Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.
Ülésnapok - 1884-253
332 25s- » r S2%os ülés június 2. 1886 Kérdem a t. házat, elfogadja-e a telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául? (Elfogadjuk/) A t. ház a törvényjavaslatot elfogadta. Ezzel kapcsolatban Lázár Ádám képviselő ur egy határozati javaslatot adott be, mely fel fog olvastatni. Törs Kálmán jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Lázár Ádám képviselő urnak ezen határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadta el. Következnék most, t. ház, a részletes tárgyalás, minthogy azonban még Urányi képviselő ur személyes megtámadta tás folytán kivan nyilatkozni, azt hiszem, legczélszerübb lesz a részletes tárgyalást a pénteken tartandó ülésre halasztani. (Helyeslés.) Holnap ünnep levén, ülés nem tartatik, a holnaputáni ülésre nézve bátorkodom a t. ház tagjait felhívni, hogy délelőtt 10 órakor méltóztassanak kellő számban megjelenni. (Élénk helyeslés.) Most kérem a t. házat, méltóztassék Urányi képviselő urat meghallgatni. Urányi Imre: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Sajnálom, hogy nem voltam jelen az ülés kezdetén, a mikor Hermán Ottó képviselő ur ismét előhozta az odiosus máramarosi ügyet. Hogy részemről mennyire óhajtottam volna, hogy ezen ügy egyszer már végbefejezést nyerjen, a t. háznak méltóztatott látni abból, hogy múltkori felszólalásomat igen rövidre vontam, pedig igen sok mindent lehetett volna elmondanom azon viselt dolgokról, melyeket a t. képviselő ur Máramarosban véghezvitt és igen érdekes lett volna ezekkel a t. házat részletesen megismertetni. (Derültség jobbfélől. Mozgás a szélső baloldalon.) És épen, mert óhajtottam, hogy ezen ügy mielőbb befejezést nyerjen, midőn akkori felszólalásomra a t. képviselő ur személyes kérdésben megjegyzéseket tett, azokra még nem is válaszoltam. De most, miután ugy látom, hogy a képviselő urnak passiója lett ezen ügyet valóságos tengeri kigyóvá növelni és mindig újra felhozni, kénytelen vagyok mai felszólalására válaszolni. Két dolgot hozott fel a képviselő ur és azt imputálta nekem, mintha én azokban nem mondtam volna igazat. Az egyik Antrusák polgártársra vonatkozott, a másik az én általam a képviselő úrhoz intézett levélre. (Halljuk!) Az elsőre nézve azt mondja a t. képviselő ur, hogy én az illetőt elzüllöttnek neveztem: Én, t. ház, fentartom ezt az állításomat ma is. Nem anyagilag értettem, mert az anyagi állásával az illetőnek semmi dolgom; de értettem erkölcsileg, mert azon egyén oly rossz hirben áll e megyében, hogy tisztességes ember nem igen áll vele szóba és folytonos izgatásai miatt jelenleg is vizsgálat alatt van, melynek hogy mi lesz a vége, majd meglátjuk. Azt mondja továbbá a t. képviselő ur, hogy az illető nem muszka agitátor. Én hivatkoztam arra, t. ház, hogy az illetőnél muszka könyveket és mappákat foglaltak le s azok — nem tudom — elküldettek-e a ministeriumhoz, de hogy annak idején a megyénél voltak, az bizonyos. Ézt pedig a képviselő ur meg nem czáfolta ma sem s azért én ebbeli állításomat szintén fentartom. (Helyeslés jobbról.) Különös, hogy midőn a t. képviselő Máramarosba jött, a hol hála Istennek — a mi népünk józanságának köszönhető, hogy nem igen vannak veszedelmes emberek .... Báró Andreánszky Gábor: Van sok pálinkás zsidó ! (Derültség. Zaj.) Urányi Imre: És az oroszok közt sem, pedig mondhatom 120,000- en vannak és csak két gyanús, veszedelmes ember van, az egyik Antrusák, a másik egy Kabalik nevezetű, különös, mondom, szinte valami természeti csoda, ezt már jobban tudná megfejteni a képviselő ur, ő természettudós — hogy a t. képviselő^ur épen ezzel a két emberrel jött érintkezésbe. (Elénk derültség a jobboldalon.) Kabalikkal kocsizott Euszpojánára megnézni a pusztított erdőket, a hol ugyan pusztított erdőket nem igen látott, tehát kocsizott egy oly emberrel, a ki szintén lazításért és izgatásért el van ítélve első bíróságilag két esztendőre. Báró Andreánszky Gábor: Mi köze a háznak ehhez ? (Mozgás jobbfélől.) Elnök: A képviselő urnak nincs joga a szónokot beszédében megszakítani, (Helyeslés a jobboldalon.) Urányi Imre: Méltóztassék azután nekem felelni; állok elébe! Azután a t. képviselő ur hivatkozott arra, hogy én egy levelet irtam, a melyben felszólítottam, hogy várjon addig, mig feljövünk. Én az ő érdekében;, az én érdekemben, megyém érdekében óhajtottam, hogy itt, ha felszólal, igazságot szóljon és azért kértem, hogy várjon addig, a mig mi képviselők feljövünk és adatokat adhatunk a képviselő urnak és akkor tudja meg, hogy mi az igaz. Én nem tudtam addig, hogy mit akar mondani, a mig nem tette meg az interpellatióját. Mikor feljöttem ide, legelső dolgom volt szóba állani vele, megmondani neki, hogy ez a dolog igy áll, tehát ne tessék ilyen és ilyen dolgot mondani, mert ez nem igaz, tehát ha ezt fogja mondani, akkor kénytelenek leszünk ellene szólani. Igen sokan a t. függetlenségi párti képviselő urak közül fel voltak szólítva, hogy ebben a dologban interpelláljanak, de a kik oly szivek es és lovagiasok
