Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-253

308 2 53 « orszAgos ülés Jnntus 2. 1886. hanem igenis tulajdonítom annak, hogy a nemzeti geniussal, a nemzeti jellemmel össze nem fér az igazság sértésének szótlan eltűrése. (Általános élénk hdyeslés.) Azt hiszem, hogy nagyrészt ennek tulajdoní­tandó az, hogy ott, a hol biró, ügyvéd, közönség gyakran eltérő nézeteket nyilvánítottak, az, a ki legközvetlenebbül érzi magát sértve jogaiban, per útjára lép. Én pedig ezen most létesítendő intézmény által reménylem, hogy legalább az ingat­lan vagyonra, a dologi jogok egy részére nézve oly szilárd alapokat teremtünk, melyek jövőben sok pernek elejét fogják venni. (Általános helyeslés.) De nem akarok hosszadalmas lenni (Halljuk! Halljuk /) s ennélfogva csak röviden említem a javaslat harmadik részét. E tekintetben ismét megelőzött a t. előadó ur annak több részlete előterjesztésével. Én tehát csak a költségekről kívánok röviden szólani. (Hall­juk !) Ezek oly költségek, melyeket, mint épen említve volt, mai napság előre egészen meghatá­rozni bizony nem lehet. Annyit azonban tudunk, hogy megoszlanak évek hosszú sorára. Kivált a kezdet nagyon kis mértékben lesz eszközlésbe veendő; mert szükséges az, hogy az eljárásnak egy­öntetűsége tekintetéből mindazok, a kik később különböző helyeken működni hivatva lesznek, előbb együttesen működjenek s az eljárási szabá­lyok, melyeket törvény az utolsó részletekig sza­bályozni soha képes nem lesz, együttes működés utján állapíttassanak meg. (Általános helyeslés.) Én tehát azt hiszem, hogy a költségek a nagy előnynyel, melyet várunk, kedvezőtlen arányban épen nem állhatnak. És azért, mivel a költségek egy része épen az e törvényjavaslatban tervezett intézkedések által meg fog térülni, költségektől ott, a hol ily lényeges, a hitelre oly szükséges in tézmény létrehozásáról van szó, visszariadni nem szabad. (Általános helyeslés.) T. ház! Nem szándékoztam hosszasabban szólani azok után, a miket az előadó ur felhozott. Csak is egy pár inkább a gyakorlati élet terén szerzett tapasztalatokat kívántam felhozni és ismételve ajánlom a törvényjavaslatot elfogadásra. (Általános élénk helyeslés és tetszés. Éljenzés jobb­felől.) Mohay Sándor :T. ház, a szőnyegen levő törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául nemcsak elfogadom, hanem örömmel üdvözlöm azon kiemelt fontos okoknál fogva, melyeket a t. előadó ur és az igazságügyminister ur ajkáról hallottunk; örömmel üdvözlöm főkép azért, mert ezen törvényjavaslat az elmélet által megállapított elvek következetes keresztül vitelét a gyakorlati élet szükségeivel kellőkép egyesíteni tudja. De üdvözlöm még azért is, hogy mig az eddigi telek­könyvek a területek és ingatlanok határai tekin­tetében semmi biztonságot nyújtani képesek nem | voltak, addig azon betétek, melyek itt készíttetni szándékoltatnak, az illető ingatlanok területének meghatározása és telekkönyvi felvétele által a tulajdonbiztonságot, másfelől akatasteri tiszta jö­vedelmek kitüntetése által azt eszközlik, hogy a hitelre szoruló és hitelt igénylő sokkal könnyeb­ben és együtt találja azon adatokat, melyekre a hitelnyerés szempontjából okvetlenül szüksége van. Felszólalásom tulajdonképeni ezélja azonban, t. ház nem ez, hanem azon körülmény, hogy a t. ház figyelmét az ingatlanoknak egy más cathe­goriájára irányozzam, mely szintén a telekköny­veknek képezi tárgyát, még pedig kellene, hogy képezze oly telekkönyveknek, melyek ugy a jog­biztonság, mint a hitelnyerés szempontjából ép oly fontos tekintetek alá esnek, mint az itt szőnyegen forgó közönséges telekkönyvek. Ha a föld iránti tulajdonjog és általában az ingatlanok feletti és azokhoz való jogok szerzése, nyilvántartása és biztosítása a telekkönyvi intéz­ményt mellőzhetetlenül szükségessé teszi; ha a földhitel okvetlen feltétele a helyes telekkönyvi rendszer, akkor annál kívánatosabb az oly birtokok rendezett volta, melyek igen gyakran a föld fölüleén nem is jelentkeznek, amelyeknek tartalmi viszonyai felismerésére nem elég mint a földbir­toknál a laieus szeme, hanem kellő szakismeret kívántatik, de melyek egyfelől nem kevésbé fontos nemzetgazdasági értéket képviselnek és másfelől, már czélszerű üzhetésük szempontjából sokkal inkább vannak utalva a hitel által nyújtandó tőkék igénybevételére, mind a földbirtok. Értem ez alatt, t. ház, azon ingatlanokat, melyek a bánya-birtok és ennek tartozékai nevén ismeretesek és melyekre nézve szintén telekköny­vek, az úgynevezett bányakönyvek vezettetnek. Bátorkodom most általánosságban jelezni, később részletesen fogom indokolni azt, hogy ezen bánya telekkönyvek eredeti alakja, állapota és vezetése nem olyan, mely a kívánalmaknak megfelelhetne, hanem azokat átalakítani, azoknak állapotán segí­teni, azoknak vezetése iránt szabatosan intézkedni égetően sürgős. Az erre vonatkozó indítvány, t. ház, talán a részletes tárgyalás keretébe tartoznék, de bátor­kodom e kérdésben már most az általános vita al­kalmával felszólalni és teszem ezt azért, mert egy­felől az ügy maga, a melyet megérinteni kívánok, oly fontos, hogy méltán megérdemli az általános érdeklődés igénybe vételét, másfelől pedig czélom volt ez által elérni azt. hogy ugy az igen tisztelt, ezen felszólalásom által érdeklett minister urak­nak, mint az előadó urnak és az egész t. háznak ideje legyen, addig, mig a részletes tárgyalás rendjén ezen indítvány tényleges megtételére al­kalmam leend ezen dolgot bővebb megfontolás és esetleg megbeszélés tárgyává tenni. Azon jogaim, melyet én jelen felszólalásom

Next

/
Oldalképek
Tartalom