön előállítani. Elismerem, nem lehet ezt oly országban, hol nincsenek meg hozzá a kellő feltételek; de ott, hol ezek megvannak, lehet. Ily helyzetben van Magyarország. Magyarország bővében van a legkitűnőbb nyers anyagoknak, közlekedési eszközökben szintén nincs hiány, igazságszolgáltatásunk és közigazgatásunk rendezve van, e tekintetben még nagyon is tekintettel voltunk a külföldnek üzleti érdekeire és ezeknek sokszor saját nemzeti és társadalmi érdekeink rovására kedveztünk, (Igás! ügy van! a szélső baloldalon) de továbbá, bővében van Magyarország az értelmes munkásoknak. A legújabb idők bebizonyították, hogy a Magyarországban létező minden faj, de különösen a magyar faj, mely ezelőtt legkevésbé foglalkozott iparral, az iparnak minden nemére a legkitűnőbben alkalmas. (Igaz! Ugy vem! a szélső balon.) Egyébiránt nem kell tovább mennünk; ott van a múlt évi országos kiállítás. Ott azon egy tanúságot — drága pénzen — de megszereztük, hogy Magyarországnak ipara, a mennyiben meg van, minőség tekintetében tökéletesen a legnagyobb fejlettség színvonalán áll. Ily körülmények közt azt mondani, hogy nálunk az ipar fejlődését rögtön előállítani nem lehet, hogy legfölebb majd csak a jövő nemzedékek fognák az ipar előmozdítására való törekvések eredményét élvezni, azt hiszem, alaposan nem lehet. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) De azt is méltóztatott a t. előadó ur mondani, hogy az iparnak erős fejlődése talán még veszélyeztetné is legfőbb termelésünket, tudniillik nyerstermelésünket. E tekintetben nem méltóztatott ugyan magát ^bővebben kimagyarázni, de talán azt méltóztatott érteni, hogy elvonná a munkás kezet Magyarországtól. Láng Lajos előadó: Nem azt értettem! Mocsáry Lajos: Hogy tehát akkor mit méltóztatott érteni, valóban nem tudom. De miután különben is gyakran találkozunk ezen ellenvetéssel, hogy az ipar elvonja a mezőgazdaságtól a munkás kezet: bátor leszek erre nézve egy pár megjegyzést tenni. (Halljuk/) Nagyon rosszul ismerné hazánk népességi és gazdasági viszonyait, a ki azt mondaná, hogy Magyarországon nincs elegendő munkás kéz a mezőgazdaság számára. Magyarországon ugy áll a dolog, hogy a föld népe az évnek háromnegyed részében valósággal munka, kereset hiányában szenved. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Júliustól augusztus végéig el van foglalva, valóságos gazdasági hadjáratot folytat. Igaz, hogy tömérdek és szaporodott is a mezőgazdaság terén való teendők száma, de a gépeknek, különösen a a cséplőgépeknek nagy elterjedése következtében a szegény nép munkája, a gabona kikészítése körül igen nagy mértékben megcsökkent, mert a gépek azt hetek alatt elvégzik, a mivel ezelőtt szérűkön kézi csépléssel, nyomtatással hónapokon át foglalkozott a munkás nép. Augusztus végén túl igen gyakran még ott is, a hol szőlők vannak, mert hát már ezeket is fenyegeti a phylloxera, alig van mezei munka; az év legnagyobb részében tehát a munkáskéz az iparnak rendelkezésére áll. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Egyébiránt méltóztassék tekintetbe venni a kivándorlást. Én tavaly olvastam az amerikai magyar egyletnek jelentését. Ott constatálva volt, hogy már tavaly a százezerét meghaladta a Magyarországból Amerikába kivándorlottak száma. Tudvalévő dolog, hogy a székelyek tömegesen vándorolnak ki Romániába; ismeretes, hogy legújabban a dunántúli nép is vándorol ki Slavoniába; nem rég óta magából Borsodmegyéből is, hol pedig mindenféle mezei munka bővében van, mert a megyében van bőven szántóföld, erdők, szőlők, vándorol ki a nép Amerikába. Azt hiszem, t. ház, ily körülmények közt azt mondani, hogy Magyarországon nincs az ipar számára elegendő munkaerő és hogy az ipar fellendítése folytán a munkáskezek elvonása által szenvedne a mezőgazdaság, ezt alaposan állítani nem lehet. Hanem azt méltóztatnak mondani, ma is foglalkozott e themával az előttem szólott t. képviselő ur, hogy hazánkban az utóbbi vámszövetség tartama alatt haladás volt észlelhető és pedig jelentékeny és ezen haladás a vámszövetség és vámterület közössége által nem akadályoztatott. Én nem tagadom, igen is haladtunk, de oly mérvű