Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-241

96 241. országos ülés májas 14. 1886, oldalon.) A törvényhozásnak és az utána következő kormánynak lesz feladata az orvoslást keresni. (ügy van! a szélső baloldalon.) De t. képviselőház, (Bálijuk!) azzal, hogy a képviselőház kimondaná rosszalását és megtagadná a kért meghatalmazást, szerintem a dolog még nincs kimerítve; kell a jövő iránt intézkedni. A tény az, hogy ma nines senki Magyar­országon, legkevésbé maga a magyar törvény­hozás, a ki kellő tudomással birna arról, hogy mi­lyen tényleg Magyarország pénzügyi helyzete. (Ugy van! balfelöl és a szélső baloldalon.) Az a história, a melyet előadtam, hogy mikép terjesz­tette a kormány a ház elé ezeket datokat, épen azt bizonyítja, hogy felderítette ek az egész képet ezzel egyáltalában nem lehet tekinteni. (ügy van! a szélső baloldalon.) Tudnia kell a tör­vényhozásnak a maga egész teljességében, minden részletre nézve, hogy mikép állunk a pénzügyi gazdálkodással? milyen állapotban vannak a pénz­tári készletek ? és értem ez alatt az összes pénz­tári készleteket. Mert ne méltóztassanak felejteni, hogy a kormány igen sok idegen pénzeket is ke­zel: letéteket, árvapénzeket, biztosítékokat. Ezek az évek folyamán 20—30—50 millió között variálnak és volt idő, mikor 50 millión felül vol­tak. Tudnia kell a törvényhozásnak, miként állunk most ezen készletekkel? mennyi lett igénybe véve? mennyi van a cassában ideiglenesen? mennyi lett visszatérítve? mennyire kell elkészülve len­nünk őszszel, vagy a mikor szükséges lesz, ezen pénztárak újabb dotatiójáról gondoskodni? Ezek mind oly dolgok, a melyek a levegőben vannak. A pénzügyminister ur koronkint oda dob egy­egy phrásist, a melyből valamit sejteni lehet, de ily állapotban, a melyben ma anyagilag az ország van és abban a kimerültségben, melyben adózó közönségünk van, arra gondolnunk nem lehet, hogy újabb adókkal terheljük, szükséges tehát, hogy e törvényhozás teljesen kimerítőieg tájékozva legyen. Ez pedig csak ugy érhető el, ha egy, az összes pártokból összeállított részrehajlatlan na­gy ob bizottságot küld ki a ház, egyedül csak azon ezélból, hogy megvizsgálván az egyes tárczákat; megvizsgálván az összes pénztárak állapotát, meghallgatván azokat, a kiket e ezél­ból meghallgatni kell, szóval megszerezvén min­den úton a szükséges adatokat, ezek alapján ter­jeszszen részletes, tüzetes jelentést a t. ház elé a pénzügyi helyzetről ugy, hogy a képviselőház abban a helyzetben legyen, hogy a jövő iránt in­tézkedjék, döntsön. Akkor talán megtörténhetik az is, hogy ezen vizsgálat folytán, mikor tisztán fogjuk látni az állapotot, tisztábban mint most, tisztában leszünk az iránt is, hogy ki okozta a bajokat, ki a bűnös és akkor lesz a képviselőház abban a helyzetben, hogy véglegesen intézkedjék a teendők iránt is. Ezek alapján bátor vagyok a következő ha­tározati javaslatot benyújtani. {Halljuk! Ralijuk! a bal- és szélső baloldalon. Olvassa) -' „Határozati javaslat. A napirenden levő 302. számú törvényjavaslatban a kormány meghatal­mazást kér arra, hogy a múlt évekből származó pénztári hiányok fedezésére 19.943,971 forint 83 krajezár erejéig adómentes papirkötvényeket bocsáthasson ki. A pénzügyi bizottság jelentése azonban máris constatálja, miként ez összeg távolról sem ele­gendő a tényleges hiány fedezésére, mely hiány szerintenem 19.943,971,hanem 27.666,762 forintra rug. S kétséget nem szenved, hogy hozzá számít­ván ez összegekhez a még eddig be nem jelentett kisebb-nagyobb túlkiadásokat, a végösszeg még tetemesen nagyobb lesz. Minthogy ekként be van bizonyítva, hogy a kormány évek óta, de különösen az 1884. — és 1885-iki kezelési években a törvényhozás egyik legsarkalatosabb jogát, a budget-jogot megsér­tette, szertelen s folyton ismétlődő túlkiadásokkal a pénzügyihelyzet válságos voltát fenyegető mó­don fokozta, mondja ki a képviselőház, hogy: a kormány ez eljárása felett rosszalását nyil­vánítja s a kért meghatalmazást neki meg nem adja. Minthogy továbbá sem a kormány, sem a pénzügyi bizottság előterjesztéséből a törvény­hozás az ország pénzügyeinek valódi helyzetéről teljes és kimerítő tájékozást nem nyer s mivel ugy látszik, hogy maga a kormány vagy nem is­meri az igazi helyzetet, vagy tovább is annak el­palástolására törekszik, határozza el a ház, hogy : küldessék ki egy 15 tagú bizottság azon megbízással, hogy szigorúan megvizsgálva a kor­mány pénzügyi gazdálkodásának összes ágazatait, megszerezvén e czélra ugy az egyes minis­teriunioktól, mint a főszámszéktől a kellő adatokat, kihallgatván, a hol szükségesnek véli, szakértőket s más oly egyéneket, a kiktől felvilágosítást vár­hat, ezek alapján állapítsa meg a fedezetlen szük­ségletek egész összegét, valamint a pénzkészlet hiányának valódi és teljes összegét s ily módon megejtett vizsgálatának eredményéről tegyen tüzetes jelentést a háznak. A képviselőház fentartja magának, hogy e bizottság működésének eredményéhez képest dön­teni fog a további teendők iránt, valamint az iránt is, hogy vájjon nincs-e szükség erélyesebb intézkedésekre azon kormány ellenében, mely e helyzetet előidézte. Kelt Budapesten, 1886. május 13. Helfy Ignácz, Hermán Ottó, Tors Kálmán, Lükő Géza, Szederkényi Nándor, Gál Péter, Csanády Sándor, Hevessy Benedek, Orbán Balázs, Enyedy Lukács, I'sáak Dezső, Almássy Sándor, Kiss Albert." Midőn e határozati javaslatot a t. háznak el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom