Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-242

242. országos ülés május 15. 1886. 135 mondtam, mert külön kiemeltem, hogy mennyi volt az adóemelés, épen óvatosságból. A másik az, hogy ezen adatot annak illustrá­lására említettem, miszerint ilyen óriási mérvben emelkedett jövedelemmel szemben, melynek, bár­mily természetű legyen az, végre is az ezen or­szágban lakó népesség anyagi erejéből kell ki­kerülni, sokkal súlyosabbak az 1871 —1872- és 1873-iki deficitet magasan felülmúló deficitek, melyek az utolsó években mutatkoztak, (Ugy van! a széhÖ baloldalon.) Azt hiszem, ez nem volt téves állítás, mely helyreigazításra szorult volna. (He­lyeslés a szélső baloldalon.) A másik a koronára vonatkozik. A t. mi­nisterelnök ur megleczkéztetett engem a parla­mentarismusból. Én kezdő vagyok a politikai pá­lyán és igen szívesen fogadok el helyreigazítást, leczkét, oly tapasztalt államférfiutói, mint a mi­nisterelnök ur. Ez alkalommal azonban, ha abban aka. nék tanulni a t. ministerelnök úrtól, hogy a korona jogairól szemben a parlament jogaival itt a parlamentben, a népsouverainitás színhelyén be­szélni nem szabad, azt hiszem, ezen tanulmánynyal megrontanám egész politikai pályámat. (Helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) Mert én nem a király személyéről beszéltem, hanem a koronáról beszél­tem, ami ideális dolog és nem egyénhez van kötve, hanem a monarchikus principiumokhoz. Ha a t. ministerelnök ur már a korona fogalmát is oly roppant dolognak tartja, hogy arról a parlament­ben egy egyszerű népképviselőnek még a száját sem szabad kinyitni, nem csoda, ha eszembe jut egy adoma. Elnök: A házszabályok szerint röviden mél­tóztassék szavainak értelmét helyreigazítani. Enyedy Lukács : XV. Lajos népellenes és zsarnok ministere D'Ágenson, nem volt megbuk­tatható. Mikor barátai figyelmeztették, hogy állása hallomás szerint meg van ingatva, azt monda barátainak, a kik figyelmeztették az őt fenyegető veszélyre: Ne féljetek! Nem bukhatom! „Iln'y a ici personne de plus valet, que moi £í . (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Az idő előrehaladottsága miatt talán méltóztatik beleegyezni a t. ház, hogy a tárgyalást holnap folytathassuk. (Helyeslés.) Következik Zay Adolf képviselő ur interpel­latiój a. Zay Adolf: T. képviselőház! Tagadhatatlan dolog, hogy a magyar közgazdaság terményeinek azon részei, a melyek nem a nagyiparosokat és egyes vállalkozókat, hanem a kisiparosokat fog­lalkoztatják és egész vidékeknek megélhetést adnak, inkább kelet felé fordulnak, eladási vásárt inkább a keleti tartományokban találnak, E keleti tartományok közt eddig legnagyobb fontossággal birt Románia, mint a hazai kisipar terményeinek kiváló fogyasztási tere. Többször ki lett fejtve e házban, adott alka­lommal általam is, hogy azon romániai árúforga­lom és azon szerződéses viszony, a melynek alap­ján történik az árúforgalom, egynéhány hátrány­nyal, egynéhány káros következménynyel is jár közgazdaságunkra. Ki lett emelve, hog, a jelen­legi vám- és kereskedelmi szerződés a romániai hatóságok által loyalisan nem hajtatik végre. Ennek az illustrálására legyen szabad csak egyet­len esetre utalnom. . A rendes eljárása a kezelő romániai hatósá­goknak az volt, hogy a magyar gyártmányokat, ha a határon átmentek, nem azon vámtétel után vámolták meg, a mely arra szabva volt, h; nem más magasabb vámtétel után. Egy példát engedje­nek meg. A bőrárúkra nézve fennáll két vámtétel, egy alacsonyabb a közönségesebb bőrárúkra és egy magasabb a finomabb bőrárúkra. A romániai vámhivatalnokok rendesen az összes Magyaror­szágból Romániába importált bőrárúkat a magasabb vámtétel után vámolták meg, ugy, hogy egy 40 illetőleg 45 francnyi tétel helyébe rendesen alkal­maztak egy 70 illetőleg 90 francnyi tételt, a mi csak a brassói kereskedelmi kamra területét ille­tőleg egy évi forgr lomnál, 146 ezer francnyi tel­jesen jogtalan kizsebelést eredményezett éven­ként. Hasonlóképen jártak el a romániai vámke­zelő hivatalnokok, mikor a legtöbb kedvezményi jogunkat nem respectálták. Például a Német­országgal később kötött vámszerződés értelmében a kötszövött árúknál az eddigi 150 franc vámtétel helyébe iktattatott egy alacsonyabb 90 francnyi tétel, a mely bennünket is a legtöbb kedvezményi jogunknál fogva illetett volna. A romániai tiszt­viselők e jogunkat nem respectálták soha, mindig alkalmazták a magasabb vámtételt, daczára annak, hogy az enyhébbre jogos igényünk volt és így, miután például a kötszövött árúkra nézve a 150 francnyi vámtételt alkalmazták a 90 franc helyett, megrövidítették a brassói kereskedelmi kamara területén létező ipart e czímen évenként legalább 45,000 forinttal. Csak illustratióul hoztam fel ezt, hogy kimu­tassam azon eljárást, a mely a jelenleg fennálló vámszerződés mellett a román kezelési tisztek részéről tanúsíttatott. De tudják és igazoltatott e házban számta­lanszor, hogy ha loyalisan is hajtatott volna végre a román vámszerződés, annak igazságosan felfo­gott tartalmánál fogva is igen sok azon hátrány, a mely országunkat és közgazdaságunkat érte volna. A mi a leginkább sújtott ipart illeti: az volt nagy hátránya a jelenleg fennálló szerződésnek, hogy nz nem birt osztályozással az egyes vámté­teleknél, ugy hogy a legdrágább és a legolcsóbb árúkra nézve ugyanazon tétel alkaknaztatott v En ezt szintén egy példával kiváuom illustrálni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom