Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-262

262. országos ülés jnnins 21. 1886. 455 t. ház határozhasson; de mindenesetre óhajtandónak tartjuk és ebben talán a t. képviselő urak nézetével is találkozunk, hogy ezen ülésszakot legkésőbben ezen hét szombatján berekeszthessük. (Helyeslés.) Polónyi Géza: T. ház! A Fiume és a nyugati kikötők közti tengeri hajózás közvetítése tárgyában az „Adria" magyar tengeri hajózási részvény-társasággal kötött szerződés beczikkelyezése iránt a törvényjavaslat a kereskedelmi ministerium részéről benyujtatott. Mint tudomásom van róla, a közgazdasági bizottság ezen törvényjavaslatot már tárgyalta is és mint tájékozva vagyok, a pénzügyi bizottság azt délután fogván tárgyalni, arról szóló jelentését holnap a képviselőház ülésében beterjesztheti. Azt hiszem, felesleges bővebben indokolnom ezen kérdésnek akár kereskedelempolitikai, akár közgazdasági szempontból való fontosságát. De két körülményt ki kell emelnem, azt, hogy a kormánynak tudomása van arról, hogy az ezen szerződésben inpegrált tőkék, melyek a társulat részéről felveendők, csak Julius elsejéig vannak lekötve és három hajó, melynek beszerzéséről szó van, csak ugy szerezhető meg, ha ezen szerződés most beczikkelyeztetik. Ha most másrészt figyelembe vesszük azt, hogy a Fiume által közvetített tengeri hajózás a mostani campagnenál okvetlenül hasznos szolgálatot tehet gabona-exportunknak: akkor tán eléggé indokoltam, hogy e javaslatnak most ez ülésszakban felvétele czélszerű. Azt hiszem, a ministerelnök urnak sem lesz tehát kifogása az ellen, ha megkérem a t. házat, hogy erre való tekintetből határozza el, hogy a mennyiben a bizottság jelentésének benyújtásával lehetővé válik, a javaslatot még ez ülésszakban napirendre tűzze méltóztassék. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! A fiumei kivitel fontosságát bizonyosan a kormány is érzi, de az „ Adria "-ra vonatkozó ezen törvényjayaslatnak érvénye csak jövő év január elsején kezdődvén, azon nézetben volt a kormány, hogy mindamellett is, hogy a kötelezettség Julius l-ig szól, semmi veszély nem hárul a társaságra abból, hogy ha a javaslat tárgyalása későbbre marad. Bár a kormány óhajtaná, hogy a javaslat minél előbb törvénynyé váljék, mindamellett is nem hozta javaslatba most, mert épen ilyen pézkérdésekben nem véli javaslandónak a nagyon sietős tárgyalást; az ülésszak meghosszabítását pedig az általam említett időponton tul ugy hiszem, e házban senki sem kívánja. (Altalános helyeslés.) Már pedig hogy ha ez időn belől vétetnék fel a javaslat, ha a jelentés kedden beadatik, kellene tárgyalni szertián, akkor meg a törvényhozás másik házában bizottsági és nyilvános tárgyalásra nem maradna egyéb mint a pénteki és szombati nap, mikor még aztán vissza is kellene jönnie ide a képviselőház| hoz. {Ugy van! Ugy van!) Egyébiránt a t. ház, bölcsessége határozzon a felett, hogy ily módon kívánj a-e tárgyalni vagy nem. (Felkiáltások: 'Nem kívánjuk!) Ha at. ház kívánja, nem teszek kifogást ellene, de a kormány maga részéről nem kívánta javaslatba hozni, hogy most tárgyaltassék. (Általános helyeslés.) Elnök: Ugy hiszem, a ház, nem méltóztatik kívánni, hogy az „Adriá"-ra vonatkozó törvényjavaslat még ez ülésszakban érdemileg tárgyaltassék, ennélfogva méltóztatik a t. ház beleegyezni abba, hogy a már napirendre kitűzött tárgyakon kívül más tárgy érdemleg ne tárgyaltassék és így e hét végén az ülésszak mindenesetre bezárassék. (Helyeslés.) Más jelentés nem lévén, következik a napirend: névszerint a pénzügyi bizottság 339. számú jelentése, „a közadók kezeléséről szóló 1883. évi XLIV. törvényczikk Horvát Szlavonországokra vonatkozó határozatainak módosításáról" szóló törvényj avaslat tárgyában. Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Az 1883: XLIV. törvényczikk, mely az adókezelést szabályozza, Hovát-Szlavonországra nézve azon ügyek tekintetében, melyek nálunk a városi és megyei közigazgatási bizottságok által tárgy altatnak, ideiglenes intézkedéseket tartalmaz, illetőleg 112. §-ában kimondotta hogy azon esetre, ha HorvátSzlavonországban, életbe léptettetnek a közigazgatási bizottságok, akkor megfelelő törvényhozási intézkedések fogják szabályozni e bizottságoknak azon ügyekben való hatáskörét. Most ezen elő feltételnek elég van téve, a mennyiben Horvát-Szlavonországban életbe lépett ugy a városi, mint a megyei közigazgatási bizottság. A pénzügyminister tehát már törvény által kötelezve volt e javaslat benyújtására, mely most azon intézkedéseket tartartalmazza, melyek az említett előzmény következtében adókezeíés tekintetében Horvát-Szlavonorszógban szükségesek, hogy a közigazgatási bizottság ezen ügyben a szükséges hatáskörrel birjon. Tehát különösen a fegyelmi ügyekre vonatkozólag tartalmazza e javaslat a megfelelő intézkedéseket, azon csekély módosításokkal, a melyeket Horvát-Szlavonországokban az autonóm jog következtében szükséges létesíteni. Tudniillik mindazon intézkedések, melyeknél Magyarországban, az anyaországban a belügyminister hozzájárulása szükséges a kinevezéshez, ott a bánna] egyet értőleg eszközöltetnek, például a fegyelmi bizottság kinevezett tagját a bánnal együtt a pénzügyminister nevezi ki. Továbbá a felszólalási bizottság elnökét, kit nálunk a belügyministerrel egyetértőleg nevez ki a pénzügyminister, Horvátországban a bánnal egyetértőleg nevezi ki. Minthogy pedig Horvát-Szlavonországoknak autonóm joguk van az igazságszolgáltatás tekintetében, igen ter| mészetes, hogy azok a kihágási ügyek, melyek