Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-253

253. országos ülés június 3, 1886. 317 által fognak előlegeztetni és azok később az érdekeltektől birtokarányukhoz képest fognak behajtatni. Azonban a törvény ellenkezőleg intézkedett, ugy hogy a földes uraktól az igazságügyminister által helybenhagyandó költségelőirányzat alapján 8 év alatt félévenkénti részletekben visszatéritendőleg behajtatnak azon előlegek, még pedig a közadók módjára s ebből adatik a kiszálló törvényszéki bizottság, valamint a tagositási műveletekkel megbizandó mérnöknek szükséges uti- és fuvarbér. Hogy ez mily lassú és hosszadalmas eljárás, azt meg lehet Ítélni abból, hogy a földesurak zilált anyagi visszonyaikhoz képest teljességgel nincsenek azon helyzetben, hogy a kitűzött időre a tőlük megkívánt előleget visszafizethessék és e miatt a tagosítás és egyáltalában birtokrendezési eljárás leglassabban megy. Kiemelte továbbá azon nevezetes körülményt, hogy az erdélyi részekben a földesurak túlnyomó többsége kívánatára ha egyikmásik vidéken meg is történnek a tagosítások, de a tagositási műveletek átalakítása, sem a tekköny vi, sem a katasteri igazgatóságnál mai napig nincsen keresztül vive. Ez azon költséghiánylattal magyaráztatik meg, hogy az illető személyzet nagyon csekély lévén, nem szállhat ki felülvizsgálatra és a kiegészítésekre. Az eredmény azon sajnos mindennapi tapasztalat, hogy az illető birtokosok azon birtok felett, melyet tagosítás előtt bírtak, nem rendelkezvén, azok pedig megváltozva, a tagosítás rendjén sem az adózásnál, sem telekkönyvi nyilvánlatnál többé figyelembe nem vétetnek. Valamint azon esetben, ha valaki hitelt akar nyitni, e birtok nem lévén mint tagosított birtok átalakítva, ezt ugy tekintik, mintha birtok nem is lenne. E viszonyok közt az erdélyi részekben jutányos kölcsönt venni fel a legnagyobb feladat. És ez bírta Horváth Gyula képviselőtársamat arra, hogy azon alkalommal, miután — megengedem, hogy a mulasztás nem kizárólag a kormányt terheli — a tagositási műveletek ilyen visszás helyzetbe jutottak, de legalább a késedelniezés folytán az előnyök, a melyekre a földes uraknak ily visszás helyzetben szükségük van, egy kölcsön gyanánti előleggel a földhitel megállapítása végett segédkezni kegyeskedjék. Azonban, mint méltóztatik tudni, az interpellatio következtében e kívánalom egyszerűen elutasittatott, még pedig a kormány részéről azon reménynyel, hogy talán akadni fognak később oly pénzintézetek, melyek hajlandók lesznek az erdélyi földhitelintézetnek pénzügyileg segítésében részt venni. Arra azonban számítani, ugy látszik a most napirenden lévő törvényjavaslat végleges megoldásáig legkevésbbé sem lehet. Hogy mennyire fontos és nagy súlyt fektet maga a kormány és az igazságügyi bizottság a törvényjavaslatra, kitűnik abból, hogy általában, valamint az indokolás, ugy az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadott 24. §., mint a leglényegesebb része az eljárásnak azt mondja, hogy ott fognak kezdődni a telekkönyvi betétek, a hol a kasteri részletes felmérés vagy már bevégeztetett, vagy ha már előbb történtek ily hibás felmérések, azok kiigazittattak. És mi következik ebből? Tudjuk jól, hogy a törvényjavaslat értelmében és általában tekintettel a katasteri felmérésekre, a melyeknek már nyilvántartás utján felügyeletéről az 1885-ik évi XXII. törvényczikkben lőn gondoskodva, mely akkor ugy tűnt fel, mint fllius ante patrem, a mennyiben nincsen még úgyszólván olyan birtok, a melyet nyilvántartani kelljen addig, a mig a katasteri rendezések be nem végeztettek vagy áltatában ki nem igazittattak, nagyobb költséggel fentartani kellene. Itt jelenleg, főleg az erdélyi viszonyokra nézve, t. ház, melyre különösen nagybecsű figyelmeiket felkérni bátorkodom, azon anomáliával találkozunk, hogy Erdélyben ezek a birtokviszonyok, különösen pedig a birtokrendezési eljárás, mint röviden említem előbb, a legnagyobb lassúsággal, késedelmezéssel vitetnek keresztül, melynek a pénzhiány a fő oka; következik ebből, hogy azon eljárás, mely a nyilvántartás, valamint a betétek szerkesztése ötletéből szükségessé válik, lehető leggyorsabban hajtassák végre. De arra nézve mit látunk és mint értesülök, az igazságügyi bizottság részéről, ép a pénzügyminister ur részéről kijelentetett volna az, hogy ezen részletes felmérések Erdélyre legfolebb egy évtized múlva, illetve még azon túl is kerülnek. Tekintettel a tagositási teendőkre, tehát 20—30 év múlva juthatunk azon állapotba, hogy a betétek, részletes felmérések és kiigazítások alapján alaposan és biztosan megkészíttethessenek. E tekintetben azt hiszem, hogy legtöbbet segíthetne az igen t. pénzügyminister ur, miután az igazságügyminister ur által beterjesztett ezen törvényjavaslat lényegileg csak akkor foganatosítható véglegesen, ha a katasteT műveletek bevégeztetnek ; ez pedig a fennálló törvények szerint kizárólag a pénzügyminister ur hatáskörébe tartozik; ugyanis a nyilvántartási 1885 : XXII. törvényczikk 8. szakaszában kivan mondva, hogy az eljárás mikép szabályozandó és hogy az szakaszonkint viendő keresztül, valamint ezen törvényjavaslat 24. szakasza intézkedik, hogy ez a törvény végrehajtása előbb a fölmért birtokokon kezdődik. Ha tehát valahol szükség van, ugy az erdélyi részeknek birtokviszonyaira tekintettel ós figyelembe véve, hogy soha felmérések nem voltak, csak egyszerű helyszinlelések, hol időközben legfolebb tagositási és birtokrendezési műveletek alapján történnek, a melyek azonban még mindig bizonyos helyesbítést vonhatnak maguk után; ennélfogva mondom, az erdélyi részekre