Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-253

253. országos ülés június 2. 1886 307 fogyatékos állapotokban a tulajdonjog-biztonságot és a földhitelképességet emelni voltak képesek. — E telekkönyvek fogyatékosságait megszüntetni, czélszerüen átalakítani czélja e törvénynek és ennek üdvös hatása mindenesetre megérdemli azon költséget, melybe az országnak kerülni fog. Ajánlom a törvényjavaslatot a t. háznak elfogadásra. (Élénk helyeslés jollfelől.) Fabiny Teofll igazságügyminister: (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Midőn a szőnyegen forgó törvényjavaslatot, melyet még boldogult elődöm adott be és mely az igazságügyi bizottságnak szakavatott tárgyalásán ment keresztül, azon tartalomban és azon alakban, melyben a t. háznak beterjesztetett, a kormány nevében elfogadásra ajánlani szerencsém van: azon szakavatott és alapos előterjesztés, melyet épen most az igazságügyi bizottság t. előadójától hallottunk, sok tekintetben fölment a nyilatkozattól. Rövid leszek tehát azon megjegyzéseimben, melyeket a t. ház elé terjeszteni szándékozom. (Halijuk!) Fel volt említve, hogy kettős czélja van ezen javaslatnak: Egyrészt a hiányos, elavult, ideiglenes hitel - telekkönyveknek rendes telekkönyvi betétekké való átalakítása, másrészt ezzel kapcsolatban a földadó-könyvvel és a kataszteri munkálatok adataival való kiegészítése és ennélfogva egyrészt a jogbiztonság megállapítása, másrészt az ingatlan hitelképességének emelése. Nemcsak szakés jogász-körökben, hanem mondhatom, országszerte elismert szüksége forog fenn annak, hogy a mostani telekkönyvi állapotok, melyek évenkint nagy költséggel járnak, fenn nem tarthatók. (Általános helyeslés.) Ha tehát reménylenem és hinnem kell, hogy a kitűzött czélt a t. képviselőház is helyesli és elfogadj lehet előttem a kérdés, vájjon azon mód és azon eszközök, melyek a czél elérésére javaslatba vannak hozva, megfelelnek- e a törvényjavaslat intentióinak ? Az irányadó alapelveket az igazságügyi bizottság t. előadója előterjesztette. Felemlítette különösen az eltéréseket is, a mennyiben az igazságügyi bizottság több módosítást, helyesebben mondva, javítást tett az eredeti javaslaton. A legnevezetesebb változtatás és javítás az, hogy a javaslat 16

v 17., 18. §-aiban a tényleges birtokos jogait is megvédeni igyekezett. Méltóztatnak tudni, hogy már az eredetileg a telekjegyzőkönyvek fölvétele alkalmával a munkálatok nem voltak minden kifogás nélküliek. Azután közbejött egy oly időszak, melyben még kevesebb gond volt sok helytt a telekkönyvek rendes vezetésére és igy körülbelül 25—30 évre visszamenve, nagyon sok oly eset lehet, hogy a jelenlegi tényleges birtokos, ha jogos, törvényszerű és igy jóhiszemű birtoklás alapján a telekkönyvi tulajdont meg nem nyerheti és soha telekkönyvi tulajdonossá nem válhatik. (Igás! Ugy vau!) Ez azon lényeges javiiás, a melyet az igazságügyi bizottság törvényjavaslaton tett. Leginkább a csekélyebb birtokú osztály az, a melynek telekkönyvi jogai el vannak hanyagolva. (Igaz! Ugy van!) Sok esetben talán a birtok értékét felülmúlná azon költség, mely a telekkönyvek rendezésével járna, hogy ha ilyen rendkívüli eszközökhez nem nyúlna a törvényhozás. (Helyeslés.) Elismerem, hogy rendkívüli eszközök ezek, azonban magában a javaslatban a correctivumok is meg vannak, ugy, hogy jogok fosztásától egyáltalában tartani nem lehet. (Helyeslés.) Ezeket mintegy anyagi részeit a törvényjavaslatnak tekintve, átmegyek a törvényjavaslat második részére, a mely az eljárást szabályozza. Itt is csak röviden kívánok szólani. (Halljuk!) A betétek előkészítése és a betétek szerkesztésére nézve tartalmaz a második rész intézkedéseket. Az állam hivatalból kívánja itt a jog- és birtokviszonyokat vizsgáltatni. A helyszíni eljárás van elrendelve a betétek előkészítésére; a működő közegek hivatalból tartoznak a feleket érdekeik, jogaik megvédésére figyelmeztetni; jegyzőkönyvi tárgyalások rendeltetnek; az illetékmentesség egy bizonyos határig meg van állapítva, bélyegmentesség pedig az egész eljárás folyamán. Ezek mind oly intézkedései a javaslatnak, a melyek szembetünőleg hasznosaknak és a czélt előmozdítóknak mutatkoznak. Ez által nézetem szerint egy nagy száma azon pereknek fog elenyészni, a melyek különben bekövetkeznének, a melyeknek sorsa azonban, tekintettel kivált azon birtokosokra, a kiknek a törvényjavaslat már most a tényleges birtoklás alapján akar jogokat adni, ezen birtokosokra vajmi kevés és szomorú kilátást nyújt. (Igás! Ugy van!) És igy nemcsak egy nagy része a bekövetkezhető pereknek előztetik meg ez által, hanem azok, a kik jogaikat talán soha elérni képesek nem lennének, ezen itt szabályozott eljárás folytán jogaik, védveik, igazaik birtokába jutnak. (Élénk helyeslés.) Én azonban, t. ház, még némileg a jövőbe is tekintek ez alkalommal. (Halljuk! Halljuk!) A jogbiztonság, a jogrend szilárd megállapítására az az ingatlan vagyon tekintetében fog szolgálni kétségtelenül e törvényjavaslat, ha törvénynyé válik. Tudjak, hogy a perek száma nálunk rendkívül nagy. Ezt sok tekintetben bizonyos perlekedés! viszketegnek vagyunk gyakran hajlandók tulajdonítani. Én megvallom, sok tekintetben másként nézem ezen állapotokat. (Halljuk ! Halljuk.') Azt kell mondani, hogy jogi állapotaink sok tekintetben nagy bizonytalanságban szenvednek. (Igaz! Ugy van!) És ennek a kifolyása a sok per. (Igaz! Ugy van!) Lehetnek kinövések, de általán véve nem ennek tulajdonítom a sok pernek keletkezését; 39*