Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.
Ülésnapok - 1884-242
242. országos ülés május 15. 1886. 135 mondtam, mert külön kiemeltem, hogy mennyi volt az adóemelés, épen óvatosságból. A másik az, hogy ezen adatot annak illustrálására említettem, miszerint ilyen óriási mérvben emelkedett jövedelemmel szemben, melynek, bármily természetű legyen az, végre is az ezen országban lakó népesség anyagi erejéből kell kikerülni, sokkal súlyosabbak az 1871 —1872- és 1873-iki deficitet magasan felülmúló deficitek, melyek az utolsó években mutatkoztak, (Ugy van! a széhÖ baloldalon.) Azt hiszem, ez nem volt téves állítás, mely helyreigazításra szorult volna. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A másik a koronára vonatkozik. A t. ministerelnök ur megleczkéztetett engem a parlamentarismusból. Én kezdő vagyok a politikai pályán és igen szívesen fogadok el helyreigazítást, leczkét, oly tapasztalt államférfiutói, mint a ministerelnök ur. Ez alkalommal azonban, ha abban aka. nék tanulni a t. ministerelnök úrtól, hogy a korona jogairól szemben a parlament jogaival itt a parlamentben, a népsouverainitás színhelyén beszélni nem szabad, azt hiszem, ezen tanulmánynyal megrontanám egész politikai pályámat. (Helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) Mert én nem a király személyéről beszéltem, hanem a koronáról beszéltem, ami ideális dolog és nem egyénhez van kötve, hanem a monarchikus principiumokhoz. Ha a t. ministerelnök ur már a korona fogalmát is oly roppant dolognak tartja, hogy arról a parlamentben egy egyszerű népképviselőnek még a száját sem szabad kinyitni, nem csoda, ha eszembe jut egy adoma. Elnök: A házszabályok szerint röviden méltóztassék szavainak értelmét helyreigazítani. Enyedy Lukács : XV. Lajos népellenes és zsarnok ministere D'Ágenson, nem volt megbuktatható. Mikor barátai figyelmeztették, hogy állása hallomás szerint meg van ingatva, azt monda barátainak, a kik figyelmeztették az őt fenyegető veszélyre: Ne féljetek! Nem bukhatom! „Iln'y a ici personne de plus valet, que moi £í . (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Az idő előrehaladottsága miatt talán méltóztatik beleegyezni a t. ház, hogy a tárgyalást holnap folytathassuk. (Helyeslés.) Következik Zay Adolf képviselő ur interpellatiój a. Zay Adolf: T. képviselőház! Tagadhatatlan dolog, hogy a magyar közgazdaság terményeinek azon részei, a melyek nem a nagyiparosokat és egyes vállalkozókat, hanem a kisiparosokat foglalkoztatják és egész vidékeknek megélhetést adnak, inkább kelet felé fordulnak, eladási vásárt inkább a keleti tartományokban találnak, E keleti tartományok közt eddig legnagyobb fontossággal birt Románia, mint a hazai kisipar terményeinek kiváló fogyasztási tere. Többször ki lett fejtve e házban, adott alkalommal általam is, hogy azon romániai árúforgalom és azon szerződéses viszony, a melynek alapján történik az árúforgalom, egynéhány hátránynyal, egynéhány káros következménynyel is jár közgazdaságunkra. Ki lett emelve, hog, a jelenlegi vám- és kereskedelmi szerződés a romániai hatóságok által loyalisan nem hajtatik végre. Ennek az illustrálására legyen szabad csak egyetlen esetre utalnom. . A rendes eljárása a kezelő romániai hatóságoknak az volt, hogy a magyar gyártmányokat, ha a határon átmentek, nem azon vámtétel után vámolták meg, a mely arra szabva volt, h; nem más magasabb vámtétel után. Egy példát engedjenek meg. A bőrárúkra nézve fennáll két vámtétel, egy alacsonyabb a közönségesebb bőrárúkra és egy magasabb a finomabb bőrárúkra. A romániai vámhivatalnokok rendesen az összes Magyarországból Romániába importált bőrárúkat a magasabb vámtétel után vámolták meg, ugy, hogy egy 40 illetőleg 45 francnyi tétel helyébe rendesen alkalmaztak egy 70 illetőleg 90 francnyi tételt, a mi csak a brassói kereskedelmi kamra területét illetőleg egy évi forgr lomnál, 146 ezer francnyi teljesen jogtalan kizsebelést eredményezett évenként. Hasonlóképen jártak el a romániai vámkezelő hivatalnokok, mikor a legtöbb kedvezményi jogunkat nem respectálták. Például a Németországgal később kötött vámszerződés értelmében a kötszövött árúknál az eddigi 150 franc vámtétel helyébe iktattatott egy alacsonyabb 90 francnyi tétel, a mely bennünket is a legtöbb kedvezményi jogunknál fogva illetett volna. A romániai tisztviselők e jogunkat nem respectálták soha, mindig alkalmazták a magasabb vámtételt, daczára annak, hogy az enyhébbre jogos igényünk volt és így, miután például a kötszövött árúkra nézve a 150 francnyi vámtételt alkalmazták a 90 franc helyett, megrövidítették a brassói kereskedelmi kamara területén létező ipart e czímen évenként legalább 45,000 forinttal. Csak illustratióul hoztam fel ezt, hogy kimutassam azon eljárást, a mely a jelenleg fennálló vámszerződés mellett a román kezelési tisztek részéről tanúsíttatott. De tudják és igazoltatott e házban számtalanszor, hogy ha loyalisan is hajtatott volna végre a román vámszerződés, annak igazságosan felfogott tartalmánál fogva is igen sok azon hátrány, a mely országunkat és közgazdaságunkat érte volna. A mi a leginkább sújtott ipart illeti: az volt nagy hátránya a jelenleg fennálló szerződésnek, hogy nz nem birt osztályozással az egyes vámtételeknél, ugy hogy a legdrágább és a legolcsóbb árúkra nézve ugyanazon tétel alkaknaztatott v En ezt szintén egy példával kiváuom illustrálni.
