Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.
Ülésnapok - 1884-257
-* . .* 'Mi.,, i ."i, .„, , . SA 394 267. orsE^gos ül( gyon furcsa, hogy a t. kormánynál a fogyasztóközönség érdekét egyszerre csak ott kezdik vé^ deni, a hol a magyar gazdáknak látszatja volna belőle.(ügyvan! balfelől.) De különben ez az okoskodás nem áll. Én igenis elismerem azt, hogy a gyárosnak nyereségének kell lenni, mert különben nem dolgozhat, ha felemeltetik a gyapj"ú nyersterménynek ára, okvetlenül,fel kell emelni azután a gyapjúczikkeknek az árát is; dehogy áll a kérdés? Ne méltóztassanak elfeledni, hogy ezelőtt 10 évvel képesek voltak a gyapjúárusok dolgozni, holott a gyapjú ára igen magas volt, (Ügy van! balfelől) most pedig leszállott a gyapjú ára és magasabb vámokhozattak be. ( I gy van!balfelöl.) Meglehet, hogy a gyapjúszöveteknél történt olcsósulás, erre nézve nincsenek adataim, mert sem a t. kormány, sem a bizottság erre nem terjeszkedik ki; de nem hinném, hogy az egyforma arányban törtónt volna. Angliát illetőleg vannak adataim. 1860. óta a gyapjú ára csökkent 457o-al, de a gyapjú•ezikkek.ára csak 9%-al csökkent. Én tehát nem látom indicálva a gyapjú árának emeléséből a gyapjúczikkek árának emelését. Ha történik, azért történik, mert a verseny ki van zárva. De ha a versenyt kizárjuk és monopóliumot csinálunk, akkor különben is megdrágulás annak az eredménye. Én tehát azokat az argumentumokat, melyek a gyapjúvám ellen felhozattak, nem fogadhatom el. Ha nem teszek e tekintetben indítványt, annak oka egyszerűen az, mert nem volt időm annyi adatot összeszerezni, hogy e vámtételre nézve concret indítványnyal álljak elő oly alaposan, mint a hogy azt a képviselőházban tenni kell. De maga az a körülmény, hogy e kérdés nem volt kellőképen előkészítve és tanulmányozva, indokolja azt, hogy erre a tarifajavaslatra nem szavazhatok. Végzem azzal, hogy miután azt látom, hogy a tarifajavaslat Magyarország érdekeit általában nem védi meg, azt el nem fogadom, hanem csatlakozom gr. Apponyi Albert t. barátom határozati javaslatához. (Helyeslés. Éljenzés a baloldalon.) Papp Elek l T. képviselőház! A tárgyalás alatt lévő vámtarifajavaslat oly alapos bírálatban részesült és e javaslattal összefüggő közgazdasági kérdések oly élénk világításba helyeztettek az előttem szólott tisztelt képviselőtársaim által, hogy talán — ezek után — leghelyesebben cselekedném, ha mint egyik legparányibb tagja a képviselőháznak, egyszerű szavazatommal csatlakoznám azon határozati javaslathoz, melyet azon párt nevében, melyhez tartozni szerencsém van, Enyedy Lukács képviselőtársam fényesen sikerült indokolással előterjesztett. És ha mindennek daczára élek a mindnyájunkal közös szólásszabadság jogával, teszem ezt főképen azért, hogy ily módon és ez által mintegy kétségtelenül bebizonyítsam, hogy mig a túloldalon a padok üresek, azon képviselők, kik itt az .ellenzéki padokon ülnek — az június 9. 1886. elsőktől az utolsóig, átértik és átérzik — messze előre ható hordereje és fontosságát a most tárgyalás alatt levő javaslatnak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház! Tudjuk, a tárgyalás folyama alatt is fel lett említve, hogy valahányszor a tarifa revizió alá vétetett, az mindig vámemelésekkel végződött; és pedig — miként az szintén bebizonyíttatott — nem oly mértékben és ott, a mily mértékben és a hol közérdeknek és különösebben ä hazaérdekeinek megfelelő lett volna. E jelen esetben is a mezei gazdaság, a fölmívelés firmája alatt — az agrárvámok szükségességének hangoztatása mellett — ily vámelés czéloztatik és pedig oly módon, hogy ezen agrárvámokkal szemben, az osztrák ipar recompensatiót követel és oly mértékben kívánja a vámokat emeltetni, hogy ezen emelés már a prohibitió, tilalmi vám fokára lép. És a mi a legsajátságosabb és meglepőbb, a czégül fellett földmívelés és mezei ipar, miként azt a vámtételek igazolják, alig van pár tételben méltatva s előnyben részesítve, hanem a különben is túlvédett osztrák ipar újólag oly védelemben részesittetik, mely által az egyedárúsági jog lesz számára biztosítva, biztosítva a mi zsebünkre, a magyarországi fogyasztók kárára. A tárgyalás folyamán fel lett említve és be lett bizonyítva az is, hogy a tárgyalás alatt lévő vámtarifa az államnak figyelembe vehető jelentékenyebb bevételt nem biztosit. A magyar érdekeket pedig conservält solid alapra nem fekteti. (Helyeslés szélsőbalfelöl.) Be lett bizonyítva, hogy Magyarország vámpolitikája teljesen káros irányban vezettetik. (Helyeslés a szélső balfelől.) Magyarországnak, mint kizárólag földnríveléssel foglalkozó ország jól felfogott érdeke azt követeli, hogy oly előnyös kereskedelmi- és vámszerződésekről gondoskodjunk, melyek által egyrészről nyers terményeink, könnyű tömeges és biztos elszállítását, másrészről a nekünk szükséges ipari és kereskedelmi czikkeknek könnyű behozatalát biztosítsuk. Hogy pedig ezen czél elérhető legyen, fogyasztó iparos államokat, mint Franeziaország, Németbirodalom, Svájcz, Belgium, stb. kell megnyernünk s a jelzett viszonyt azokkal létesítenünk, habár viszont biztosítandó előnyök árán is kereskedelmileg és iparilag. És kérdem, hogy vájjon tett-e kormányunk ez irányban csak egy lépést is ? Felelet nem! Nem tett és nem is tehetett, mert Magyarország égy vámegységet képez Austriával, vagyis kiegészítő része lévén amannak, a merőben ellentétek összhangja, az ellentétes érdek kiegyenlítése, állami életünk gyakorlati terén teljes lehetetlenségnek bizonyult be. Es ezen ellentétes érdekeknél fogva határozottan az osztrák érdekek jutottak előtérbe s a magyar képviseletnek és kormánynak befolyása a
