Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-253

316 253. országos ülés junitjs 2. 1886. összes szabályokat e tekintetben kimerítsék, hi- | szén például az időközben felmerült átruházási okmányok bélyegmentessége, vagyis inkább leletmentessége nincs biztosítva, hanem muíhatlanul szüséges lesz ezen két törvényes rendelkezés értelmében részletesebben kidolgozni az illeték szabályokat és alkalmazni az illetékszabályokat ezen esetekre, a hol ezen törvénynek keresztülviteléről lesz szó. Szükséges lesz ott tüzetesen kimutatni, hogy milyen okmányok, a melyek esetlege czélból lesznek szerkesztendök és felniutatandók lesznek illeték és bélyegmentesek; mert itt igen számos oly okmány fog szükségessé válni, a mely eddig nem volt szükséges, fog pótoltatni, a mely eddig nem pótoltatott, a mely esetleg leletezésnek is fogja tárgyát képezni, de a hol esetleg épen az átváltozások és átmenetek nagy száma folytán a leletek most oly nagy összegre emelkednének fel, hogy az összes birtok értékét absorbeálnák, vagy például ha a 75. §.10 pontját vesszük tekintetbe, hogy a telekkönyvi bejegyzés alapjául szolgáló okiratok magyar nyelven állíttassanak ki, illetőleg más nyelven szerkesztett okiratok birói hiteles tolmácscsal vagy az illető nyelvre jogosítványnyal biró királyi közjegyző által kiállított hiteles fordítás csatoltassék, itt okvetetlenül a kisbirtokosok, áz ország legszegényebb részei, például a volt katonai határőrvidék némely részei, vagy például Erdély tekintetében muíhatlanul szükséges lesz ezen okmányok illeték- és bélyegmentességét is kimondani. Tehát mondom, a törvény itt csak általánosságban rendelkezhetett, de részletes szabály e tekintetben nem alkottatott és nincsen is kétségem, hogy az igen t. pénzügyminister nr szükségét fogja látni az ily részletes szabály megalkotásának, mert nem hiszem, hogy az általános financiális és fiscalis érdekek megóvása mellett egyáltalán szándékában volna, ezen művelet keresztülvitelét bárminő fiscalis jövedelem szaporításra a maga részéről fordítani. Ennek következtében bátor vagyok megjegyezni, hogy addig is, a mig ezen szabályok életbe fognak lépni, az ezen egész műveletre alkalmazandó eljárásra vonatkozólag a legfőbb pénzügyi törvényszék hatásköre s eljárása szempontjából ez ügyekben is részletes intézkedések szükségessé fognak válni. És épen ezért, a felhatalmazások köre itt muíhatlanul egy továbbival lesz szaporítandó a t. pénzügyminister urat illetőleg, az irányban, hogy tudniillik az ezen, de csakis, az ezen törvényből kifolyó esetekre a pénzügyi bíróság hatáskörét illetőleg valami intézkedést szükséges lesz eszközölni, mert különben a pénzügyi bíróság kénytelen lévén az eddig fennálló szabályok értelmében eljárni, sokkal szigorúbban kell hogy Ítéljen, mint a hogyan lehet eljárni azon intézkedések szellemében, melyeket a minister majd ezen általam hivatolt intézkedések alapján fog kibocsátani. A ministeri osztályok e tekintetben kétségtelenül sokkal enyhébb felfogást érvényesíthetnek, mint a pénzügyi bíróság, mely e tekintetben szigorú birói szabályokhoz van kötve és kell, hogy a tényleg fennálló anyagi bélyeg és illeték rendelkezéseket a legszigorúbban vegye tekintetbe, valamint kell, hogy alakilag is egészen szigorúan járjon el; mig ezen ügyekben az alakilag egészen szigorú eljárás épen a felek iránti méltányossági tekintetekből és épen a kisbirtokos szemügyre vételével teljes lehetetlenséggé fog válni. Ezek azok, t. ház, melyekről hittem;, hogy általános érdekkel bírnak és melyeket épen azért a törvényjavaslat általános tárgyalásával kapcsolatban voltam bátor elmondani. Egyébiránt mint mondám, a törvényjavaslatot általánosságban elfogadom és nem szándékozom annak általánosságban való elfogadását bárminő feltételhez vagy indítványhoz kötni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Lázár Ádám: T. ház! Előre is kijelentem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot szintén örömmel üdvözlöm, bárha óhajtandó lett volna és azt hiszem, minden akadály nélkül keresztül lett volna vihető, e betéteknek végleges telekkönyvvé átalakítása. Miután azonban most a polgári törvénykönyv megalkotásáig, az időközben életbe lépett adókataster életbe léptetése miatt hangsúlyoztatok ennek szüksége, ma inkább mint később, örömmel járulok hozzá e törvényjavaslat azon intézkedéseihez, melyek közhitelünk emelése érdekében főleg a birtokviszonyok rendezetlen voltát megszüntetni lesznek hivatva. Bocsánatot kell kérnem a t. háztól, hogy midőn ez alkalommal felszólalok, némely speciális erdélyi viszonyokat említek fel, a mennyiben ezen erdélyi birtokviszonyoknak sajátlagos kinövései vannak, ezt főleg a t. új igazságügyminister urnak becses figyelmébe ajánlhatás végett engedje meg a t. ház, röviden körvonalozni, Tudva levő, mint közelebbről Horváth Gyula t. képviselő ur az erdélyi viszonyokat tüzetesen elemezve, kérdést intézett a kormányhoz egy ott alkotandó földhitelintézet segélyezése érdekében, felidézett akkor minden főbb mozzanatot, melyek az erdélyi birtokviszonyokra nehezülnek, felidézte többek közt a tized kárpótlási kamatoknak tiz évre visszatartását, holott azt mások, jelesen a királyföldön még nem úrbéres birtokok után is fölvették, mint Tolmács, Szelistye és Tölcsvár községeivel történt, a nélkül, hogy ezek bír tok vissz onyai máig rendezve lennének, a birtokrendezési eljárások lassúságát, melyeknek oka főleg az eddigi tapasztalatra, tekintettel az 1880: XLV. törvényczikk intézkedéseiben keresendő, a mely törvényezikk megalkotásakor ugyanis a volt erdélyi földesurak azon reményben voltak, hogy a birtokrendezési, különösen tagosítás! költségek, az államkincstár