Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-253

253. országos ülés iimins 2. 188B. 321 arról, hogy azon közegek, kik e végrehajtásra hivatva lesznek, tehát az igazságügyi minister és a pénzügyi minister részéről kirendelendő közegek együttesen, összhangban működjenek. Ezek számára a végrehajtás körül követendő utasításokat kell kiadni s a mennyiben a hozandó törvény a fennálló bélyeg- és illetékszabályok egy részét módosítja, természetes, hogy az illető intézkedések ott is felveendők lesznek. Világos, t. ház, hogy mindezen intézkedések s a kibocsátandó rendeletek és utasítások nem állhatnak ellentétben a törvénynyel, hanem csakis annak alapján és csakis annak keretén belől maradhatnak. A képviselő ur felemlítette, nem volna-e helyes bizonyos ügyeket a pénzügyi közigazgatási bíróság hatásköréből kivonni s azok elintézése iránt külön rendelkezéseket tenni? Felfogásom szerint ezt nem lehet tenni, mert a pénzügyi közigazgatási bíróság eljárását a törvény szabályozza s azért az ennek alapján hozzá utasított teendők attól el nem vonhatók és ha egyszer törvényben bizonyos kedvezmények megállapittatnak, azokat kötelessége a pénzügyi közigazgatási bíróságnak is respectálni. (Helyeslés jőbbfelöl.) Ha a törvény végrehajtása közben akár a most alkotandó, akár más törvények tekintetében ujabb törvényhozási intézkedések válnának szükségessé, a kormány teendője lesz a szükséghez képest és annak keretén belől ez iránt a kellő lépéseket megtenni. Azt is mondta, a képviselő ur, hogy kívánatos volna, hogy az iránt a pénzügyminister nyilatkozzék, vájjon a megalkotandó törvénynek végrehajtásánál különösen a fiscalis szempontot akarja érvényesíteni s arra akar-e törekedni, hogy ezen törvény alapján minél több jövedelme legyen a kincstárnak? Erre azt válaszolom, hogy a jelenleg tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat előkészítésében nekem is volt bizonyos részem s én szintén kívántam azon anomáliákat, melyek most tényleg léteznek, megszüntetni. Ha nem kívántam volna ezen irányban hatni és pusztán a kincstár érdekére akartam volna tekintettel lenni, akkor ezen törvényjaslat előkészítésére nem kellett volna befolyást gyakorolnom, mert ez a kincstár érdekeivel bizonyos tekintetben ellentétben van. De igenis akartam, hogy a tényleg létező anomáliák orvosoltassanak, még ha ez a kincstár rovására is van és ha ezen szellem vezérelt ezen törvényjavaslat előkészítésében, ugyanez fog vezetni a törvény végrehajtásában is. Ajánlom a törvényjavaslatot elfogadásra. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Teleszky István előadó: A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatnak az általános vita során egyetlen része sem lévén lényeges támadásnak kitéve, én zárbeszédemben szorítkozhatom annak consiatálására, hogy a felszólalók a törvényjavas latot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául mind elfogadták. KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. XLL KÖTET. Tétettek megjegyzések, melyek a törvényjavaslat végrehajtására, a kivitelre, esetleges pótlási intézkedésekre vonatkoznak, de ezek szoros összefüggésben a most tárgyalás alatt lévő javaslattal nincsenek, ennélfogva azokra reflectalni szükségesnek nem tartom. Még Horváth Gyula t. képviselőtársam azon aggodalmára kell felelnem, a melyben azt mondta, hogyha egy részében az országnak ezen uj rendezett állapot behozva lesz, az visszahatással fog lenni a többi részekre, a hol ezen rendezés nem lesz meg és ott súlyosabb lesz a helyzet. Ezen nézetet nem osztom. Azt gondolom, hogyha egy kórházban 15 beteg van, azáltal, hogy 5 beteg meggyógyul, a többi beteg állapota ez által súlyosabbá nem lesz, kivált ha meg van a remény és kilátás, hogy a többi 10 beteg is meg fog gyógyulni. Valahol meg kell kezdeni a rendezést; természetesen szerencsésebb az országnak azon része, a hol erre az előkészületek megvannak, de ha egy törvény végrehajtása hosszú évek sorátveszi igénybe, azt valahol meg kell kezdeni és ha a pénzügyek megengedik, bizonyára sokkal hamarabb lesz ezen, minden oldalról üdvösnek jelzett eljárás fokozatosan végrehajtható, mint azt t. barátom kilátásba helyezte. A mi a regale kérdését illeti, én helyesnek tartom, hogy ezen fontos kérdést felhozta. Szervi kapcsolatba a törvényjavaslattal ugyan nem hozható, mert épen a telekjegyzőkönyvek behozatala alkalmával ki lett a rendeletben mondva, hogy a regalejog telekkönyvi bejegyzés, telekkönyvben való kitüntetés tárgyát nem képezi, így lett ez behozva 1855-ben a Királyhágón innen és 1872 után a Királyhágón túl. A telekkönyvezésből világosan kizáratott a regalejog. Minthogy pedig most a telekjegyzőkönyvek átalakításáról van szó, világos, hogy azon jogok, melyek a telekjegyzőkönyvben nem foglaltatnak, a telekkönyvi betétekbe sem lesznek befoglalhatok. Igen fontos kérdés az, hogy ezen jogok önálló könyvelése nem szükséges-e és hogy az mi módon és minő joghatálylyal eszközöltessék, de ez ezen törvényjavaslattal kapcsolatba nem hozható. Végre még Mohay t. képviselőtársam előadására kívánom megjegyezni, ki a bányakönyvek vezetésére vonatkozó indítványt helyezett kilátásba hangsúlyozva annak szükségét, hogy tekintettel a bányakönyveknek kétségtelenül ezélszerűtlen, nem szabatos vezetésére, felhatalmazás adassék a ! kormánynak, hogy rendeleti úton szabályozza az | ez irányban követendő eljárást, hogy erre tüzetej sen a részletes tárgyalás során fogok reflectalni, | mikor az erre vonatkozó indítvány concret alakban I előttünk fog feküdni. Ezek után ismételve ajánlom I a törvényjavaslatot elfogadásra. (Helyeslés.) I Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilj vánítom. Következik a szavazás. 41