Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-220

220. országos ülés jobboldalon) azonban, ha kívántatik, én a „kielégítő" szó betétele ellen kifogást nem teszek. (Helyeslés.) Veres József: T. képviselőház! Ugyanerre a szakaszra nézve én is bátor volnék azt indítványozni, hogy ne a község legyen hivatva kutatni azt, vájjon a felveendőnek, a települőnek vannak-e kifogás alá eső tulajdonságai, hanem a települni kivánó bizonyítja azt előlegesen. Az az én megfordítanám az eljárást és igy kérném a szakaszt szövegezni: „Köteles bejelenteni", mert az, hogy „bejelenti" annyit tesz, hogy teheti is, nem is. (Ellenmondás jobbfelóí.) Továbbá: „és köteles bizonyítani, hogy" s itt elfogadnám Horváth Lajos képviselő ur módosítványát az a) pontra nézve. A b) pontot akként kívánnám módosítani, hogy „ha a község terhelése nélkül magát, illetőleg családját is fentartani képes" ; mert itt csak az van, hogy magát fentartani képes. A c) pont igy szól: „ha legutóbbi állandó tartózkodása helyétől erkölcsi bizonyítványt fel nem mutathat". Rendőri szempontból s a községek érdekében kívánatos, hogy előbbi tartózkodása helyéről is mutasson fel erkölcsi bizonyítványt, mert megeshetik, hogy az egyik községben uzsorával megbélyegzett erkölcsű ember egy másik községben tisztességesen viselte magát és jó erkölcsi bizonyítványt hoz. Azért kívánatos, hogy előbbi tartózkodási helyéről is kielégítő erkölcsi bizonyítványt mutasson be. (Helyeslés a szélső baloldal egyes padjain.) Az utolsó bekezdéshez pedig kérem hozzátenni, hogy „ugyanerről értesíti a települőnek előbbi községét, mert a 10-ik §-ban az van, hogy bizonyos körülmények között megszűnik a kötelezettsége még akkor is, ha települési szándékát be nem jelentette ; tehát legalább legyen az elbocsátó községnek tudomása arról, mely időtől szűnik meg az őt terhelő kötelezettség egy-egy kivándorolt irányában. Törs Kálmán (olvassa Veres József módosítványát.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! Én a magam részéről ezt a módosítványt nem fogadhatom el. Nem fogadom el először már azért sem, mert azt a jogot adni a községnek, hogy követelhesse valakitől annak igazolását, hogy ő ilyen vagy olyan vád alatt nincs, lehetetlennek tartom. Akkor, ha egy községnek tetszik, bizonyítványt követelhet az ország összes törvényszékeitől, bíróságai tói, hogy ez ellen az ember ellen ott ilyen kereset nincs. Ez olyan valami, a mi egyáltalán nem lehetséges. (Helyeslés a jobboldalon.) S épen igy áll a dolog a másik módosítványnyal is. Azt mondja a április 5. 188§. 91 képviselő ur, hogy nemcsak onnan, ahol utoljára leghosszabb ideig tartózkodott, hanem mindenünnen a hol valaha tartózkodott, hozzon erkölcsi bizonyítványt. Engedelmet kérek, ha — mondjuk — egy 50 esztendős mesterember le akar települni, ki épen mint mesterember életében addig talán már 30 helyen dolgozott, tehát mindenünnen hozzon községi bizonyítványt, azért, hogy letelepülhessen? Engedelmet kérek, ez ismét nem tartozik a lehetőségek közé s ez nem volna egyéb, mint a szabad települést tökéletesen lehetetlenné tenni és a hazának minden egyes polgárát oly secaturáknak kitenni, mely hasonlítana azon időkhöz, midőn még a szabad költözködés nem volt megengedve a jobbágynak, (TJgy van! ügy van! a jobboldalon) csakhogy most a jogegyenlőség folytán kiterjesztené ezt mindenkire; de ezen intézkedés egészen annak lenne megfelelő. A mi a továbbiakat illeti, itt nem a község kötelékébe felvételről, hanem településről van szó. A község kötelékébe felvételnél igenis ki kell mutatni a család fentarthatását is, de itt elegendő kimutatni azt, hogy ő, a ki oda letelepedni akar, képes magát fentartani. Én tehát igen kérem, hogy ezeken túl a letelepülést a honpolgárokra ne méltóztassék korlátozni, hanem a szakaszt Horváth Lajos képviselő ur módosításával méltóztassék elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) B. Andreánszky Gábor: T. ház! Én nagyon szerettem volna, hogy a t. ministerelnök ur előbb feleletet adott volna Nendtvich Károly t. képviselőtársamnak, a galicziai zsidók bevándorlására vonatkozó múltkor beadott interpellatiójára és csak azután tanácskoztunk volna ezen dolgok felett. Különben részemről pártolom Veres József t. képviselőtársam módosítványát. (Helyeslés a balés a szélső baloldal egyes padjain.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A 9. szakaszra vonatkozólag két rendbeli módosítvány adatott be, az egyiket Veres József képviselő ur nyújtotta be, a ki más szöveget hoz javaslatba az egész 9. szakasz helyett, megjegyezve, hogy ő is a Horváth Lajos képviselő ur módosítványának figyelembe vételével kívánja a maga módosítványát elfogadtatni. Az első kérdés tehát az lesz, hogy szemben a Veres József képviselő ur módosítványával fentartja-e a ház a szakaszt, vagy nem? Ha ez eldől, akkor fogom szavazásra feltenni a Horváth Lajos képviselő ur által beadott módosítványokat az illető bekezdéseknél. Ábrányi Kornél jegyző (olvassa Veres József módosítványát). 12*