Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.
Ülésnapok - 1884-241
241. országos ülés május 14. 1886. g\ foglalkozhatom, hogy a részleteknek és egyes | tételeknek elbírálása a zárszámadási bizottsághoz \ ós annak jelentése alapján fog a t. házhoz tartozni, igen természetes dolog, hogy nekem a nagy vonásokat, a hefyzetre befolyással biró tényezőket és azoknak az eredményét kell vizsgálatom tárgyává tenni. És ezért vissza kell térnem egypár esztendőre a fejlődés megítélése szempontjából. (Halljuk!) Tagadhatatlan, hogy a tárczák közül, melyek túlkiadásokat mutatnak, három tárcza emelkedik ki. Az egyik a földmívelési, a másik a közoktatási és a harmadik az igazságügyi tárcza. A földmívelési tárczánál az 1885 ik évben 1 V 2 millió kerekszámban, a közoktatási tárczánál a fedezetül kért összeg 600,000 frt; azonban, mint méltóztatnak tudni, utólagosan bejelentetett még tálkiadás és az igazságügyi tárcza, ha együtt veszszük a fedeztetni kért és utólagosan bejelentett öszszeget, 1.400,000 frt túlkiadást mutat 1885-ben az előirányzattal szemben. Ezek az összegek nagy összegek az egyes tárczák költségvetési szempontjából. Azonban méltóztassanak tekintetbe venni, hogy miként fejlődött e téren a túlkiadás? Régebben is fordultak elő túlkiadások. Az 1880 ik évben a földmívelési tárcza fél millió, az 1881-ik évben 800,000 frtnyi túlkiadást mutat, vagy hogy szorosan azon tételekhez tartsam magamat, melyekben 1884. és 1885-ik években fordult elő túlkiadás, í 882-ben tisztán a gazdaságoknál 900,000 és 1883-ban 1.282,000 frt túlkiadás fordult elő. A közoktatási tárczánál a népnevelés czímén fordult elő a legnagyobb túlkiadás, de ez már észlelhető volt az előbbi években is, a mennyiben 1882-ben egy negyed millió, 1883-ban pedig 337,000 forint volt a túlkiadás. Az igazságügyi tárczánál két czímre vonatkozik a legtöbb tálkiadás : a törvényszékekre és az ügyészségekre. Azonban ez már korábban is észlelhető volt, a mennyiben'1882-ben 350,000 és 1883-ban 500,000 frtot tett e czímeken a túlkiadás. Ámde lássuk, hogy mikép viselte magát a képviselőház e túlkiadásokkal szemben, hogy milyen határozatokat hozott, hogy milyen viták fejlődtek ezek felett ki, hogy megítélhessük azon szempontokat, melyekből nem egy párt, nem is a többség, hanem az egész ház és ország ezen túlkiadásokat megítéli? (Halljuk! Halljuk!) Soha, akár a költségvetés, akár pedig a zárszámadások tárgyalása alkalmával túlkiadás azért, a mire fordíttatott, megrovásban nem részesült. Ellenkezőleg ugy a kormánypárt, mint — a hogy ez hozzá illik is — az ellenzék részéről határozottan követeltetett, hogy azon tereken, a melyeken ezek a túlkiadások felmerültek,az igazság szolgáltatás, a közgazdaság és a közoktatás szempontjából többet kell költeni. (Élénk felkiáltások a szélső balfélől. Nem igy lett as mondta! Halljuk! | Halljuk!) Ha pedig többet kell költeni, természetes ] dolog, az alkotmány szempontjából többet is kell előirányozni. (Zaj a baloldalon. Halljuk/ Halljuk!) Ennek következtében az általános impressió, a melynek nemcsak a közvélemény, az országgyűlés, hanem a kormány szeme előtt directivaképen kellett lebegni, az volt, hogy a túlkiadás megengedhető, noha alkotmányos szempontból ez kifogás alá esik. (Mozgás balfelöl. Halljuk! Halljuk!) Nem fogok ebből védelmi fegyvert kovácsolni t. ház, a túlkiadások mellett. Formai szempontból a túlkiadások feltétlenül kerülendők és a hol előfordulnak, a kivételes esetektől eltekintve, helytelenítendő!?. He méltóztassanak a helyzetet megítélni, A közvélemény ezen behatása alatt merem állítani, hogy sokkal nagyobb pressio alatt állott a kormány a túlkiadások, mint a költségvetés megtartása szempontjából. (Ellenmondások balfel'ól.) Azt hiszem, t. ház, hogy parlamentárisán kormányzunk és hogy e parlementaris kormányzat a költségvetéssel és a financiákkal szemben nem akkor meríti ki erejét, a mikor a költségvetést megállapítja, hanem érvényesül egész esztendőre. Ha tehát a közvélemény ellenőrzést, még pedig egészségest gyakorol, mint más országokban, akkor a költségvetés könnyen megtartható. Mig ha ellenkező irányban gyakorol pressiót a közvélemény, hogy csak költekezzék bizonyos czímeken és czélokra, akkor a költségvetés vagy épen nem, vagy pedig szerfelett nehezen tartható meg. (Helyeslésa jobboldalon.) Azonban eltekintve ettől a körülménytől, tagadhatatlan, hogy ha ezt a helyzetnek természetes folyományaképen tekinthetjük, a nyilvántartás és ellenőrzés szempontjából itt oly hiányra bukkanunk, a melyet elhallgatnunk nem lehet és a melyen okvetlenül segítenünk kell, mert tagadhatatlan, hogy a túlkiadások ily növekedése államháztartásunk megzavarását mozdítja elő és annak rendezését teszi lehetetlenné. Már pedig az állam háztartás rendezésének szempontja a kormány és a törvényhozás által egyaránt érvényesítendő. Annak keze, a ki e tekintetben első sorban felelős, igen természetesen ellenőrzést kell, hogy gyakoroljon az egyes tárczák kezelésére nézve. Ertem a pénzügyministert és a pénzügyminister felett a ministertanáesot. Tagadhatlan, hogy voltak és e túlkiadások azt bizonyítják,' hogy vannak is bizonyos hiányok ez ellenőrzés szervezetében, melyek oda vezettek, hogy egyfelől úgyszólván észrevétlenül ily nagy mérvben felszaporodtak a túlkiadások. (Felkiáltások a szélső balon: Észrevétlenül?) Igenis, úgyszólván észrevétlenül mert megmondom miként keletkeztek. Másfelől pedig, hogy midőn a kormány az egyes tárczák eredményében felismerte a túlkiadások egész összegét: nem térhetett ki azon kötelesség elől, hogy megtegye a szükséges szervezeti intézkedéseket arra nézve, hogy ilyenek sem egy 12*