Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-241

241. országos ülés mäjus'14. 1SSS. 97 fogadás végett ajánlom, bátor vagyok egy kérdést intézni a t. ministerelnök úrhoz. (Halljuk!) Én az ő férfiúi önérzetére és hazafiságára appellálok és felhívom, legyen kegyes megmondani, hogy most ily eredmények után, miket ez előterjesztések feltüntetnek, honnan és miből meríti ő még most is jogczímét a kormányon maradásra ? (Igaz ! a ssélső baloldalon.) Intézem e kérdést egyenesen a kormányelnök úrhoz azért, mert hiszen mindnyájan tudjuk, hogy akkor, mikor ő az ellenzék padjait elhagyva, kormányra vállalkozott, tette egyenesen azon zászló és azon jelszó alatt, hogy Magyarországra nézve a pénzügyi egyensúly helyreállítása oly rendkívüli nagy kérdés, hogy az felülmúl minden más politikai kérdést és ennek a rendezésére vállalkozott a t. kormányelnök ur. Most, midőn kormányzatának 11-ik évében van, látjuk, hogy akár saját mulasztásából, akár mondjuk szerencsétlenségből, de feladatát nem tudta megoldani, hogy Magyarország pénzügyei épen alatta oly romlásba kerültek, milyenek nem voltak soha. (Ugy van! TJgy van! a bal- és a szélső baloldalon, Ellenmondás jobbfelől.) Nem voltak soha, mert soha nem volt az ország ereje annyira kimerítve, mint most, az adók nem voltak annyira fokozva, mint most, (Ugy van .'Ugy van lábal- és a szélső baloldalon) megvoltak az állam jószágai, ez most mind cl van költve és nem volt annyira igénybe véve az ország hitele s ez is ki van úgyszólván egészen merítve. (Ugy van ! Ugy van! a bal- és a szélső baloldalon.) Ily állapottal szemben kérdem nyilvánosan, mondja meg alkalomszerűleg őszintén, miből merít jogczímét arra, hogy ezentúl is kormányon maradjon? Ajánlom határozati javaslatomat. (Élénk hosszas helyeslés a bal- és a ssélső baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a határozatijavaslat. Ábrányi Kornél jegyző (olvassa Rélfy Ignácz határozati javaslatM)*__jSr» Szarpáfy Gyula pónzügyminister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn a napirenden levő két törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólanék, mindenekelőtt válaszolni kívánok közvetlen előttem szólott Helfy Ignácz t. képviselő ur némely állítására. (Halljuk! Halljuk!) 0 ugyanis őszinteség hiányával vádolta a kormányt, ugy a legközelebbi, mint a múlt időkben és azt mondja, hogy a kormány éveken át takargatta a pénzügyi helyzetet. Erre nézve mindenekelőtt bátor vagyok megjegyezni, hogy éveken át való takargattatásáról azon helyzetnek, melynek mikénti létéről csak az 1884-iki év végével lehetett tudomást szerezni, szó nem lehet. Pedig ezen bajok, melyekről most szó van, az 1884. és 1885. években keletkezvén, mert előbb nem fordultak elő ily bajok, természetes, hogy azokról előbb nyilatkozni nem leKÉPVH. NAPLÓ 1884—87. XII. KÖTET. | hetett. De midőn alkalom volt arról nyilatkozni, az 1886-iki költségvetés előterjesztése alkalmával, minden kérdésről egészen világosan és teljes őszinteséggel nyilatkoztam. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy bizonyos összegeket elhallgattam. Engedelmet kérek, én mindazon bajokról, melyek 1886. január 12-ikén constatálhatók voltak, melyek 1884-ből eredtek és az államvasút építkezéseinél fordultak elő és melyek nemcsak általánosságban, de magukra az összegekre nézve is constatálhatók voltak, tisztán és világosan nyilatkoztam. Nem szóltam és nem lehetett szólnom az 1885. év eredményeiről mert bármilyen legyen az elszámolás és méltóztassanak megengedni, az állami elszámolás e tekintetben nálunk jó, mert akár a negyedévet követő hónap végén, akár az év végét követő hó végén mindig tisztán lehet látni a pénztári kezelést, hogy a deczember végén lezárt számadásokról január elején lehessen nyilatkozni, méltóztassék megengedni, ez teljes lehetetlenség és épen azért az 1885-iki eredményekről azon alkalommal nem szólhattam. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy bizonyos ellentétek vannak a pénzügyi minister 1886. január 12-ki nyilatkozatai és a mostani nyilatkozata közt. Ily ellentétek nem léteznek. A t, képviselő ur több adatot is hozott fel, melyekben az eredményeket az előirányzattal hasonlította össze. A mennyiben egy hallásra kivehettem, habár constatálom, hogy némely adata megfelel a zárszámadási eredménynek, némelyikében igen fontos és jelentékeny tévedések vannak. Először is akkor, mikor a zárszámadási eredményeket az előirányzattal hasonlítja össze, nemcsak azon előirányzatot kell figyelembe venni, a mely a költségvetésekben fordul elő, hanem az évközben megszavazott póthiteleket is. Azonkívül lényeges tévedés van a t. kép' "viselő ur Összehasonlításában, hajói fogtam fel abban, hogy összehasonlította a zárszámadási eredményeket az előirányzattal, ugy, hogy a zárszámadási elszámolásban a törlesztési kölcsön nem foglaltatik, az az előirányzatban pedig benfoglaltatik és igy évenként mintegy 10 milliót kihagyott az összehasonlításból, mi szintén megváltoztatja az eredményt. Ezeknek constatálása után áttérek magára a mai napirenden levő kérdésre és itt méltóztassanak megengedni, hogy miután itt túlkiadásról van szó, vissza kell mennem az 1880-ik évre, tehát azon esztendőre, a melyet a t. képviselő ur is említett és pedig azért, mert ugy 1880-ban, mint 1881-ben tetemes eltérés volt a zárszámadások eredménye és az előirányzat közt s ezen két esztendőben 32 milliónyi fedezetlen hiány mutatkozott. E hiány azonban nem tisztán eltérés az előirányzattól, mert ebben van oly 7.800,000 frt, a melyre a törvény13