Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-259

438 2SÜ. országos ülés június 11. 1886. gyapjúbirkát. E mellett azt, hogy a juh egyáltalában fontos a mezőgazdaságra, nem tagadtam. És ha már ilyen gazdasági kérdések specializálásába belemegyünk, bocsánatot kérek a t. háztól, hogy azon themára is rátérek, a melyet Andreánszky Gábor t. képviselőtársam felhozott, tudniillik, hogy a trágyára szüksége van a mezőgazdaságnak. A mi ezt illeti, húsos juhnak épen ugy van trágyája, sőt azt hiszem, több van, mint a gyapjúbirkának; ez az argumentum tehát nem sokat nyom a latban.(ügy van! jobbfelől.) De méltóztatott t. képviselőtársam azos vádat is felhozni, hogy minket erre az álláspontra dem:'.gogikus irányzat vezetett. Én nem akarok t. képviselőtársamnak kimerítő statisticai adatokkal szolgálni, de legyen szabad megjegyeznem, hogy tapasztalás szerint Magyarországon majdnem minden állat tenyésztésénél a kisbirtokra esik a nagyobb rész, ellenben a juhoknál a nagyobb rész a nagybirtokra esik. (Ellenmondás a szélső baloldalon.) A számítást erre nézve megtalálhatja a képviselő ur a „Nemzetgazdasági Szemle"-nek idei, már januári és márcziusi füzetében, a hol az van alapul véve, a mit 1873-ban Keleti számított ki a birtokok osztályozására nézve, tudniillik alapul van véve a megkülönböztetésre a 200 hold lefelé és felfelé. És egészben véve mindenütt azt tapasztalhatjuk, hogy a kisbirtokra esik legnagyobb része ugy a szarvasmarhának, mint a lónak, mint a sertésnek, ellenkezőleg a juhnál a nagyobb rész esik a nagybirtokra. Ez természetes, hogy igy van, mert épen ez az állat igényli a legelőt. De ha ezt a t. képviselő ur tudta, hát akkor nem értem, hogy mondhatta azt, hogy mi a demagógiának tömjénezünk vagy a demagógia czéljaira működünk akkor, midőn ezen állatnak védelmet nem akarunk adni. A kérdésnek feltevése, azt hiszem, t. ház, nem az, hogy a j'uhnak nem akarunk-e védelmet adni, mert nem a juhról van szó, hanem gyapjúról, ez a kettő pedig nem egy és ugyanazon dolog. (Ellenmondások a szélső baloldalon.) Nem egy és ugyanazon dolog azért, mert a gyapjú csak egy bizonyos fajta juhnak a terméke, ellenben a másik fajta juhnál kisebb szerepet játszik. Ezek után bátorkodom egyszerűen Enyedy Lukács t. képviselőtársam indítványának elvetését kérni a t. háztól. (Helyeslés jobbfelöl.) Enyedy Lukács; T. ház! Csak annak kijelentésére kérek szót, hogy én a saját módosítványomra nézve elfogadom gróf Apponyi t. tagtársamnak indítványát, hogy az a közgazdasági bizottsághoz utasíttassák. (Helyeslés balfelől.) Elnök: T. ház! A XXIV. osztályban előforduló tételek nem támadtattak meg, hanem az 1882. vámtarifa változás nélkül maradt 152. tételének megváltoztatását kívánja Enyedy Lukács képviselő ur. Ezen 152. tétel itt a szövegben felvéve nincsen, mert itt csak a kormány, illetőleg a közgazdasági bizottság által változtatni javasolt vámtételek vannak felsorolva és igy ezen kérdés külön lesz fölteendő. Minthogy azonban gróf Apponyi Albert képviselő ur azon inditványt tette, hogy Enyedy Lukács képviselő ur ezen módosítása előzetes tárgyalás végett visszaküldessék a bizottsághoz, ez egy előzetes kérdést képez és igy kérdeznem kell a t. háztól, méltóztatik-e Enyedy Lukács képviselő uruak a gyapjú vámtételeinek módosítását tárgyazó indítványát tárgyalás végett a bizottsághoz utasítani, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik az indítványt a bizottsághoz visszautasítani kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a módosítványt nem kívánja a bizottsághoz visszautasítani. Kérdem moat a t. házat, méltóztatik-e elfogadni Enyedy Lukács képviselő urnak azon módosítását, hogy a gyapjú nyers állapotban 10 forinttab mosott állapotban 20 forinttal, garatolt, festett, fehérített állapotban 30 forinttal — természetesen aranyban —métermázsánkint megvámoltassék, igen vagy nem? (lgen

f Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kikamódosítványt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadta el a módosítást, A XXIV. osztályban felsorolt többi tételekre nézve módosítvány nem adatván be, azt hiszem, kijelenthetem, hogy azok a ház többsége által elfogadtatnak. {Helyeslés.) Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a 25., 26., 27., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36.,37. osztályokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a XXXVIII. osztályt). Hegedüs Sándor: T. ház! A 272. számú tételnél a közgazdasági bizottság egy módosítást tett a kormány eredeti javaslatán. A kormány javaslata szerint ugyanis a 272. számú tétel alatt voltak varrótűk 5 centiméterrel, vagy annál koszszabbak 50 frt vámmal, 272. b) alatt pedig varrótűk 5 centiméternél rövidebbek 100 frt vámmal. A közgazdasági bizottság ezt megváltoztatta, a mennyiben a varrótüknek ezt a megkülönböztetését 5 centiméternél rövidebbekre és hosszabbakra s a tétel ketté választását 50 és 100 frtra, megszüntette, illetőleg az 1882: XVI. törvényczikkben foglalt és pedig fennállott tételt, az 50 frtot kívánta változatlanul megtartatni az összes varrótűkre nézve. Én már a bizottságban bátor voltam kifejezni azon meggyőződésemet, hogy a kormány javaslatában nem foglaltatik olyan nagy vámemelés és oly megterheltecés, mely miatt ezt a tételt el ne fogadhatnék ugy, a mint a kormány javasolja. Bátor leszek röviden előadni indokaimat és ezzel kapcsolatosan kérni a t. házat, hogy a közgazdasági bizottság javaslatával szemben a kor-