Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-220

76 220. országos ölés április 5 1886. gyed részét zsidóság képezi, Magyarország földjé­nek 20%-a zsidók kezében van, a börze- és pénz­aristocratia talán kizárólag zsidókból áll. Mindezek folytán, a mit statistikai adatokkal ki lehet mu­tatni, én veszélyeztetve látom azon egyenlőséget, azon democraticus elvet, melynek a községekben kell leginkább kifejezve lenni. {Igás! Ugy van! a szélső baloldalon.) Veszélyeztetve látom pedig főképen azért, mert a zsidóság, bármennyire hangoztatja is sajtójában és hangoztatják a képviselőházban is olykor-olykor, nem simul, nem simulhat a magyar néphez, nem olvad, nem olvadhat bele a magyar népbe. Hiszen akkor megszűnnék zsidó lenni. És e tekintetben megint szerencsés vagyok Tisza Kál­mán úrral egy véleményen lenni, a ki már 1867-ben kimondotta azt, hogy „a politikai befolyás eme hatalmas eszköze, a vagyon más, a haza sorsával annyira össze nem forrott elemnek kezébe ne menjen át, melynek a haza iránti ragaszkodást még ezentúl kell megtanulnia 0 , Azt lehetne ez ellen vetni, hogy más országok­ban ezen veszélyt, mely bennünket a vagyon és pénzaristocratia ily neme által fenyeget, nem ismer ték, nem ismerik, ennélfogva a védekezést ellene szükségesnek sem tartják. Legyen szabad e tekin­tetben pár statistikai adatot felhoznom. Hogy más úgynevezett művelt országok, mert ezt szokták ellenünkben kedvteléssel hangsúlyozni, az anti­semitismustnem ismerik, ez először is csalódás, mert Francziaország, Olaszország épen olyan jól ismerik, mint mi; röpiratok, folyóiratokkal küzdenek a zsidóság befolyása ellen ott épen ugy, mint nálunk; másodszor a különbség csak az, hogy más országok sokkal kedvezőbb körülmények közt vannak; mert egy faj és egy nemzetiség van legtöbbjében; más­részt azért, hogy a zsidóság nálunk sokkal nagyobb számban található. Erre nézve a statistika azt mutatja, hogy Francziaországban és Olaszország­ban minden ezer emberre egy zsidó esik, Angol­országban kettő, Németországban 14, Ausztria­Magyarországban pedig már negyven. Ha pedig tekintjük a népmozgalmi adatokat, azt fogjuk találni, hogy Magyar országban Erdélylyel együtt tizenegy év alatt az összes keresztény felekezetek­nek szaporulata 84,000, a zsidóság szaporulata pedig 8 ,000. Ha tehát tekintjük azt, hogy ezen népszaporulat és pedig kiváltképen a bevándorlás általi népszaporulat veszélyezteti azt az egyensúlyt, a mely kell hogy legyen a productiv és improductiv néposztályok szaporulata között, ha látjuk, hogy a zsidóság nagyon csekély kivétellel közvetítő kereskedést ííz, uzsorára adja magát, kénytelenek vagyunk azt mondani, hogy ezt a kormánynak, minthogy ez tényleges baj, tényleges törvény által kellene orvosolni. A jelen országgyűlés kezdetén Irányi kép­viselő ur adott is be javaslatot a káros elemek bevándorlása ellen, kért intézkedést. Mi a káros elemek alatt főkép a zsidóságot értjük, mert azt hiszszük, hogy Magyarországba ez idő szerint senki más nem kivánkozhatik és nem vándorolj mint a galicziai zsidók.Ezen bevándorlásról szóló törvény­javaslatot azzal ütötte el a t. ministerelnök ur, hogy majd helye lesz ennek a községi törvényben és kéri, hogy nyugodjék meg abban, hogy azon törvényjavaslat tárgyalása alkalmával a kellő intézkedést megteszi. A t. képviselő ur megnyugo­dott; mi is, kik a zsidó kérdés megoldását sürgős­nek tartjuk, vártuk a községi törvényjavaslatot és mit kaptunk ? Ugyanazon ministerelnök ur most azt mondja: „Annak előrebocsátása után, hogy az állam­polgárságról sz'dó törvényt módosító oly határoz­mányt, mely az érdekelt községet honosítási eljárás jellegével biró teendőkre hatalmazná fel és oly intézkedést, mely a külföldinek az országban való s kiválóan államrendőri és nemzetközi szempon­tok alá eső tartózkodását tüzetesebben szabályozná, mint a községi törvény keretébe nem tartozót, nem javasolhatok." Akkor azt mondta, hogy a községi törvény alkalmával és a községi törvényben javasolja; most pedig azt mondja, hogy nem ide tartozik és egyáltalában nem javasolja. Kérdem a ministerelnök urat, hol és mikor szándékozik hát hasonló törvénynyel intézkedni ezen bevándorlások irányában, mert a községi törvényben meglevő intézkedés egyáltalában nem alkalmas, nem czélszerű arra, hogy a számos be­vándorlásokat megakadályozza. Ez a másik, a miről szólani akartam, a minek itt kellett volna helyet találnia a javaslatban. És csak legyen szabad, mint­hogy a zsidó-kérdésbe belevegyültem, röviden indokolni, hogy ezen törvénynyel kapcsolatba miért hozom e kérdést a magam részéről is. A mi­nap Pulszky Ferencz képviselő ur nagyon kifakadt és kifakadásában azt kérdezte, meddig fogjuk még a zsidó-kérdés szellőztetésével a ház nyugalmát zavarni? Legyen szabad erre azt válaszolni, hogy addig, mig szólásszabadság lesz Magyarországon a törvényhozásban, mig a Rothschild-consortium egy újabb kölcsönkötésnél nem fogja feltételül kikötni azt, hogy az autisemitákat akár tűzzel, akár vizzel, akár vassal el kell némítani, addig, mig elveinkhez hívek maradunk, a mely elvek hir­detéséért, hirdetése végett küldött ide bennünket a választó-kerület; addig, mig az ő általa hangoz­tatott jogegyenlőséghez hozzá nem csatolják ő és zsidó polgártársaink a teheregyeníőséget is (Ugy van! a bal- és szélső baloldal egyes padjain) és addig, mig hallgatással és lehurrogatással akarnak ben­nünket megczáfolni, nem pedig érvekkel; mig számaink ellen számokat, érveink ellen érveket,

Next

/
Oldalképek
Tartalom