Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-241

90 Afkiadásoknak egy részét Lukács László t. előadótársam már jellemezte a ház előtt; azon­ban a csoportosítás kedveért azt vagyok bátor fel­említeni,hogy ha tisztán az államvasutak és a kamat­biztosítást élvező vasutak czímén 1884—1885. években kért póthitelek és túlkiadások összegét vesszük,hozzáadván éhez azon összeghez utólagosan bejelentett összeget is, mely a pénzügyi bizottság­tárgyalásai alapján annak jelentésében fel van ugyan véve, de arra fedezet kérve nincs, a vasút czímén 12 milliót maghaladó összegre van szükség póthitelként. Hogy miképen keletkezett az, ez részben az üzlet természetéből, de részben, tagad­hatatlan, az ellenőrzés, illetőleg a nyilvántartás hiányából és a szervezet hibáiból keletkezett. Oly üzlet, mint a vasúti üzlet, legyen az akár építési stádiumban, akár pedig, ha a kereskedelmi forgalmat veszszük, meglepetéseknek van kitéve és előre kiszámíthatatlan tényezők hatása alatt áll, a mennyiben conjuncturalis üzlet akkor, a mikor építtetik és a mikor a forgalmat közvetíti. Azt hiszem, ha a t. ház tagjai e 12 milliónyi összeget aprójára veszik, a mint meg vagyok győződve, hogy tanulmányaik közben ezt meg is tették, rá fognak jönni arra, hogy itt — nem mondom az utolsó forintig —• de jobbára mind oly kiadások fordultak elő, melyek szükséges volta és hasz­nossága iránt alig van véleménykülönbség. Kettő azonban a bírálat tárgyát méltán képezheti, tudniillik, hogy mikor kéressenek e póthitelek és mily formában terjesztessenek a ház elé. Többet mondok, nem véletlen és nem váratlan az a jelen­ség, hogy állami vasutaink és állami garantiát élvező vasutaink körében ily póthitelekkel és túl­kiadásokkal találkozunk, sőt, hogy a közlekedés­ügyi ministerium egész költségvetése némi tekin­tetben, a mennyiben az építésekkel függ össze és elemi csapásoknak van kitéve, szokott ily kiadá­sokat, póthiteleket felmutatni, azt közlekedési államháztarsunknak majdnem minden éve bizo­nyítja, sőt ha az 1884. évet megelőző időket vesszük, azt látjuk, hogy 1880-ban 6,200,000, 1881 -ben 3.200,000 forintnyi túlkiadás mutatkozik a közmunka és közlekedési ministerium rendes költségvetésében, vagy hogy tisztán vasutakhoz tartsuk magunkat, 1882-ben a vasutaknál és gép­gyárnál 1.900,000, 1883-ban 2.600,000 forintnyi túlkiadás mutatkozott. Ezek elég jelentékeny össze­gek, de ezekhez képest még sokkal jelentékenyebb az emiitett összeg, melyet az utóbbi két év mutat fel. Hogy ezen összegek bizonyos anomáliákat tüntetnek fel, ezen nagy összeg már elviselhetetlen és természetes, hogy a kormánynak és a kép­viselőháznak kötelességévé vált, hogy e tekin­tetben a szükséges intézkedéseket még ezen üz­lettel szemben is, mely annyi véletlennek, előre nem látott körülménynek van kitéve — megtegye, a mennyiben az az emberi előrelátásnak lehetséges. május 14. 188B. Azonban, t. ház, Lukács László t. előadó ur előadta, hogy erre, vonatkozólag a kormány csak­ugyan megtette az intézkedéseket, legalább meg­győződése szerint megtette azokat. Oly rend­szabályokkal szemben, melyek vasúti üzletünknek nyilvántartási, utalványozási és ellenőrzésijappara­tusára és complicált szervezetére vonatkoznak, azt hiszem, a parlament soha sem gyakorolhat többet, mint hatásaival szemben az ellenőrzési jogot. Én tehát azt hiszem, hogy hibáztam volna, ha a rendszabályok bírálatába bocsátkoznám, me­lyeket a vasutak szervezetében a kormány életbe­léptetett, de viszont hibáznám és nézetem szerint helytelenül cselekedném, ha azt mondanám, hogy a mi most megtörtént, az egészen helyes és bizto­sítékot nyújt a háznak az iránt, hogy többé hasonló eset nem fordul elő. De azt hiszem, hogy oly kor­mányi rendszabályokkal szemben, melyek nem is szorosan véve a kormányzat, hanem az admi­nistratió és üzletre vonatkoznak, nekünk bizonyos semlegességgel kell viseltetnünk. (Ellenmondás bálfélöl.) Be kell várnunk a kormány felelőssége mellett az eredményeket. Ha a kormány a maga felelősségénél fogva szükségesnek és czélszerűnek látta, hogy a rendszert, mely ilyen anomáliákra vezetett, megváltoztassa, meg kell várnunk tőle, hogy az új rendszert nemcsak ugy lépteti életbe, de ugy is kezeli, hogy anomáliák elő ne fordul­janak. (Mozgás a baloldalon.) Bizonyos fentartással kell élnünk, mert azt hiszem, ha eredményeket nem látunk, okvetlenül félrevezettethetünk, ha bár­milyen combinatióba bocsátkozunk. Azonban t. ház, midőn ezzel a fentartással élek és a vasúti téren előfordult túlkiadásokra vo­natkozólag evvel a fentartással vagyok bátor be­zárni igénytelen észrevételemet, kénytelen vágjak felemlíteni azt, hogy a szoros értelemben vett ministeri tárczák keretében is eddig nem ta­pasztalt mértékben túlkiadások fordultak elő. A tárczák keretében előfordult túlkiadásokat, a mennyiben fedezet kéretik, 6.712,000 forintra teszi a ministerium. Azonb egészen a részletekbe bocsátkozunk bele, a meny­nyiben részben vannak oly összegek, melyekre fedezet nem kéretik s részben oly összegek, melyek később lőnek bejelentve s a bizottság­áltál is tisztán csak a t. háznak egyszerű tudo­mására hozva, akkor a tárczák keretében előfor­dult túlkiadások az 1885. évben 7 és V* millióra, az 1884. évben pedig a zárszámadás szerint 3.400,000 frtra rúgnak. Ezek tehát igen nagy mér­tékű túllépések az előirányzat rovására és egyik évről másikra nagy mérvű emelkedések, melyek természetesen a zárszámadást igen kedvezőtlenül fogják alakítani. Bátor vagyok felemlíteni a fejlő­désnek észlelése szempontjából azt, hogy miután én a részletekkel és egyes tételekkel azért nem 241. országos filé

Next

/
Oldalképek
Tartalom