Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-242

242. országos ülés május 15. 1886. 119 üzleti túlkiadásokra. (Sálijuk!) Ez már sokkal nehezebben igazolható, mint az építkezéseknél való túllépés, daczára annak, hogy száz meg ezer és nem tudom hány tételből áll. Horánszky t. kép­viselőtársam tegnap azt mondta, szeretné tudni, hogy vájjon ezen kiadások között, melyek a 3 millió és annyi százezerét meghaladják, van-e csak egy is, a mely beruházás, mert ha van, ő akkor nem bízik az adatokban és már azért sem szavazná meg az összeget. Én annak kutatásába, hol végződik az üzleti kiadás és hol kezdődik az új építkezés vagy be­fektetés, menni nem fogok. Igen nehéz a kettő közti határt megvonni és megmondani, hogy vala­mely építkezés egyszerű karbantartás-e vagy már új építkezés? De egyet kijelenthetek és azt hiszem, ez nyomatékkal fog birni a t. képviselő ur előtt és ez az, hogy ugyanazon egyének, a kik régebben vezették a vasutak ügyeit, voltak azok, kik meg nem változtatott elvek szerint eszközölték az üzleti kiadások kiszámítását, semmi újabb rendszert nem hoztam be a vasutkezelésbe 1885 végéig. Horánszky Nándor: Tehát régen is igy volt ?! B. Kemény Gábor közmunka- és köz­lekedési minister: Azelőtt is igy volt és semmi változtatás e tekintetben nem történt és csak abban az esetben lehetne ebből argumentumot csi­nálni, ha a vasut-igazgatóságot kívánná talán valaki e tekintetben külön felelősségre vonni és külön hibáztatni érte, hogy ha az elvekben változ­tatás lett volna és nem ugyanazon emberek eszkö­zölték volna az üzleti kiadások kiszámítását. Most má,r e tekintetben" részben új rend áll fenn ezen évben és némi adatokat be lehet szolgáltatni az öt hónap után azt illetőleg, hogy mi az eredmény. Az eredmény az, hogy a jövedelmek emelkedése mellett, a mi már most körülbelül 500 ezer frtot tesz a magyar államvasutaknál, az egyes üzleti igazgatások a kiadásokat összesen nem hágták túl az első negyedben és mert a nyilvántartás sokkal élesebb és az eljárás gyorsabb volt, már most tud­hatjuk az első negyed eredményét. Tudjuk, hogy a budapesti üzletvezetőségnél — ezen egynél — túlhágás van körülbelül 100 ezer forint, de a többi üzletvezetőségeknél több mint 100 ezer frtnyi megtakarítás van, úgy hogy bizton lehet remélni, hogy azon összeg, melyet az üzletvezetőségek ré­szére a budgetbe felvettünk, elég lesz arra, hogy a vasutak ilynemű kiadásai fedeztessenek. Megkívá­nom itt jegyezni, hogy épen a legnehezebb hóna­pok: január, február, márczius — még csak de­czember olyan, a mely ezekhez költség szempont­jából hasonlítható és nagyon jól tudom, 1884-ben és régebben is túlkiadások fordultak elő az üzlet­vezetőségnél épen azért, mert az összeget felosz­tották 12 egyenlő részre és azután azon összeg, a mely az üzlet fen tartására az egyes üzletvezető­ségnek volt szánva, kiadatott az első hónapokban, minek folytán előállott az az eset, hogy a téli hónapokban azt mondták, hogy ezzel nem lehet kijönni és többet kértek, de mikor a nyári hóna­pok bekövetkeztek, akkor a többkiadás nem vona­tott le és az eredmény az lett, hogy minden évben emelkedtek az üzleti kiadások. Azon ellenvetéssel találkoztam, hogy ha va­lamely hiba volt, hamarább kellett volna a közle­kedési ministernek ezt észrevenni és úgy intéz­kedni, hogy a végén ne álljunk szemben ily nagy deficittel és ne ébredjünk oly nagy zavarra, a melyet azután igen nehéz helyrehozni. T. képviselő ház! Érzem a vádnak súlyát és akár magának a vasúti igazgatóságnak, akár a ministeriumnak tulajdonítják az elkövetett hibát, nagyon objective tekinthetem. Tudom, hogy a politikai felelősség engem terhel. Kagyon jól ítu­dom, hogy sokkal fontosabb maga az az elv, mint az, hogy egy minister tárczáját megtartsa, vagy meg ne tartsa és nem is akarok a kérdés, a vád elől, ugy a mint az fennáll, kitérni. (Halljuk!) Visszatérek azonban itt arra, miként történt az 1885-iki túlkiadás az építkezések terén s miért nem vette azt a ministerium hamarább észre és miért nem intézkedett hamarább. Tájékozásul legyen szabad megjegyeznem, hogy az építkezések csak 1884-ben adattak át a vasutigazgatóságnak. Az 1883. év közepén tör­tént ugyan e tekintetben az az intézkedés, még pedig magának a vasut-igazgatóságnak belegye­zésével, sőt helyeslésével, hogy az összes vasúti építkezések keresztülvitelével a vasúti igazgatóság bízatott meg; de már akkor az 1883-ikibudgetmeg lévén állapítva, még a központból kellett az össze­geket utalványoztatok Méltóztatik tudni, mily nehéz, kivált nagyobb építkezéseknél, időközönként tisztába jönni a munka állásával és különösen a pénzkiadásokkal, annyival inkább, mert pótkezelési negyed a ré­gibb időkben nálunk is volt. Tehát: az 1884-ik volt az első év, melyben nem csak vasúti építke­zésekkel meg volt bízva a vasúti igazgatóság; de a budget is a szerint volt összeállítva. De hát mikor adatott ki az első rendelet a ministerium részéről arra vonatkozólag, hogy a túlkiadások, melyek a jelentésekből már észreve­hetők voltuk, helyrehozassanak ? Történt ez már 1885. évi januárban és jött erre egy előterjesztés a vasutigazgatóság részéről február 22-én, melyben az az indítvány és ajánlat volt téve, hogy enged­tessék meg a vasutigazgatóságnak azon 7 vagy 8 százezerre menő összes hitelt, mely 1884. végén a szőnybrucki vasút helyreállítására pótlólag sza­vaztatott meg az országgyűlés által, egyszerűen felhasználni és zárszámadásilag igazolni. Visszatérek itt még egyszer arra, hogy ezen összeget az országgyűlés 1884. végén szavazta

Next

/
Oldalképek
Tartalom