Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-217

38 217. országos filés márcüins 11. 1886. világos képe előttünk az áldozat azon mértékének, mely ebből esetleg származbatik. Mert abban igenis egyetértek a t. előttem szólott képviselő úrral, hogy azt a feltevést, hogy ez az erkölcsi garantia az események folytán anyagi garantiává válhatik, merően chimericnsnak tekinteni nem szabad s midőn ej avaslat fölött szavazunk, szembe kell néznünk azon feltevéssel is, hogy a garantia vagyoni jelleget fog ölteni. Ámde, t. ház, a mulasztás megtörtént és én evvel szemben egy dolgot, ha nem is feltétlenül szükségesnek, de igenis kívánatosnak látok, tudniillik azt, hogy elejét vegyük minden oly felfogásnak, mintha a törvényhozás által elvileg elfogadtatván a garantiának elvállalása, ebből folyólag a garantia esetleges terheinek számszerinti megállapítása most már az érdekelt államok kormányainak tetszésére volna bizva és mintha a kormányoknak ily természetű megállapodása folytán további törvényhozási intézkedés nélkül lehetne bármely összeget a monarchia közösügyi költségvetésébe fölvenni és a delegatio által megszavaztatni. (Helyeslés baljelbl.) Minden létezhető ily felfogással szemben kívánatosnak tartom, hogy az országgyűlés a maga jogát világosan és félreérthetetlenül fentartsa, mert ez a szerződés, a mely előttünk van s a mely az egyptomi pénzügyek rendezése ügyében a nagyhatalmak egyetemleges garantiáját állapítja meg, csonka szerződés; mert az, a mi annak elébb utóbb, ha tudniillik a garantia anyagilag igénybe vétetnék, kiegészítő részét fogja képezni, az az, hogy az egyes hatalmak hozzájárulásának mi a mértéke és módja, ezen szerződésben nem foglaltatik. Ha tehát beáll az az eset, hogy a szerződés ezen kihagyott része abba kiegészítőlég beiktattassék s ha az európai nagyhatalmak megállapodásra jutottak arra nézve, hogy mi módon és mértékben járuljanak a jótállás anyagi effectuálásához, ez csakis azon az úton történhetik, a melyen ezen alapszerződés létesítése czéloztatik: tudniillik nálunk a két állam kormányainak a törvényhozásokhoz kell fordulniok apótszerződés jóváhagyása végett épen ugy, a mint ezt az alapszerződéssel tették. Nem hiszem, hogy e ház körében ezt valaki controvertálj a és ezért talán nem volna feltétlenül szükséges annak kimondása, ha csak ezen házra és parlamentre és Magyarországra kellene tekintettel lenni. De vannak oly előzmények, a melyekre most kiterjeszkedni nem óhajtok, de a melyek bizonyítják, hogy Magyarországnak alkotmányos jogait a külügyek kezelése és a nemzetközi szerződések körül érvényesíteni néha nem tartozik a legegyszerűbb és a legkönnyebb feladatok közé; ugy hogy minden később netán mesterségesen támasztott kételylyel szemben kívánatosnak tartom, hogy ezen szerződés elfogadása mellett a magyar országgyűlés mindkét háza egy nyilatkozatban reserválja alkotmányos jogait azon esetre, ha a jótállást anyagilag akarnák igénybe venni ugy a mértéknek, mint a hozzájárulási módnak megállapítása tekintetéből. Hozzátehetem még azt, hogy én ezen hozzájárulási mértéknek vagy módnak discussióját ma még időelőttinek tartom ugyan, de általánosságban mégis kifejezést adok azon nézetemnek, hogy nem képzelhető az, hogy monarchiánk, a mely, mint az indokolás is kifejti, az egyptomi ügyekben nincs első sorban érdekelve, ugyanazon mértékben vétessék igénybe, mint azok a nagyhatalmak, a melyek legvitálisabb érdekeinek egyik gyupontját Egyptom képezi. Ezek folytán van szerencsém a következő határozati javaslatot előterjeszteni és a t. kormányt kérni, hogy méltóztassék annak elfogadásához hozzájárulni, inert jöhetnek idők, midőn a magyar országgyűlés által kimondott ilyen óvásnak a kormány és az ország hasznát veheti. A határozati javaslat következőképen hangzik (olvassd): „Határozati javaslat. Tekintettel erra, hogy a Londonban 1885. márczius 18-án kötött nemzetközi egyezmény értelmében az osztrák-magyar monarchia öt más nagyhatalommal együtt egy 9 millió font sterlingre rugó egyptomi kölcsön 315 ezer fontban megállapított évi járulékainak pontos fizetésére egyetemleges jótállást vállalt: hogy azonban a jótállásból származható terheknek sem megosztási arányaira, sem teljesítési módozataira nézve a fentemlített egyezmény megállapodást nem tartalmaz: a magyar országgyűlés, midőn az egyezménynek és ahoz kapcsolt nyilatkozatnak beczikkelyezéséhez hozzájárul, fentartja abbeli jogát, hogy a többi illetékes tényezőkkel együtt szabadon határozhasson azon arány és azon módozatok fölött, melyben és melyek szerint az osztrák-magyar monarchia a jótállásból netán folyó terhek viselésében résztvegyen. Jelen határozat alkotmányos hozzájárulás czéljából közöltetni fog a magyar országgyűlés főrendiházával." (Helyeslés bálfelöl.) Elnök! Még egyszer fel fog olvastatni a határozati javaslat. Rakovszky István jegyző (olvassa.) Helfy Ignácz í T. ház! Elismerem, hogy ha a szőnyegen levő kérdést, nem mint önállót, hanem mint az összes keleti kérdés kiegészítő részét tekintjük, meg volna magyarázható áldozat, melynek hozatalára bennünket e törvényjavaslat felhív. Ertem tudniillik azt, hogy gyakran a politikai okok sokkal erősebbek a legéletbevágóbb gazdasági és pénzügyi kérdéseknél. S ha azt látnám egyfelől, hogy külügyi kormányzatunk csakugyan olyan nagy befolyást gyakorol a külügyek