Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-220
76 220. országos ölés április 5 1886. gyed részét zsidóság képezi, Magyarország földjének 20%-a zsidók kezében van, a börze- és pénzaristocratia talán kizárólag zsidókból áll. Mindezek folytán, a mit statistikai adatokkal ki lehet mutatni, én veszélyeztetve látom azon egyenlőséget, azon democraticus elvet, melynek a községekben kell leginkább kifejezve lenni. {Igás! Ugy van! a szélső baloldalon.) Veszélyeztetve látom pedig főképen azért, mert a zsidóság, bármennyire hangoztatja is sajtójában és hangoztatják a képviselőházban is olykor-olykor, nem simul, nem simulhat a magyar néphez, nem olvad, nem olvadhat bele a magyar népbe. Hiszen akkor megszűnnék zsidó lenni. És e tekintetben megint szerencsés vagyok Tisza Kálmán úrral egy véleményen lenni, a ki már 1867-ben kimondotta azt, hogy „a politikai befolyás eme hatalmas eszköze, a vagyon más, a haza sorsával annyira össze nem forrott elemnek kezébe ne menjen át, melynek a haza iránti ragaszkodást még ezentúl kell megtanulnia 0 , Azt lehetne ez ellen vetni, hogy más országokban ezen veszélyt, mely bennünket a vagyon és pénzaristocratia ily neme által fenyeget, nem ismer ték, nem ismerik, ennélfogva a védekezést ellene szükségesnek sem tartják. Legyen szabad e tekintetben pár statistikai adatot felhoznom. Hogy más úgynevezett művelt országok, mert ezt szokták ellenünkben kedvteléssel hangsúlyozni, az antisemitismustnem ismerik, ez először is csalódás, mert Francziaország, Olaszország épen olyan jól ismerik, mint mi; röpiratok, folyóiratokkal küzdenek a zsidóság befolyása ellen ott épen ugy, mint nálunk; másodszor a különbség csak az, hogy más országok sokkal kedvezőbb körülmények közt vannak; mert egy faj és egy nemzetiség van legtöbbjében; másrészt azért, hogy a zsidóság nálunk sokkal nagyobb számban található. Erre nézve a statistika azt mutatja, hogy Francziaországban és Olaszországban minden ezer emberre egy zsidó esik, Angolországban kettő, Németországban 14, AusztriaMagyarországban pedig már negyven. Ha pedig tekintjük a népmozgalmi adatokat, azt fogjuk találni, hogy Magyar országban Erdélylyel együtt tizenegy év alatt az összes keresztény felekezeteknek szaporulata 84,000, a zsidóság szaporulata pedig 8 ,000. Ha tehát tekintjük azt, hogy ezen népszaporulat és pedig kiváltképen a bevándorlás általi népszaporulat veszélyezteti azt az egyensúlyt, a mely kell hogy legyen a productiv és improductiv néposztályok szaporulata között, ha látjuk, hogy a zsidóság nagyon csekély kivétellel közvetítő kereskedést ííz, uzsorára adja magát, kénytelenek vagyunk azt mondani, hogy ezt a kormánynak, minthogy ez tényleges baj, tényleges törvény által kellene orvosolni. A jelen országgyűlés kezdetén Irányi képviselő ur adott is be javaslatot a káros elemek bevándorlása ellen, kért intézkedést. Mi a káros elemek alatt főkép a zsidóságot értjük, mert azt hiszszük, hogy Magyarországba ez idő szerint senki más nem kivánkozhatik és nem vándorolj mint a galicziai zsidók.Ezen bevándorlásról szóló törvényjavaslatot azzal ütötte el a t. ministerelnök ur, hogy majd helye lesz ennek a községi törvényben és kéri, hogy nyugodjék meg abban, hogy azon törvényjavaslat tárgyalása alkalmával a kellő intézkedést megteszi. A t. képviselő ur megnyugodott; mi is, kik a zsidó kérdés megoldását sürgősnek tartjuk, vártuk a községi törvényjavaslatot és mit kaptunk ? Ugyanazon ministerelnök ur most azt mondja: „Annak előrebocsátása után, hogy az állampolgárságról sz'dó törvényt módosító oly határozmányt, mely az érdekelt községet honosítási eljárás jellegével biró teendőkre hatalmazná fel és oly intézkedést, mely a külföldinek az országban való s kiválóan államrendőri és nemzetközi szempontok alá eső tartózkodását tüzetesebben szabályozná, mint a községi törvény keretébe nem tartozót, nem javasolhatok." Akkor azt mondta, hogy a községi törvény alkalmával és a községi törvényben javasolja; most pedig azt mondja, hogy nem ide tartozik és egyáltalában nem javasolja. Kérdem a ministerelnök urat, hol és mikor szándékozik hát hasonló törvénynyel intézkedni ezen bevándorlások irányában, mert a községi törvényben meglevő intézkedés egyáltalában nem alkalmas, nem czélszerű arra, hogy a számos bevándorlásokat megakadályozza. Ez a másik, a miről szólani akartam, a minek itt kellett volna helyet találnia a javaslatban. És csak legyen szabad, minthogy a zsidó-kérdésbe belevegyültem, röviden indokolni, hogy ezen törvénynyel kapcsolatba miért hozom e kérdést a magam részéről is. A minap Pulszky Ferencz képviselő ur nagyon kifakadt és kifakadásában azt kérdezte, meddig fogjuk még a zsidó-kérdés szellőztetésével a ház nyugalmát zavarni? Legyen szabad erre azt válaszolni, hogy addig, mig szólásszabadság lesz Magyarországon a törvényhozásban, mig a Rothschild-consortium egy újabb kölcsönkötésnél nem fogja feltételül kikötni azt, hogy az autisemitákat akár tűzzel, akár vizzel, akár vassal el kell némítani, addig, mig elveinkhez hívek maradunk, a mely elvek hirdetéséért, hirdetése végett küldött ide bennünket a választó-kerület; addig, mig az ő általa hangoztatott jogegyenlőséghez hozzá nem csatolják ő és zsidó polgártársaink a teheregyeníőséget is (Ugy van! a bal- és szélső baloldal egyes padjain) és addig, mig hallgatással és lehurrogatással akarnak bennünket megczáfolni, nem pedig érvekkel; mig számaink ellen számokat, érveink ellen érveket,
