Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-257

257. országos ülés junins 9. 1886. 405 vonatok, bizonyítványok vagy egyéb okiratok bélyegmentesek és díj nélkül szolgáltatandók ki. Ez idén a törvénynek még ezen pontjára is különösen felhívtam az összeíró küldöttségek figyelmét. A mi pedig azt illeti, hogy általában miként igyekezem segíteni, erre nézve azt válaszolhatom, hogy a törvény megadja azt a kört, a melyben a belügyministerium az összeírásoknál mozoghat. Ha törvénytelen eljárásról történik feljelentés, fellebbezés, abban intézkedni joga és kötelessége. Ezen jog és kötelesség alól magamat sóba ki nem vontam, azon túl azonban nem megyek. (Helyeslés a jobboldalon.) Az igen t. képviselő ur is igen jól tudja, hogy a felett, hogy valaki helyesen vétetett-e fel a lajstromba vagy helytelenül, a belügyministerium nem határozhat, mert erre nézve határoznak a törvényben meghatározott fokozatok, végérvényesen pedig a Curia. (ügy van! a jobboldalon.) Én tehát azt hiszem, hogy mindent, a mit belügyministeri hatáskörömben tehetek, megtettem, meg is teszek. Sőt épen a t. képviselő ur figyelmeztetése folytán hivatkoztam arra a szakaszra is, a mely ez okmányokra nézve a törvényben a bélyegmentességet és az ingyen kiszolgáltatást kimondja. Ez az, a mit a t. képviselő urnak interpellatiójára válaszolhatok. (Helyeslés a jobboldalon.) S kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Horánszky Nándor: T. képviselőház! Én részemről előzetesen is kijelentem, hogy at. minister urnak válaszát annyiban a mennyiben hivatkozik egy rendeletre, a melyet kibocsátott és a mely rendeletben egy újabb pontot is felvett, a mely eddig abban nem volt, tudniillik vonatkozással a választási törvény 115. § bizonylatok köteles és akadálytalan kiszolgáltatását — ismétlem ezen nyilatkozatra tekintettel, tudomásul veszem. Azonban nem mulaszthatom el a t. ház figyelmét felhívni arra, hogy akkor én azután nem értem, hogy ha az igen t. minister ur rendeleteket bocsát ki a törvényhatóságokhoz a választási törvény végrehajtása érdekében, miért történik mégis, hogy e rendeletek mégis nem respectáltatnak. Nem respectáltatnak különösen jelenben sem, midőn adatok vannak kezemben, a melyek azt bizonyítják, hogy a választói névjegyzéknek már megtörtént összeírása után az illetők, a kik vagy kihagyattak a jegyzékből, vagy megfordítva tömeges oly beírások történtek, a mely beírások szerint a listákba olyanok is felvétettek, a kik választásra jogosítva nincsenek, hogy tehát azok, kireclamáltathassanak, mondom, daczára e rendeletnek, mégis ily bizonylatok az illető közegek által egyenesen megtagadtatnak és pedig nemcsak a bélyegmentesség indokából, hanem egyáltalában, (ügy van! balfelöl.) Hiszen, t. képviselőház, épen a tegnapi napon érkezett hozzám egy kerülettől, meg is mondom: a zsombolyai kerület két községére vonatkozólag három rendbeli bizonyítvány, a melyben hitelt érdemlő férfiak, tehát nincs kétségem az iránt, hogy a dolog igy is történt, bizonyítják, hogy a községi elöljáróságnál megjelentek a végett, hogy miután a kerületben tömegesen Írattak be jogosulatlan választók, tehát, hogy kireclamáltathassanak, szolgáltassanak ki a bizonylatok, hogy a törvényes lépéseket megtehessék. És a községi jegyző egyenesen megtagadta e bizonylatok kiszolgáltatását és még nem engedte sem azt, hogy az illetők a B. táblákba betekinthessenek, sőt egyenesen kijelentette, hogy a bizonylatok kiszolgáltatni ne m fognak. Én mint mondám, tudomásul veszem, hogy a t. minister ur a rendelkezéseket megtette, de ha mégis ilyen eseteket látunk, az ember akarva,'nem akarva, azon gondolatra jő, hogy más a hivatalos instructio a központból és más a szellem, a melyben az instructiók végrehajtatnak, (ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) És a baj, t. képviselőház, épen ebben fekszik. Magyarországban e téren is, mint sok más téren azon sajátságos jelenséggel találkozunk, hogy a törvény végrehajtásának külső szinei megvannak, de maga a végrehajtás szenved. (ügy van! alal- és szélső baloldalon.) A megyékben a közegek, hogy felsőbb instructiók következtében-e vagy sem, nem tudom, de egyenesen abban a szellemben működnek, hogy ugy az összeirási eljárás, valamint a reclamatiók körül a legjogfosztogatóbb eljárás követtessék. (ügy van! balfelől.) Minthogy, t. ház, ez a kérdés ma nagy fontossággal bir, mert méltóztatnak tudni, hogy a folyó évben összeállítandó névjegyzékek fognak a jövő évi általános képviselőválasztásoknak alapul szolgálni, készséggel megteszem, hogy a t. ministerelnök ur válaszát tudomásul veszem, de egyre mégis kérem, arra tudniillik, hogy legyen szíves saját közegei által felügyeltetni és bennünket meg is nyugtatni az iránt, hogy ha az érdekeltek a törvényhatósági vagy pedig a minister ur közegeihez, a főispánhoz fordulnak, ezek tényleg is az általa kiadott rendeletek értelmében és szellemében fognak eljárni, mert különben az az eset fog bekövetkezni, hogy mielőtt az illetők jogaik orvoslásához juthatnak, addig a listák összeállítása befejezett ténynyé válik és akarva nem akarva, a fennforgott bajon segíthető nem lesz. Én tehát, t. ház, bár az első pontra vonatkozólag is azt vagyok bátor megjegyezni, hogy nemcsak a földadó, hanem a kereseti adó tekintetében is mutatkoztak ily bajok, mert bizonylataim erre is vonatkoztak, azt vagyok bátor ismételve kérni, hogy legyen szíves a t. ministerelnök ur megnyugtatni, hogy ha a polgárok, akár az alispán, akár a szolgabíró, akár a főispánhoz fordulnak és a t. minister ur rendeletére hivatkoznak, ők a törvény