Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-242

242. országos ülés május 15. 1886, H'j nem tudom, minthogy költekeztek és építkeztek hatra-vakra, minden tekintet nélkül a költségvetés korlátaira. Azt mondja Hegedűs előadó ur, hogy e túl kiadások ugy észrevétlenül jöttek létre. Lehet, hogy ő sokoldalú elfoglaltsága közepette nem vette észre, de mi nagyon is észrevettük s folyton elleneztük, nem a haz.ai beruházásokat és befektetéseket, a melyek ugy is botrányosan csekélyek voltak, hanem elleneztük az új hivatalok berendezését, a nyugdíjak kiterjesztését és főleg a közös ügyeknek folyton emelkedő kiadásait, melyek a jelen szomorú válságot szükségszerűieg elő keilett hogy idézzék. És még e szomorú helyzettel szemben sem találunk őszinte beismerést és javulási szándékot, hanem csakis a Hegedűs Sándor előadó ur által hangoztatott két elvi határozatot, azt tudniillik, hogy az 1886-iki költségvetés normál budgetnek tekintessék és hogy minden törvénynél szem előtt tartassék annak pénzügyi hatása. De t. ház, ilyen elvi „nesze semmi fogd meg jól "-féle határozatokkal nem segítünk a dolgon, itt csak rendszerváltozás segíthetne, erre pedig ily keserű csalódások után sem akar gondolni a közösügyes csökönyösség és megátalkodottság, A ministeri felelősség most is csak fictio marad, sőt a pénzügyi bizottság a ministeri felelősség súlyát azon elmélet felállításával igyekszik gyengíteni, hogy az engedélyezett hitelek túihaladásának kérdésével majd csak akkor kell foglalkoznia a t. háznak, a midőn az 1885-ki zárszámadások a törvényhozás elébe terjesztetnek, most a kért póthiteleket egyszerűen meg kell szavaznunk. Ámde ez valódi eső utáni köpenyeg lenne, mert ha most e pótldteleket megszavaznék, akkor azokat tacite helyeseinők s az által a fölmentvényt is jóformán megadnók a kormánynak. Mi t. ház, nem tudunk ily engedékenyek lenni, mi ellenőrzési és felelősségre vonási jogunkat komolyan veszszük, itt az egyéni rokonszenveknek és hajlamoknak el kell némulniok, e kérdésnél a képviselő itélőbiróként szerepel. A mi Ítéletünk pedig csak marasztaló és kárhoztató lehet s azért a legszelídebb megtorlási módot alkalmazzuk akkor, a midőn a vád alá helyezési a vizsgálattól teszszük függővé s most megelégszünk azzal, hogy e]törvényj^.vasiatokat visszautasítjuk s azt általánosságban sem fogadjuk el a részletes tárgyalás alapjául. Csatlakozom a Helfy Ignácz barátom által benyújtott határozati javaslathoz. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) B. Kemény Gábor közmunka- és közlekedésügyi minister: T. ház! Midőn a szőnyegen fekvő két törvényjavaslat fölötti tárgyalás folyamában felszólalok, (Halljuk! Halljuk!) nem szándékozom kiterjeszkedni az általános pénzügyi helyzetre. Erről t. collegám, a pénzügyi minister ur, már tegnap nyilatkozott és én csak is azon kérdéseknél kívánok maradni, a melyek közelebbről érintik tárczámat, a közlekedésügyi ministerium ügyeinél, melyek mindenesetre jelentékeny tényezőt képeznek mind az egyik, mind a másik törvényjavaslat keretében. T. collegáim a többi tárezákat illetőleg kétségtelenül fogják igazolni tudni saját álláspontjaikat, nem tartom teli át szükségesnek azokra kiterjeszkedni s megelégszem a magaméval. (Felkiáltások szélső'balfelöl: Elég is!) Igenis elég s ezért feladatomnak megfelelni is szándékozom, másfelől tudván, hogy ez kötelességem. (Helyeslés a jobboldalon.) T. képviselőtársam Horánszky Nándor tegnapi beszédében felemlítette azt, hogy bűnbakot keresnek s minden ódiumot a vasúti kérdésre kivannak hárítani. Ezelőtt is hallottam és olvastam, t. ház, oly nyilatkozatokat, melyek ily irányra engednek következtetni. Én ezen álláspontot szívesen elfogadom, de megtoldom egy mással (Halljuk! Halljuk!) és ez az, hogy ugy a vasúti igazgatóságnak, mint a ministeriuinnak hatáskörével és működésével tisztában kell lennünk és hogy sem a keresztényi türelem, sem a felebaráti szeretet nem mehet oly messzire, hogy ama tényeknek és eseményeknek, melyek tárczám keretébe tartoznak, nem helyes világításban való feltüntetését elhallgassam. Ezekre fogok tehát kiterjeszkedni. (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőtársam azt mondotta, hogy minden személyi vonatkozás nélkül, egészen objective kívánja az ügyet megbírálni. Teljes szivemből csatlakozom ehhez. Védekezni, t. ház, nem akarok, mert ha saját fényeim és intézkedéseim önmagukat nem védik meg, Mában való minden szép szó. (Ugy van! jobbfelöl) Ha pedig megvédik magukat, hiába való minden támadás, mert ki fog tűnni, hogy mi és miért történt. (Helyeslés a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) A tárgyalás alatt lévő két törvényjavaslat közül az egyik vonatkozik tisztán az 1885-iki vasúti túlkiadásoknak egy részére, mdniillik az építkezési kiadásokra. T. képviselőtársam nagy formahibának vagy talán még ennél Is lényegesebbnek tüntette fel, hogy ez külön törvényjavaslat alakjában terjesztetett elő. Ebben én valami nagy hibát nem látok. A megtörtént túllépésekre vonatkozólag a rendes parlamenti eljárás az, hogy azok, a mint lehet, rögtön bejelentetnek az országgyűlésnek és póthitel kéretik. Hogy ez egy vagy több törvényjavaslatban foglaltatik-e, az a dolog lényegére nézve jócskán mindegy. Orbán Balázs t. képviselő ur az imént azt mondotta, hogy általános háború esetén előfordulhatnak némi túlkiadások. Már, t. ház, általános háború esetén nem némi, hanem rendkívüli nagy túlkiadások fordulhatnak elő. Hanem merem állítani azt is, hogy sok és nagy építkezéseknél szintén alig kerülhető el egyszer